Ha a bitcoint már nem is éri meg lakossági szinten bányászni, a kisebb kriptopénzek még nem igényelnek olyan számítási kapacitást, amit kis befektetéssel ne tudna megoldani egy kisebb géppark – és ezért már nem kell Kínáig vagy Izlandig menni.

Tajti István budapesti irodájában 42 videokártya pörög éjjel-nappal, hét rigben, vagyis bányászgépben. „Általában hat videokártya van egy rigben, mert az ideálisabb a bányászatra a processzornál vagy a memóriánál. Minél több videokártyát tudsz egy rigbe zsúfolni, annál többet spórolsz a többi alkatrészen, az alaplapon, a memórián” – mondja Tajti, aki a bányászat mellett egy informatikai céget vezet. Egy rig gyakorlatilag azonos egy asztali számítógéppel, azzal a különbséggel, hogy több videokártya van benne, és nincs rajta a fedőlemez. A házak vázát cseréplécből, ikeás bútorlapból vagy cipősszekrényből is szokták csinálni, Tajti épp alumíniumlécből készítette őket.

Milliókat termel, és alig van vele munka

Tajtit idén nyáron érte utol a kriptoláz, de elsősorban befektetőnek mondja magát, a valutabányászat technikai része kevésbé érdekli. „Amikor ezt elkezdtem, 6-8 hónapot mondtak a befektetés megtérülésére, de érdemes egy évvel számolni. Ez így passzív jövedelemként, úgy, hogy nem kell napi 8-10 órát foglalkoznod vele, meglehetősen jó befektetésnek mondható, már csak akkor is, ha megnézzük más befektetések, például a lakáskiadás megtérülési idejét”.

A bányászattal foglalkozó magyarok Facebook-csoportokban tartják a kapcsolatot, ahol összesen 2-3 ezren lehetnek. Közülük Tajti szerint többségben vannak, akik csak a rendszeresen használt számítógépükben lévő videokártyát pörgetik erre a célra éjszaka, és néhány százan foglalkozhatnak bányászattal nagyobb léptékben.

„Két embert ismerek Budapesten, akinek nagyobb bányászfarmja van, céges szinten. Az egyikhez beviheted a saját gépedet, a másiknál pedig vehetsz kész gépet, és azt ott elhelyezheted. Ezen kívül egy-két embert tudok, akinek hasonló mennyiségű gépe van, mint nekem” – meséli.

Egy rig ára több mint egymillió forint, ennek természetesen a feladatra legoptimálisabb videokártyák teszik ki a nagyját – Tajti irodájában például Nvidia Geforce GTX 1070, AMD Radeon Vega, valamint AMD Radeon RX 470, 480 és 580 típusú kártyák dolgoznak. Az előbbiek darabja 150-160 ezer forintnál kezdődik, ráadásul a videojátékos közösség késhegyre menő küzdelmet vív a kriptobányászokkal az utóbbi időkben folyamatosan hiánycikknek számító videokártyákért, amelyeknek még az áruk sem tud csökkenni az óriási kereslet miatt.

A gyártók éppen emiatt dobtak piacra direkt bányászatra való videokártyákat, amelyeken például nincs monitorkimenet, de Tajti pont ezért tartja feleslegesnek: „Ha bármilyen okból felhagysz a bányászattal, a rendes videokártyát még ugyanúgy fel tudod használni, el tudod adni, de ezekkel mit kezdesz?”.

A bányászok a bányában dolgoznak

Ahogy azt már a nagy bitcoinmagyarázó cikkünkben is írtuk, a kriptovaluták sajátossága, hogy a bankrendszeren kívül elhelyezkedő, decentralizált rendszerben a hálózat egyes tagjai ellenőrzik és hitelesítik az egyes tranzakciókat úgy, hogy kriptográfiai feladványokat fejtenek meg. Az ebből a célból folyamatosan futó gépeket hívják szaknyelven bányászoknak (miners), amelyek tulajdonosai (a köznyelvben szintén bányászok) az adott kriptovalutában kapnak jutalmat könyvelői munkájukért.

A bitcoinláz kitörése után az Ethereum vált a bányászok körében a legnépszerűbb kriptovalutává, aminek árfolyama a nyári 150-250 dollárhoz képest már 800 dollárnál jár. Tajti, aki az etheren kívül a Zcash és Electroneum pénzét fejti, azt mondja, minimális hozzáértéssel elég az internetes összehasonlító oldalakat böngészni, a bányászati kalkulátorokat igénybe venni, és onnantól már csak az árfolyamok ingadozása tehet keresztbe az üzletnek. Ha pedig valamelyik valuta kezd bezuhanni, néhány kattintással át lehet állítani, hogy mást bányásszon helyette az adott gép.

Vannak azért vészjósló fejlemények a bányászéletben, de Tajti szerint ezen a ponton már nincs mit veszíteni: „Az Ethereumnál például felmerült, hogy nem bányászható coinná alakul, de ez még mindig lóg a levegőben. Ha ilyen történik, átállítom a gépeket, hogy mást bányásszanak, de végső esetben is mi történik? Meghirdetek száz olyan eladó videokártyát, amit egyébként is kapkodnak.”

Fűtésnek is megteszi

A gigantikus bányászfarmokon készült videókban (ilyen volt a Motherboard 2015-ös anyaga egy kínai bitcoinbányászfarmról vagy a DW riportja egy izlandi bányászcégről) elsőként az elviselhetetlen zaj tűnik fel, majd a meleg, ami a berendezésekből árad.

A budapesti irodában a bányászgépek monoton zúgása rövid látogatásunk idejére még épp elviselhető volt, és a téli fűtést is simán kiváltották a rigek – Tajti szerint nyáron 45 fok is volt a helyiségben. A bekamerázott irodában amúgy viszonylag keveset fordul meg, a gépeket ugyanis távoli kapcsolaton keresztül irányítja: „Van, hogy két hétig hozzájuk sem kell nyúlni. De általában naponta rájuk nézek távvezérléssel, hogy működnek-e, mert néha újra kell indítani egy-egy gépet.”

A gépek egyenként közel 1 kilowattot fogyasztanak, ami a budapesti lakásban – 37,5 forintos kilowattóránkénti áramár mellett – nagyjából 100 ezer forintos havi villanyszámlát jelent. De Tajtinak vidéken, egy Bács-Kiskun megyei kisvárosban is van egy, a budapestinél is nagyobb bányája, ahol a fővárosi géppark több mint háromszorosa, körülbelül 150 kártya dolgozik; a teljes összeg, amit havonta villanyra költ, így a félmillió forintot közelíti.

Azt még nem tudja, meddig tarthat a bányászláz, de ő is üzleti trendként tekint rá. „Régen volt a Forex, akkor mindenki tőzsdén akart kereskedni, utána jött a bináris opciózás, most pedig ez a legújabb őrület”. Mindenesetre eddigi tapasztalatai alapján egy bányászgép 8-10 hónap alatt nagyjából egymillió forintot hoz, úgyhogy ennek a trendnek bőven van ideje kifulladnia.

A bitcoinról és a blockchain technológiáról olvassa el korábbi háttércikkünket is:

link Forrás