Már 2011 óta tudhattak arról a pécsi múzeumban, hogy Magyarország egyik legjelentősebb éremleletének kb. egyharmada hiányzik, de nem verték nagy dobra. Most is csak egy újságírói megkeresés után indítottak belső vizsgálatot.
Az Északi-tenger fenekéről kiemelt horgonyra egy szélerőműpark telepítése előtti feltárás során bukkantak rá.
Több mint 20 éve előkerült leletek újbóli vizsgálata tárta fel, hogy már egy 7 millió éve élt korai emberelőd is két lábon járt. A Sahelanthropus tchadensis megtartotta fára mászási képességét is, ami jól jött neki a füves területekkel és erdőkkel tarkított élőhelyén.
A kutatók Európa egyik legnagyobb megalitegyütteséről beszélnek, ez lehet a spanyol Stonehenge.
A 10-11. század környékéről származó ékszereket, gyöngyöket és fegyvereket tártak fel az izlandi Öræfajökull vulkán közelében, a régészek azt remélik, hogy a felfedezéssel közelebb jutnak az egyik első ottani település megtalálásához.
Egy mexikói maja lelőhelyen feltárt, egy piramis mélyén rejlő kriptában 400 olyan edényt találtak, amely tele volt szerves anyagokkal – emberi hamvakkal, gumival, faszénnel. A hamvak labdában való újrahasznosítása a megújulási szertartás része lehetett.
Az edény Krisztus előtt 300 és időszámításunk szerint 250 között készülhetett, és egy barlangból került elő. A leletet az esővíz mosta ki az üledékből, a régészek azt remélik, hogy a barlangban még akadnak további kincsek is.
Személyes tárgyakat, például bőrcipőket, pipákat és gombokat találtak egy Manchester közelében álló kobaltbányában, amelyet az 1800-as évek elején zártak be.
Az agyagszobrocskát valamikor a Krisztus előtti nyolcadik és hatodik század között készítették, és valószínűleg áldozati ajándékként helyezték el egy vízmosásban. A lelet azért is érdekes, mert viszonylag új: az ehhez hasonló szobrok nyolcezer évvel ezelőtt voltak népszerűek a Fekete-tenger vidékén.
A Római Birodalom egykori északi határvidékén találtak rá az eddigi legjobb állapotban feltárt templom- és oltárkomplexumra.
Norvégiában 2006 óta 364 négyzetkilométernyi gleccser és jégfolt olvadt el, és folyamatosan kerülnek elő a több ezer éves emberi, állati és növényi maradványok, kifogástalan állapotban.
A hangyák egy hegyi hód patkányméretű rokonát és egy kenguru-egér ősét is segítettek kiásni a régészeknek Nebraskában.
Az ember két külön alkalommal háziasíthatta a mai kutyák ősét, a farkast, legalábbis erre utal 72, az elmúlt 100 ezer évben élt farkas genomjának friss vizsgálata. A kutatás azt is feltárta, hogy a mai kutyák a kelet-ázsiai farkasokhoz állnak legközelebb, míg Észak-Amerikában teljesen kihaltak a farkasok a legutóbbi jégkorszak csúcsán.
Az Észak-Amerikában legjobban megőrződött mamutot kanadai bányászok találták meg a múlt héten. Íme Nun cho ga, a 30 ezer éves yukoni mamutbébi és még hat hasonlóan lenyűgöző lelet, amit az elmúlt években szabadítottak ki a kanadai és a szibériai permafrosztból.
„Secundinus, a szaros” – áll a latin felirat a kődarabon, amit most találtak meg Észak-Angliában, Hadrianus falának közelében.
A 14. században a Föld lakosságának egyötödét elpusztító pestis Közép-Ázsiából érkezett Európába, kereskedelmi útvonalakon keresztül. A járványt okozó baktérium leszármazottai még ma is 1000–2000 megbetegedést okoznak világszerte.
