Magyar kutatók: A vízimadarak a stabil, kiszámítható és konzekvens kormányzást kedvelik

A governance, vagyis a kormányzás minősége és hatékonysága a természetvédelem kulcsa – vonták le a logikus következtetést a Nature-ben december 20-án megjelent, a világ vízimadarainak populációit vizsgáló tanulmány szerzői. A mások mellett Székely Tamás, a Debreceni Egyetem evolúciós állattani tanszékének tanára és Nagy Szabolcs, a hollandiai Wetlands International ökológusa által végzett kutatás a világszerte elterjedt nagy kócsag  (Ardea alba, más néven Egretta alba, vagy Casmerodius albus) popolúcióinak változásait vizsgálta három évtizedre visszamenőleg. 

Az úgynevezett vízimadárszinkron-felmérések 1967-ban kezdődtek, azóta több mint 100 ország 25 ezer élőhelyén legalább évente egyszer számolják meg a madarakat az önkéntes és hivatásos madárvédők. A kutatócsoport 461 vízimadárfajra vonatkozó adatsorból az indikátorfajnak számító nagy kócsag statisztikáit vették kiindulásként. 

Az ökológusok és a természetvédők indikátornak nevezik azokat a növény-, illetve állatfajokat, amelyek érzékenyek egy-egy környezeti tényezőre. Egy adott területen e faj jelenléte vagy hiánya információt szolgáltat e tényezőről, hatásának mértékéről. A nagy kócsag a legtöbb vízimadárnál szenzitívebben reagá az emberi jelenlétre éppúgy, mint a környezetszennyezésre, ezért egyedszáma és annak változásai jó fokmérői a vízes élőhelyek állapotának. 

Pusztul a nagy kócsag

A kutatók arra voltak kiváncsiak, hogy mi az oka az egyedszámok változásainak, a statisztikákból kiderült ugyanis, hogy a szinte mindenütt védett vízimadárfaj Közép-Ázsia és Dél-Amerika, valamint Afrikának a Szaharától délre eső védett területein is pusztul. A rendszerelmélet gyakorlati alkalmazásával különféle, látszólag egymástól távoli mutatókat vizsgáltak: sorra vették a madárszámlálási helyszínek GDP- és demográfiai adatait, továbbá az úgynevezett governance indexét is. Az utóbbi többféle mutató alapján a kormányzati működés hatékonyságát és a törvények betartatását írja le. 

A nagy kócsag egyedszámváltozása 1990-től 2013-ig – a kék árnyalatai a populáció növekedését, a sárgától a pirosig terjedő skála pedig a csökkenését jelzi (via MTA)Fotó: Amanao et al.

Az eredmények a governance mutató szignifikáns hatását mutatták: azokban az országokban, ahol a hatóságok nem tartatják be a meglévő törvényeket, csökkent a vízimadarak száma. Ezzel szemben például Nyugat-Európában, ahol a kormányzás viszonylag megbízhatóan és stabilan működik, a vízimadárfajok egyedszáma stabil, vagy még nőtt is.

Kalaptolltól a címerig 

A 19. században egész Európában divat volt a kócsagtollas viselet, nászruhájának dísztollai miatt szinte teljesen kipusztították a fajt Magyarországról is, olyannyira, hogy 1921-re alig két tucat nagykócsag-pár maradt Magyarországon. Hogy megóvják a kipusztulástól, – mint arra cikkünk megjelenésekor a Balatonfelvidéki Nemzeti Park Igazgatóságtól felhívták a figyelmünket – 1922-ben bizonyos Gulyás József személyében alkalmazták az első kócsagőrt a Kis-Balatonon. Ezzel nem mellesleg ő lett az első természetvédelmi alkalmazott Európában.

A magyar természetvédelem címerállatának védelme, az élőhelyek megóvása és az elmúlt években ismét mostohább kormányzati gondoskodásban részesülő nemzeti parki hálózat létrehozása révén mára már 5 ezer pár fészkel az országban. A Magyar Madártani Egyesület informáiói szerint a halastavakon még mindig problémát jelent a zavarása, a fészkelőhelyek növényzetének kaszálása és égetése, még akkor is, ha azt nem fészkelési időben végzik. Kiterjedt, időszakos elöntésekkel, valamint a nádaratás megfelelő időzítésével ugyanakkor a kócsagállomány tovább is növelhető. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:



A kokain és a hatalmi mámor neurobiológiája

A legdrágább illegális drogként számon tartott stimuláns az agy jutalmazó központjának működését befolyásolva egyszerre több helyen fejti ki hatását. A hatalmi mámor, az extrém motiváció, a hiperaktivitás és a zsigeri eufória együtteséért azonban nagy árat kell fizetni: a drogkereső magatartás beleég az idegsejtek kapcsolataiba.

A várható környezeti katasztrófa miatt megkezdték a Föld kincseinek archiválását

A Föld összes kulturális és ökológiai kincsét 3D-s térképre vinné kutatók egy csoportja – különös tekintettel a kincsek közeljövőben várható pusztulására. A LIDAR-os adatfelvételt azokon a területeken kezdik, amelyek a leginkább ki vannak téve a klímaváltozás hatásainak. Az ötletgazda szerint irtózatos mennyiségű munkáról van szó, amelynek eredményét leghamarabb a gyerekeik unokái élvezhetik majd.