Két friss tanulmány szerint is nagyon rosszul hatnak az agy egészségére a szteroidok – mindegy, hogy a testépítéshez használtakról vagy az allergiára, asztmára felírt szerekről van szó. Utóbbiak hosszú távú használata depressziót, szorongást és delíriumot is előidézhet.
Százmilliók szednek antidepresszánsokat világszerte, és bár ezek a gyógyszerek akkor is hatnak, ha a páciens nem ismeri a hatásmechanizmusukat, sem a magyarországi, sem a globális gyakorlatban nem elterjedt, hogy a kliensek tudnák, mi történik velük, amikor elfogadják a gyógyszeres terápiát. Rihmer Zoltán professzor elmagyarázza.
Az érintés eltűnéséért is a digitalizáció a felelős: Erósz haldoklik, helyette ott a Tinder, mondta szerda este a CEU-n a dél-koreai származású, Németországban élő filozófus, aki ritkán vállal fellépéseket, mert hogy a fák sem utaznak, és nem érti, miért épp diófára kötik fel magukat a magyarok.
Nemcsak a depresszió, hanem akár a szegénység kezelésére is alkalmas lehet a kognitív viselkedésterápia, legalábbis ezt sugallják a Yale Egyetem doktoranduszának vezetésével Ghánában végzett kutatás eredményei.
A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet és a Természettudományi Kutatóközpont munkatársai által kifejlesztett módszerrel nanométeres pontossággal lehet farmakológiai méréseket végezni receptorokon, ioncsatornákon és enzimeken.
Az USA-ban engedélyezték a banán héjából és porzójából készült termékeket étrend-kiegészítőként, miután állatkísérletekből kiderült, hogy hatása egy népszerű antidepresszánshoz hasonlít, de a memória- és alvásproblémákban is segíthet.
Miközben az emberi élettartam kitolódik, és egyre több idős ember él a Földön, nem törődünk eleget az öregkor lelki vonatkozásaival. Pedig az öregedés közös sorsunk: önmagában is krízis, amiben az ember olyan mélynek élheti meg a magányt, ahogy korábban el sem tudta volna képzelni.
Már két hét után drámai javulást értek el egy 35 éves nőbetegnél az elektromos impulzusokat leadó agyi implantátummal. Az egyelőre gyerekcipőben járó módszer azonban tényleg csak azoknál válhat be, akiken már semmi más nem segít.
Minden eddiginél kiterjedtebb kutatás készült a COVID-19 mentális egészségre és idegrendszerre gyakorolt hatásairól. Jó hír, hogy az agyi gyulladásos és vérrögképződéses zavarok jóval ritkább szövődmények, mint eddig gondolták. Mentális betegségek azonban minden negyedik fertőzöttnél előfordultak.
850 ezer ember genetikai adatait, alvási szokásait és hangulatzavarait vizsgálta egy amerikai kutatás. Minden egyes órával, amivel a bagoly típusok előrébb hozzák a lefekvés időpontját, negyedével csökkentik a súlyos depresszió kialakulásának kockázatát.
Pszichológusok és agykutatók szerint azonban a techcégek, élükön a Facebookal, mindent megtesznek azért, hogy elbagatellizálják a problémát, így a világ talán legnagyobb emberkísérlete zajlik – minden bizonnyal a gyerekek kárára.
A korlátozások lazításával hiába indulhat újra az élet, sokan mintha berozsdásodtak volna: fáradtak, örömtelenek, semmi kedvük újra aktivizálni magukat, és a munkában is dekoncentráltak. Ez még nem a depresszió, de már messze nem a jóllét. Úgy hívják: languishing, és a tartós stresszre adott normális reakciónak tekinthető. Mit lehet ellene tenni?
A kis létszámú brit hatástanulmány ígéretes eredményekkel zárult, de a tanulmány szerzői senkit nem bátorítanának arra, hogy szakértői felügyelet nélküli pszilocibinkúrával kezelje a depresszióját.
A hallucinogén gombákban található pszilocibin terápiás alkalmazása az első eredmények szerint minden más kezelést és gyógyszert ver a depresszió, a szorongás vagy a poszttraumás stressz csökkentésében. A pszichoaktív gombákat két államban dekriminalizálták, és egyre több klinikai vizsgálatban kutatják hatásaikat.
Egy friss fejlesztés a depresszió és a stressz kimutatásához készített egy különleges mintavételi eszközt, de a kutatók azt remélik, hogy később szélesebb körben is használhatják a Trears technikáját.
