Megvan a bizonyíték, hogy már 3,5 milliárd évvel ezelőtt volt élet a Földön

Eddig is sejtették, de tíz év kutatás után a UCLA és a Wisconsin–Madison Egyetem tudósai már bizonyítani is tudják, hogy 3,5 milliárd évvel ezelőtt már bizonyosan volt élet a földön – több száz millió évvel korábban, mint ahogy eddig gondoltunk. Vagyis az élet kialakulása még ennél is korábbra tehető – gondolkodnak tovább azonnal a kutatók, J. William Schopf (UCLA) és John W. Valley (Wisconsin).

A bizonyítékként szolgáló kődarabot (cirkonba ágyazott grafitot) 1982-ben találták Nyugat-Ausztráliában, Schopf pedig 1993-ban fedezte fel benne a fosszíliákat, viszont csak mára sikerült eljutni oda, hogy az adatok hitelt érdemlően bizonyítják a fosszíliák korát (nem kagylószerű mintákra kell gondolni, ezek szabad szemmel nem látható mikrofosszíliák). Kutatásainak eredményét a UCLA professzora 2002-ben publikálta, de ezek tudományos körökben nem voltak túl meggyőzőek. Ennek oka egyértelműen az állítás bizonyíthatósága, illetve annak hiánya volt.

Nem volt ugyanis egyértelmű, hogy a grafitban talált minta biológiai eredetű-e. Ezt a mostani kutatási eredmény igazolta, miután a grafitdarabot és a mintákat szénizotópos vizsgálatnak vetették alá. Mivel a természetben stabil formában a szén kétfajta izotópja fordul elő, a ¹²C és a ¹³C, ezeket keresték a grafitban. Tulajdonságai miatt az élőlényekben a ¹²C található meg, amely az élőlény elpusztulása és lebomlása után is megmarad. Vagyis ha egy ősi mintában túlnyomórészt ¹²C izotópot találnak, akkor az az élet nyomait jelenti. A vizsgálat eredménye ezt igazolta, vagyis a 3,5 milliárd éves kődarabban korabeli élet nyomai vannak. Hasonló kutatásokat végeznek japán tudósok egy másik, több milliárd éves kődarabon, amelyet Kanadában találtak. Ebben is kimutatható a ¹²C izotóp.

4,3 milliárd évvel ezelőtt is lehetett élet a Földön

Schopf és Valley 11 különböző mikrobafajt különböztetett meg a mintában. Találtak fototropikus baktériumokat, amelyek a napból nyerték az energiát; archaeákat, amelyek metánt termeltek; és gammaproteo baktériumokat, amelyek felhasználták a metánt. A szénizotópos vizsgálatnál kihívás volt úgy kinyerni a grafitból a mintát, hogy közben ne semmisítsék meg azt, így minden egyes mikrofosszíliát egyenként kellett a vizsgálathoz megtisztítani – egy mikrofosszília tíz mikrométer széles, vagyis nyolc is elférne egymás mellett egy emberi hajszálon, keresztben.

Schopf szerint kiemelten fontos ez a bizonyíték, hiszen ebből következik, hogy az életnek ehhez képest is sokkal korábban kellett kialakulnia. Azt nem tudni még, mennyivel korábban. Valley és csapata korábban, 2001-ben publikált tanulmánya szerint 4,3 milliárd évvel ezelőtt már voltak földi óceánok, több mint 800 millió évvel korábban, mint amennyi idős a vizsgált fosszília, és csak 250 millió évvel azután, hogy a Föld egyáltalán létrejött. Nincs közvetlen bizonyíték arra, hogy az élet 4,3 milliárd évvel ezelőtt is létezett, de okunk sincs kétségbe vonni, hogy miért ne lehetett volna – mondta Valley. Schopf szerint egyébként a most talált bizonyíték azt is jelentheti, hogy a világmindenségben az élet maga is egy tőről fakad.

A Wisconsin–Madison Egyetem úttörőnek tekinthető az élet kialakulásának kutatásában: az 1967-ben elhunyt Stanley Tyler professzor 1953-ban fedezte fel először a mikrofosszíliákat prekambriális kőzetekben, amivel egycsapásra 540 millió évről 1,8 milliárd évre tolta vissza az élet kezdetét.