Még mindig Jeff Bezos a leggazdagabb ember a Földön, de a kínaiak ott loholnak a nyomában

A világ ötszáz leggazdagabb embere egy év alatt 1000 milliárd dollárral növelte vagyonát – ez a magyar GDP több mint hétszerese, a magyar állam adósságának pedig több mint tízszerese. A leggazdagabbak által birtokolt összes vagyon elérte az 5000 milliárd dollárt - derül ki a Bloomberg  év végi listájából.

A világ leggazdagabbja, az Amazon vezére, Jeff Bezos nem csak az abszolút listát vezeti 100 milliárd dollárral: ő könyvelhette el a legnagyobb összegű vagyongyarapodást is. azzal, hogy egy év alatt 34,7 milliárd dollárral növelte vagyonát. Ehhez képest a második leggazdagabb Bill Gates 9 milliárd dolláros gazdagodása szinte szánalmasnak tűnik, ezzel a teljesítménnyel a Microsoft atyja nem is tudott labdába rúgni. Persze mindösszesen több mint 90 milliárd dollár felett rendelkezik.

A leggazdagabb tízesbe hat amerikai fért be, egy mexikói (a telekommunikációs mogul, Carlos Slim, aki 2013-ban a világ leggazdagabbja is volt már) és három európai társaságában.  A leggazdagabb európai Amancio Ortega, a Zara alapítója. A spanyol üzletember 75,7 milliárd dollárjával a világ negyedik leggazdagabbja. A top tízbe még két európai fért be, a luxusmárkákat tömörító LVMH vezére, Bernard Arnault, illetve az Ikea-alapító, svéd Ingvar Kamprad. 

A teljes vagyont vizsgálva a top 15-ben egyetlen ázsiai milliárdos sem szerepel. A leggazdagabb kínai, a Pony Maként ismert Ma Huateng, a világ egyik legnagyobb techcégének, a Tencentnek az alapítója 40,5 milliárd dollár felett rendelkezik.

Made in China

Arányaiban a legbrutálisabb növekedést ugyanakkor a kínaiak érték el. Az 500-as listán 38 kínai szerepel, az ő vagyonuk egy év alatt 65 százalékkal nőtt, összesen 177 milliárd dollárra. A legnagyobb növekedést közülük a kínai Donald Trumpnak is nevezett ingatlanmogul, Hui Ka Yan produkálta, aki 26,9 milliárd dollárt adott hozzá korábban sem szerény, 7,4 milliárd dollárjához. De Pony Ma is majdnem megduplázta vagyonát egy év alatt: 19,7 milliárd dollárt adott hozzá a meglévőhöz.

A többi ország jócskán le van maradva a gazdagodási listán: az indiai milliárdosok egy év alatt 43,3 százalékkal növelték vagyonukat, az európaiaik mindössze 20,9 százalékkal, az amerikaiak pedig nevetséges 17,9 százalékkal. Ez azt jelenti, hogy az ázsiai ország – ha így menetelnek tovább milliárdosai – előbb-utóbb lelépi az Egyesült Államokat. 

Bezos és feleségeFotó: Dennis Van Tine/Geisler-Fotopres/Picture-Alliance/AFP

Az USA fölénye nem meglepő, ha iparági bontásban is megnézzük a szupergazdagokat. Itt a techcégek egyértelműen toronymagasan vezetnek, csak 2017-ben 266 milliárd dollárral gazdagdtak a szektor képviselői – a lenagyobb cégek mind amerikaiak. Ennek tört részét tette ki az ipar, ahol 110 milliárd dollárral nőtt a szektorban érdekeltek vagyona, a kereskedelem és az ingatlanszektor pedig 10, illetve 94 milliárd pluszt hozott a konyhára.

Az élet nem habostorta

A legnagyobb buktát Patrick Drahi könyvelte el, miután telekommunikációs cége, az Altice iszonyatosat hasalt a tőzsdén. A harmadik negyedéves gyatra eredmények után Drahi menesztette a vezérigazgatót, a részvények ára pedig zuhanni kezdett. Miután Drahi maga a részvények 30 százalékát birtokolja, a zuhanást saját zsebén is érezte, majd 4 milliárd dollárt bukott, de így is maradt neki több mint 6.

Rajta kívül 15 milliárdos könyvelt el egymilliárd dollárnál nagyobb vagyonvesztést – persze még a legszegényebbnek is maradt bőven mit a tejbe aprítaniuk. A korrupciós botrányba bonyolódott szaudi herceg,  Al-Valíd bin Talál, aki mellesleg az ország leggazdagabb embere volt, 1,9 milliárd dollárt bukott, de maradt még azért neki 17,8. Összesen 58 milliárdostól pártolt el a szerencse, ők összesen 46 milliárd dollárt vesztettek, vagyis az átlagos bukta 793 millió dollár volt.

Ola Rosling sztárstatisztikus kiderítette, hogy nem tudunk többet a majmoknál

Budapesten tartott előadást a Tények (Factfulness) című sikerkönyv társszerzője. A könyv és az előadás alapján a világ sokkal jobb hely, mint ahogy általában hisszük: a Nobel-díjas kutatók és a hétköznapi halandók is alapvetően el vannak tájolva a valósággal kapcsolatban. Tizenhárom egyszerű kérdésből a legtöbben alig néhányra tudják a választ.