A magyar adórendszer nem igazán versenyképes, nem segíti elő a foglalkoztatás növelését az alacsonyan képzett munkavállalók körében. Az alacsony keresetűek egyre több, a magasabb keresetűek egyre kevesebb adót fizetnek, pedig a gazdagoknak nagyobb arányban kellene hozzájárulniuk az állam működtetéséhez.
Vajon a technológiai fejlődéssel vagy az önmérséklettel kerülhetjük el a Földet fenyegető klímakatasztrófát? Egy új jelentés szerint a gazdagoknak nagyobb részt kéne vállalniuk a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséből. Ennek az életmódváltás lehet az egyik legjobb módja.
Ötszázezren vannak a világon, akiknek a vagyona meghaladja a 30 millió dollárt, közülük 83-an írtak alá. Úgy érzik, sokkal tartoznak azoknak, akik a járvány frontvonalában végzik létfontosságú munkájukat, mégis alulfizetik őket.
Járulékokat és fogyasztási adókat nagyon nehéz úgy kivetni, hogy azokat jóval kisebb arányban fizessék a szegények, az árva gyerekektől a kisnyugdíjasokig.
A piramis csúcsán trónoló 160 ezer kőgazdag földlakónak fejenként 30 millió dolláros vagy annál nagyobb vagyona van. És a többiek?
Egy év alatt 1000 milliárd dollárral nőtt a világ 500 leggazdagabb emberének vagyona. A legnagyobb ütemben a kínai milliárdosok gazdagodnak, és az idén is a technológia volt a legjövedelmezőbb iparág.
Magyarországon az állam költi el a nemzeti összjövedelem felét, így átlagosan a jövedelme felét mindenki leadózza. De ki legyen az átlag alatt, és ki legyen felette?
Az elmúlt harmincöt évben az USA szegényebb felének alig nőtt a jövedelme, és a jómódúbb felének is alapvetően csak a leggazdagabbak tőkejövedelme miatt— ezt találta adóhivatali adatokat átfésülve és kiegészítve három francia közgazdász, Thomas Piketty, Emmanuel Saez és Gabriel Zucman.
Kétszer annyi dollármilliomos van Magyarországon, mint tavaly, az átlagember vagyona viszont leginkább a háza, ami nyolcmillió forintot ér. A régióban ugyanakkor ez még nem is számít rossznak.