10 lenyűgöző fotón a magyar természetvédelem címerállata, a nagy kócsag

Az 1993 júniusában forgalomba hozott, 4,2 grammos, réz-cink-nikkel ötvözetből vert ötforintos érmén is látható, átlagosan 1 kilogrammos, 140-170 centiméter szárnyfesztávolságú állat a magyar természetvédelem címermadara.

Fotó: DENIS-HUOT Michel / hemis.fr/hemis.fr

Mint az a Magyar Madártani Egyesület ismertetőjében is olvasható, a nagy kócsag világszerte elterjedt, négy alfaja a sarki tájak és Észak-Amerika egy részének kivételével mindenhol megtalálható. 

Fotó: Marc Costermans/Biosphoto

A Kárpát-medencében élő madarak szigetszerű populációt alkotnak.

Fotó: Marc Costermans/Biosphoto

A nagy kócsag eredetileg a nagy kiterjedésű, összefüggő nádasokban és ősmocsarakban fészkelt, de megtelepedett a kisebb kiterjedésű nádasokban, halastavak nádszigeteiben, nádszegélyeiben is. 

Fotó: Marc Costermans/Biosphoto

Kolóniáinak nagysága a 3-4 párostól a 80-100 párosig terjedhet. 

Nagy kócsagok és egy szürke gém a halászó réti sast figyelikFotó: Marc Costermans/Biosphoto

A nagy kócsag a sűrű, gyakran már avas nádasban a nádszálakat másfél méter magasságban megtörve elfekteti, erre az alapra építi fészkét, amelynek anyaga nagyrészt szintén nád. Fészekalja 3-4, ritkán 5 világoskék tojásból áll. A kotlási idő 25-26 nap. 

Fotó: Marc Costermans/Biosphoto

Más gémfélékhez hasonlóan a fiókák még röpképességük elérése előtt kimásznak a fészekből. A szülők ilyenkor tovább etetik őket.

Fotó: Marc Costermans/Biosphoto

A nagy kócsagok röpképességüket 34-35 napos korukban érik el. Főként a sekély, alacsony növényzettel ritkásan benőtt vizeken táplálkoznak. 

Fotó: Marc Costermans/Biosphoto

Elsősorban halakat, kisebb mértékben csíkbogarakat, csíborokat, szitakötőlárvákat fogyasztanak, de békákat, gyíkokat, lótücsköt és kisemlősöket is fognak. Az ősszel rendszerint a Földközi-tenger déli partvidékére vonuló, de az enyhülő telek miatt egyre gyakrabban helyben áttelelő példányok gyakran szürke gémekkel együtt egerésznek, pockoznak a tarlókon és lucernásokban.

Fotó: Marc Costermans/Biosphoto

A nagy kócsag korán, már február végén, március elején visszatér telelőterületeiről. Elvonulása szeptemberben kezdődik, de még novemberben is sok helyen látni. Példányai egyre nagyobb számban telelnek át a Kárpát-medencében.

Fotó: Marc Costermans/Biosphoto

(A fotók a Kiskunsági Nemzeti Park területén készültek.)

Kapcsolódó cikk a Qubiten:


Tetszett a cikk? Szívesen olvasnál rendszeresen hasonlókat?
Kövess minket Facebookon!

A várható környezeti katasztrófa miatt megkezdték a Föld kincseinek archiválását

A Föld összes kulturális és ökológiai kincsét 3D-s térképre vinné kutatók egy csoportja – különös tekintettel a kincsek közeljövőben várható pusztulására. A LIDAR-os adatfelvételt azokon a területeken kezdik, amelyek a leginkább ki vannak téve a klímaváltozás hatásainak. Az ötletgazda szerint irtózatos mennyiségű munkáról van szó, amelynek eredményét leghamarabb a gyerekeik unokái élvezhetik majd.

Magyarok korszakalkotó találmánya a transzformátor, amiért Edison nem akart fizetni

A transzformátor három magyar feltaláló szabadalma, magát a szót is ők találták ki abban a korszakban, amikor a magyar mérnöki tudás a műszaki fejlődés élvonalához tartozott. Edison cégének kezdetben a Ganz szállította a technológiát, de úgy kellett kiperelni tőle a szabadalmi járulékot. Hogyan forradalmasította a transzformátor az elektromos áram felhasználását?

Miért bukik el újra és újra az Alzheimer-kór elleni harc?

2050-re 100 millióan lesznek a világon, akik Alzheimer-kór okozta demenciában szenvednek, mégis siralmas a betegséget célzó gyógyszerkísérletek statisztikája,. A kudarcban közrejátszhat, hogy a kór szakemberek szerint már évtizedekkel azelőtt elkezdődhet, hogy megjelennének az első tünetek. Azért léteznek biztató új kutatási irányok.