Erotikus freskókkal tarkított házikóra bukkantak Pompeiiben
Egy nimfa, egy szatír és egy, a mostohafiával kikezdő, lenge öltözetű királyné is feltűnik a legújabban feltárt pompeii falfestményeken.
Egy nimfa, egy szatír és egy, a mostohafiával kikezdő, lenge öltözetű királyné is feltűnik a legújabban feltárt pompeii falfestményeken.
A savas skandináv talaj miatt nagyon ritka, hogy ilyen ép viking csontvázakat találnak, egy dél-dániai lelőhely azonban kedvező körülményeket biztosított a 9-10. századi maradványoknak.
Molekuláris biológiai vizsgálatokkal igazolták, hogy a múmiák arcára és nyakára kent rejtélyes fehér anyag valójában kefir.
Kezdetben úgy becsülték, hogy több mint 100 ezer éve élhetett Thorin, a genetikai vizsgálatok azonban kimutatták, hogy alig 40 ezer éve.
A leletanyag legalább két új fajt reprezentálhat.
Kutatók négy ékírásos agyagtáblát fordítottak le, amik több mint száz éve a British Museum gyűjteményében hevernek.
Az indonéziai szigeten élt, már eddig is hobbitként emlegetett floresi ember frissen talált csontmaradványok alapján alig egyméteresre nőhetett.
A nő sírjában egy őstulok koponyája és egy fogoly szárnya mellett nyest-, juh- és kecskecsontokat is találtak a régészek, pedig ez nem volt szokás a korban.
Ahogy gyorsul a gleccserek olvadása, úgy kerül elő egyre több lelet a jég alól – a régészek már appot is fejlesztettek, amin keresztül a túrázók bejelenthetik, ha épp egy középkori kardba botlottak hegymászás közben.
Az 1600-2700 éves leletek rámutathatnak az ókori Egyiptomban uralkodó betegségekre is, több nőnél például medencecsont-sérülés nyomait találták.
A kétezer éves andalúziai fehérbor mára vöröses-barnás árnyalatot vett fel, és leginkább a sherryhez hasonlít – a benne úszkáló csontmaradványok miatt azonban egyelőre a kutatók sem kóstolták meg.
Berkes Lajos, a berlini Humboldt Egyetem kutatója szerint a Jézus gyermekkori csodatételének történetét elmesélő töredék tudományos szempontból komoly jelentőségű.
A 13. században nagyjából 6 hónapig tartották a lázadók a várat III. Henrik király haderejével szemben. Végül betegségek és éhezés miatt kellett megadniuk magukat.
A 2700 éves leletek alapján az üstökben vért és tejet gyűjtöttek, amiket különbözőképpen hasznosítottak – a mongol konyha máig őrzi ezeket a módszereket.
A sok gyerek álmát valóra váltó 7–10 éves fiúk kalandos történetéről dokumentumfilm is készült, a Jurassic Park paleontológusának narrációjával.