Az emberi agy gyakran folyamodik olyan mentális rövidítésekhez, amelyek megakadályozzák, hogy tisztán racionális döntés szülessen. Hogyan működnek ezek a koronavírus elleni oltások közegében, az oltásszkeptikusok, oltásellenesek és oltottak érveléseiben?
Valóban extrovertáltabbak, akik punkot hallgatnak? És milyen politikai tendenciákat mutatnak a countrykedvelők? Egy hiánypótló kérdőíves kutatás a személyiségvonások és a zenei ízlés összefüggéseit keresi. A végén te is képet kapsz a zenei ízlésedről.
Nemcsak az ember, de más főemlősök is képesek tárgyakra való rámutatással kommunikálni – derítették ki csimpánzokkal, bonobókkal, gorillákkal és orangutánokkal végzett kísérletekkel a CEU és a Max Planck Intézet kutatói.
Aki arra kíváncsi, hogyan és mit tanulnak meg a csecsemők, videón is megnézheti a CEU Határtalan tudás című rendezvénysorozatának évadzáró beszélgetését.
Mindannyiunkkal előfordul, hogy egy-egy teljesen hétköznapi szó kimegy a fejünkből, de már majdnem eszünkbe jut. A jelenség utalhat valami komoly bajra is, de nem kell rögtön aggódni: teljesen normális, hogy már megint tepsiütőnek hívtad a serpenyőt, sőt, ha tornáztatod egy kicsit az agyad, még jót is tehet az, ha egy szó a nyelved hegyén van, mégsem tudod kimondani.
József Attila annak idején késhegyre menő vitát folytatott a tenger színéről, ami Homérosz szerint se nem kék, se nem zöld, hanem vörös. Ideghártya ide, receptorok oda, a tudomány mai állása szerint a nyelvnek sokkal több köze van a színek érzékeléséhez, mint gondolnánk.
Már letölthető az az ingyenes pszichoterápiás csevegő-alkalmazás, amely nem pótolja ugyan a hús-vér szakembert, de hatékonyabb a depressziókezelésben, mint a telefonos segélyvonalak vagy az online felvilágosítás.