Másodvirágzásukat élik a pszichedelikus anyagokkal folytatott kísérletek: ma már tudományos céllal is lehet pszilocibin tartalmú gombát (közismert nevén: varázsgombát) rágni, rosszabb esetben annak szintetikusan előállított hatóanyagát egy pohár vízzel bevenni.

A 20. század közepén, különösen a második világháború után az Egyesült Államokban kormányzati irányítással egy sor vitatható kutatást végeztek az amerikai kutatók, akik egyebek mellett katonákon tesztelték a pszichedelikus szerek, köztük az LSD hatását. A cél az volt, hogy megértsék a hatóanyagoknak az emberi agyra gyakorolt hatását, és az USA kormánya 1953-tól 1973-ig több mint száz ilyen irányú egyetemi kutatást támogatott. A hetvenes években több évtizedre parkolópályára került a téma, sőt az Egyesült Államokban be is tiltották az LSD-vel való kísérletezést.

Az USA-ban mára külön iparággá nőtt a pszichedelikumok kutatása, de a Jákob lajtorjájából ismerős hadi célú kísérletek helyett az egészségügyi alkalmazások kerültek előtérbe, és ezeket nem a hadsereg, illetve az állam szponzorálja, hanem a pczichedelikus szerek gyógyászati célokra való felhasználásával kísérletező magáncégek.

Az előzetes kutatások azt derítették ki, hogy a gomba hatására csökken a szorongás, a depressziós betegek pedig a pszilocibines kezelés után hosszabb időszakokra is nélkülözni tudták a gyógyszereket, és egyhetes intenzív pszilocibinkúra után akár három hónapig is jól érezték magukat.

Ezen a területen tevékenykedik többek között az amerikai Usona Institute, a 24 éve alapított Heffter Research Institute, de olyan civil szervezetek is, mint a Multidisciplinary Association for Psychedelic Studies (MAPS), amely többek között a gyógyászati felhasználás elterjesztése céljából küzd egyes drogok legalizálásáért. A cégek jó része a varázsgomba hatóanyagával, a pszilocibinnel dolgozik, de van, ahol az LSD és a marihuána hatásának vizsgálata is a kutatások tárgya.

A szinesztézia a felszabadulás jele

Azt már az LSD-kutatások során kiderítették, hogy a pszichedelikusnak nevezett hatóanyagok csökkentik az agyban a véráramlást, ezzel együtt pedig lassítják az agy frontális és prefontális kérgében zajló folyamatokat. A varázsgomba hatóanyaga, a pszilocibin leépíti az egót, ami a sámánoknak azért hasznos, mert elmossa a határokat az egyén és a környezet, a természet között, a betegeknek pedig azért, mert visszaszorítja a depressziót, a szorongást erősítő tényezőket.

Az agyban végbemenő információáramlást úgy is el lehet képzelni, hogy áramkörök helyett olyan „információs autópályákon” zajlik, és egyes utakon sűrű a forgalom, míg másokon ritkás; a pszichedelikus szerek a jelek szerint a kevésbé használt utakra terelik a forgalmat, miközben sok új útvonalat nyitnak meg, illetve szabadítanak fel a forgalmas utak mentén.

A pszilocibin hatására az egó háttérbe szorul, az agy „felszabadul”, állítják a témával foglalkozó kutatók. Nemcsak a betegségekben szenvedő, hanem az egészséges gombafogyasztók beszámolói is alátámasztják ezt az agyfelszabadító tulajdonságot: az alanyok gyakran számolnak be szinesztéziáról, vagyis az érzékek összekeveredéséről, például amikor az ember a szagokhoz vagy hanghoz színeket társít.

Ugyanez a jelenség a betegek esetében azt jelenti, hogy az egó gúzsba kötő ereje, vagyis az önzés, az önelemzés vagy a folyamatos önostorozás háttérbe szorul, ők pedig felszabadulnak a betegség nyomasztó súlya alól.