Egy mélytanuló algoritmus bukkant olyan apró jelekre az izraeli Evron kőfejtőnél található ásatáson, miszerint a korai kőkorban az ember már használhatta főzésre a tüzet.
Eldorádó-gyanús felfedezést tettek német és brit kutatók a bolíviai Amazóniában: lézeres radartechnikával néztek a növényzet alá, és sűrűn lakott, piramisokkal és monumentális építményekkel ellátott városok nyomait fedezték fel.
A remekmű a neolitikum és a római kor közötti időszakban készülhetett; Széchenyi István fia, Széchenyi Béla adományozta a múzeumnak.
A szenzációs jégkorszaki mamutleleteket bemutató, Attenborough és a mamuttemető című filmet március 13-án, vasárnap délután vetíti a Viasat Nature.
James Cook a HMS Endeavour fedélzetén körbehajózta a Földet, feltérképezte Ausztrália keleti partvidékét, és még a Vénusz átvonulását is megfigyelte. Ausztrál kutatók szerint biztos, hogy a 2019-ben megtalált roncsok az Endeavour maradványai, de az amerikaiak szerint elhamarkodott a kijelentés, amit a politika és az érzelmek fűtöttek.
Az Izraeli Régészeti Hivatal szerdai bejelentése szerint a vállán kost vagy bárányt hordozó fiatal férfit ábrázoló zöldköves aranygyűrű több száz ezüst- és bronzérmével és római kori figurákkal együtt két hajóroncs feltárásakor került elő a Földközi-tenger mélyéről.
Most először bukkantak olyan csontvázra, amelynek sarokcsontjába egy szög ékelődött. A kutatók szerint nem véletlenül: az írásos emlékek szerint végzett keresztre feszítés éppen így fúrta volna át a csontot.
A 35–45 éves korában elhunyt nő maradványai már a feltárás idején is kivételesnek számítottak. A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Glossza podcastjában Fábián Szilvia és Gerber Dániel meséli el Közép-Európa első női bronzkori arcrekonstrukciójának kalandos történetét.
Fényűző luxustárgyakra bukkant egy bajorországi régészcsoport Meteorbecsapódás-falván, egy VI. századi temetkezés helyszínén.
2020-ban derült ki, hogy sokkal változatosabb volt a korai emlősök és madarak világa, mint eddig gondolták; megtudtuk, hogy a pteroszauruszok 150 millió éven át uralták az eget; és még közelebbről megismertük azt a katasztrofális napot, amely átírta a földi élet történetét.
A nácik legendás kódológépe a második világháború vége óta rozsdásodott a tengerben, de a szakértők szerint egy év alatt restaurálható.
A Madagaszkáron megtalált, mindeddig páratlan késő kréta kori madár, a Falcantakely forsterae csőre a mai tukánfélékére emlékeztetett, és fontos információkat hordoz a korai madarak evolúciójáról.
A rendkívüli lelet egy ókori, 25 éves férfi központi idegrendszerének konzervált neuronstruktúráit tartalmazza.
A norvég pár szigetelésre készült, amikor a padló alól előkerült egy sötétkék üveggyöngy és egy baltafej. Azóta ásatási terület lett a nappalijuk.
A megölt és rituálisan eltemetett vaskori férfi maradványaiban újszerű technológiával azonosították azokat a fehérjéket, amelyek döntő szerepet játszottak az agy konzerválódásában.
Az iowai Des Moines környéke valóságos paradicsom lehetett a jégkorszakbeli állatoknak. Ugyanazon a farmon 30 éven belül már a második masztodoncsontot találták, ezúttal egy tekintélyes méretű és szinte épségben fennmaradt állkapcsot.
Múmia helyett sima csontvázakat rejtett a rekordméretű alexandriai szarkofág, amely július eleje óta lázban tartotta az Indiana Jones emlőin nevelkedett ókorikincs-rajongókat.
A leletek már 1993-ban megvoltak, de a megoldást a szénizotópos vizsgálatok hozták.