Az otthontanulás időszakában a tanárok erejükön felül teljesítettek, és közben számtalan egyéni megpróbáltatással szembesültek, csakhogy egy tanár nem ismerheti be, hogy problémákkal küzd, hiszen a szülők rábízták a gyereküket. A tanárszereppel társadalmi szinten egyszerűen nem összeegyeztethető az az állapot, hogy a tanár nincs jól. Pedig megesik, hogy nagyon nincs jól.
Ahogy az emberek ráébrednek, hogy a szabad mozgásuk korlátozása nem néhány napig fog tartani, könnyen eluralkodhat rajtuk a szorongás érzése. A jelenség hasonló ahhoz, amikor valaki új országba költözik.
A kutatók szerint a közösségi média nagy veszélye, hogy az ember hajlamos úgy gondolni rá, mint a cukorra: kis mennyiségben ártalmatlan. Mára azonban annyira átalakította a személyes kapcsolatokat, hogy a fiatalok egészsége múlik rajta.
A halálról, öngyilkosságról, reménytelenségről és elszigeteltségről szóló mémek segíthetnek a depressziósoknak, sőt, egy friss kutatás szerint még szórakoztatóbbnak is tartják őket, mint a kontrollcsoport tagjai.
Nemcsak a patkányok stresszhormon-szabályozását teheti rendbe az ingergazdag környezet és a tanulással egybekötött kontrollszerzés. A Richmondi Egyetem viselkedéskutatója szerint az ilyen terápia a más módszerekkel gyógyíthatatlan mentális betegségek kezelésében is áttörést hozhat.
Minden nyári szünet elején megjelenik a közösségi oldalak falain a régi bölcsesség, hogy érdemes a gyerekeket unatkozni hagyni, mert az hasznukra válik. Egy felnőtteken végzett amerikai kutatás arra utal, hogy ez nem igaz.
Nagy a kereslet a híres emberek halálát okozó fegyverekre: a Van Gogh halálához köthető fegyver több mint 42 millió forintot ért, de ez meg sem közelíti annak a revolvernek az árát, amit Paul Verlaine fogott rá szerelmére és költőtársára.
Sok nő tűr csendben, kezeletlenül ahelyett, hogy segítséget kérne a szülés utáni súlyos hangulatzavaraira. Ennek vethet véget egy új amerikai gyógyszer, félő azonban, hogy ára miatt éppen a legveszélyeztetettebbekhez nem fog eljutni.
Amerikában a tizenévesek hetven százaléka tekinti komoly problémának a depressziót és a szorongást. Ez tűnik a leginkább nyomasztó tehernek a fiatalokon, és egyre többen gondolják úgy, hogy a klímaváltozás is külön aggodalomra adhat okot.
A mentális betegségek ellen állnak hadrendbe a szakemberek által fejlesztett appok. Van már olyan alkalmazás is, amely 75-80 százalékos biztonsággal tudja megjósolni, hogyan változik a páciens hangulata. Pszichológusok sokat ígérőnek tartják az új technikát, de a kezelés veszélyeire is figyelmeztetnek.
Az ayahuascától, az amazóniai sámánok csodafőzetétől a jelek szerint nemcsak a dzsungel szellemeivel lehet kapcsolatba lépni, hanem terápiás célokra is jól használható. A Szilícium-völgyben is ez a legújabb őrület, igaz, ott nem gyógyászati céllal fogyasztják a varázsszert.
Kutyákon vizsgálták a hízékonyságra hajlamosító faktorokat, köztük a lelki és szociokognitív eredőket az ELTE és Padovai Egyetem etológusai. Az ebek kivállóan modellezik az embereket e tekintetben is.
A mélytanuló algoritmusok meglepően pontos és gyors következtetésekre jutnak az emberek érzelmi zavarairól a nyelvhasználatuk alapján. A gépi intelligencia alkalmazása a pszichiátriában életmentő lehet.
Már letölthető az az ingyenes pszichoterápiás csevegő-alkalmazás, amely nem pótolja ugyan a hús-vér szakembert, de hatékonyabb a depressziókezelésben, mint a telefonos segélyvonalak vagy az online felvilágosítás.
Az amerikai állam után a magánszektor is lát fantáziát a pszichedelikus anyagokkal való kísérletezésben. Ezúttal azonban nem a katonák megvadítása, hanem a depresszió kezelése a cél. Egy brit magáncég 400 európai páciensen tesztelné a pszichedelikumok hatásait.
Az okostabletta hasznosnak tűnik, de komoly személyiségi jogi aggályokat is felvet.