Néhány óra az egész életét megváltoztatta

Jellemző történet az amerikai Clark Martiné, aki nyugdíjazott klinikai szakpszichológusként 65 éves korában tudta meg, hogy rákos. Martint ezután húsz éven át küzdött a depresszióval; a betegség kihatott a lányával és barátaival való kapcsolatára és egész életére, miközben a szakmájában használatos antidepresszánsokat szedte ugyan, de nem segítettek rajta. 2010-ben aztán végső kétségbeesésében jelentkezett a Johns Hopkins Egyetem szakemberei által szervezett pszilocibinkísérletére, kontrollált körülmények között bevette a szert, és a néhány órás kaland egész életét megváltoztatta: helyreállt a kapcsolata a szeretteivel, és úgy érzi, a pszichedelikummal folytatott egyszeri kísérlet olyan pozitív láncreakciót indított el benne, hogy a kísérletet mostanra élete legjelentősebb eseményei között tartja számon.

A betegek nagyjából egybehangzó beszámolói még nem jelentik azt, hogy a tudósok pontosan tisztában lennének azzal, mi zajlik pontosan az emberi agyban a pszichedelikumok hatására. A vizsgálatok keretrendszere sem teljesen tiszta – mutat rá Paul Expert, a londoni King's College kutatója. Brazil tudósok például egy 2016-os tanulmányukban összegyűjtötték a korábbi 25 év pszichedelikus hatóanyagaival (LSD-vel, pszilocibinnel és ayahuascával) végzett kutatásait, és lesújtó eredményre jutottak.

A számba vett 151 publikáció közül mindössze hat volt olyan, ami témába is vágott és meg is felelt az objektív tudományos kutatásra vonatkozó követelményeknek – az elmúlt negyedszázadban készült ugyan tanulmány a pszilobicin központi idegrendszerre gyakorolt hatásáról, de arról is, hogy milyen szerepe van a gombának az ősi mexióki vallási rítusokban. A kutatók szerint az előzetes eredmények megismétléséhez további véletlenszerű, kettős vak-, placebokontrollált kutatásokra van szükség, az eddiginél több páciens részvételével.

A bitcoin után jöhet a gomba

A magánszektor egyre nagyobb fantáziát lát a pszichedelikumokkal való kutatásban, és több olyan intézet is van, amely támogatásért házal azzal a céllal, hogy pszichedelikumokkal kezelje például a rákbetegek depresszióját. Az intézetek között van évtizedes rákkuktatói múlttal rendelkező éppúgy, mint friss alapítású. Ezek közül a brit alapítású Compass Pathways az egyik legsikeresebb, már ami a házalást illeti: eddig összesen négymillió fontot gyűjtött össze európai kutatásainak megkezdésére.

Hogy mennyi potenciál van a témában, jól mutatja, hogy a Compass Pathwayst az a Mike Novogratz is megtámogatta egymillió fonttal, aki a Fortress hedge fund alapítójaként és vezéreként még akkor szállt be a Bitcoin-bizniszbe, amikor a kriptovaluta nevetséges 90 dollárt ér. A Forbes gazdaglistájára 2007-ben és 2008-ban felkerült milliárdos ugyanakkor nem az egyetlen, aki a gombabizniszbe fekteti a pénzét. A Compass Pathwaysben Christian Angermayer befektető és filmproducer is lát fantáziát, és nyilván anyagi megtérülést is, mellettük pedig még jó néhány ismert milliárdos, köztük a PayPalt megalapító, a Gawker sajtóbirodalmat Hulk Hogan segítségével összezúzó internetmágnás, Peter Thiel.

Ha sikeresen zárulnak a folyamatban lévő tárgyalások, a Compass Pathways akár 15 millió fontot is összeszedhet európai kísérleteihez. A kontinensen egyelőre összesen 400 páciens részvételével folynának kísérletek gombaügyben – a cég szeptember közepén nyújtotta be a kérelmet a kísérletek megkezdésére.