Depressziós? Beszéljen robotpszichológusával!
– Más, mint az eddig ismert ember-számítógép viszony, de nem hasonlít a hagyományos terápiás helyzetre sem, inkább valami új a kettő között – nyilatkozta a Business Insidernek Alison Darcy, a Stanford Egyetem klinikai szakpszichológusa a kollégáival közösen fejlesztett ingyenes telefonos alkalmazás premierjének napján.
A jelenleg még csak iOS-verzióban elérhető Woebot egy chatbot, vagyis csevegőrobot. A mesterséges intelligenciával felvértezett applikációt a kognitív viselkedésterápia protokollja alapján a depresszióként ismert tünetegyüttes kezelésére képezték ki pszichológus tervezői. A jelentős cukiságfaktorral is felturbózott robotpszichológus alapos tesztelésen át, mielőtt a nyilvánosság elé lépett volna. Darcy és kollégái önként jelentkező, mélakórra hajlamos egyetemisták bevonásával vizsgálták Woebot hatékonyságát. A társaság egyik fele a robottal oszthatta meg napi búját-bánatát, a kontrollcsoport viszont csak a „depresszióról depresziósoknak”-típusú e-tananyaggal gyógyíthatta önmagát.
A tavaly áprilisban a Journal of Medical Internet Research hasábjain megjelent tanulmány szerint a két héten át robotozó fiatalok már pár nap csevegés után depressziós tüneteik enyhüléséről számoltak be, míg a csupán olvasás-terápiában részesülők melankóliája nem csökkent észrevehetően. Fejlesztői szerint a Woebot természetesen nem helyettesítheti a terapeutát, de hatékony terápiás eszköz, ebben is különbözik az olyan, már praktizáló mesterséges intelligencia-alapú gépaszisztensektől, mint az X2AI, amelyek a kórelőzmény felvétele és az elő-diagnózis kialakítása után kötik össze a pácienseket a szakemberekkel.
A depressziótól szenvedő amerikaiak közel 20 százalékának nincs lehetősége vagy pénze a terápiára, és rengetegen szoronganak már pusztán attól, hogy szakemberhez forduljanak – vázolta a fejlesztés indokait Darcy. Tapasztalatai szerint a telefonos krízisvonalak népszerűsége a 21. századra megkopott, a depressziótól szenvedők többsége, ha vannak is szuicid gondolatai, nem tárcsázza az öngyilkosjelölteknek fenntartott segély-számokat. A Stanford klinikai szakpszichológusa szerint a Pszichiátriai Világszövetség (WPA) hivatalos közlönyében öt évvel ezelőtt megjelent összefoglaló tanulmány is ezt igazolja. Valamint azt, hogy a kognitív viselkedésterápia sorvezetője alapján összeállított, a depressziót tesztekkel, szakcikkekkel, önsegítő metódusokkal kezelő internetes megoldások hatékonysága megközelíti a személyes találkozásokon alapuló terápiákét. Nem mellesleg azért, mert az interperszonális kapcsolatokkal ellentétben a nap bármely órájában elérhetőek és használhatóak.
Gondolattorzítások
A definíciója szerint elsősorban a jelenre és nem a múltra fókuszáló kognitív viselkedésterápia abból indul ki, hogy a különböző pszichés megbetegedések esetén zavart szenved az információfeldolgozás, és így az események és történések torzult, félreértelmezett jelentést nyernek. Ebből fakadnak a különféle negatív érzelmi állapotok, és ez az oka annak is, hogy a depressziós személy már a kisebb kudarcokban is saját értéktelenségének bizonyítékait véli felfedezni.
A kognitív-viselkedésterápia célja, hogy a páciensek felismerjék és megváltoztassák hibás, torzított gondolkodási folyamataikat. Az első stáció, hogy nyakon csípjék azokat a gyakran visszatérő, a legkülönfélébb helyzetben automatikusan felbukkanó negatív gondolataikat, amelyek minduntalan negatív érzelmeket gerjesztenek bennük. Ezen irányzat szerint ugyanis az információfeldolgozás zavara ezekben az úgynevezett „kognitív torzításokban” nyilvánul meg. Ilyen például a „minden vagy semmi típusú”, szélsőséges, fekete-fehér kategóriákban való gondolkodás. A terápia ezeknek a torzított gondolatoknak, valamint az ezek mélyén húzódó téves vélekedéseknek, hiedelmeknek a tudatos megváltoztatására irányul.
Még kell az ember
„Vonzó lehet az elkerülő kötődésű, szorongó emberek számára, bár az kétséges, hogy az empátia, az elfogadás és más, az elfogadott módszertanok mindegyikében kulcsfontosságú úgynevezett szupportív tényezők miképpen érvényesülnek” – kommentálta a gépi terápiát a Qubitnak Kőszeg Sára, klinikai szakpszichológus. Kőszeg szerint az itt és mostra koncentráló kognitív irányzat jól mechanizálható, ezért is működhet hatékonyan egy pszichorobot. A páciens és a terapeuta személyes kapcsolata azonban továbbra is pótolhatatlan – állítja a szakpszichológus.