A bonobók is optimistábbak lesznek, ha nevetést hallanak
Az embereknél már korábban megfigyelték, hogy jókedvükben megnő a kockázatvállalási hajlandóságuk is, de ez az első eset, hogy más főemlősöknél is kimutatták ezt a tendenciát.
Az embereknél már korábban megfigyelték, hogy jókedvükben megnő a kockázatvállalási hajlandóságuk is, de ez az első eset, hogy más főemlősöknél is kimutatták ezt a tendenciát.
Kell-e aludni a megtanult információk rögzítéséhez? Át lehet-e programozni egy dohányos agyát, hogy ne akarjon cigarettázni? A Qubit podcastjának vendége az Emlékezet, nyelv és idegtudomány kutatócsoportot vezető Németh Dezső pszichológus.
A jövőt ugyan nem látja, de a múltból számos helyes következtetésre tud jutni az emberi agy. Ez a képessége nem a jóslásban segíti, hanem a világ összefüggéseinek megértésében és olyan tudnivalók elsajátításában, mint például az anyanyelv. A Qubit csapata az Emlékezet, nyelv és idegtudomány kutatócsoport laboratóriumában forgatott.
Az agy a statisztikai tanulás révén figyeli meg a környezetben tapasztalható mintázatokat, rendszerezi őket, majd az így nyert információk alapján prediktív gépezetként igyekszik kikövetkeztetni, mi várható a jövőben. Az ELTE Emlékezet, Nyelv és Idegtudomány Kutatócsoportját vezető Németh Dezső kognitív pszichológus és csapata beengedte a Qubit stábját a laboratóriumba, ahol a tanulás és emlékezet agyi folyamatainak forradalmian új részleteit tárják fel.
Nádasdy Zoltán kognitív neuropszichológus kutatócsoportja egy általuk kidolgozott modell segítségével jött rá, hogyan segíti a térbeli tájékozódást az agy egyik alaphulláma, a folyamatos és gyors gamma oszcilláció.
Az emberek 2,6 százaléka él hiperrealisztikus képeket közvetítő képzeletvilággal, míg körülbelül 0,7 százalékuk tapasztalja az afantáziát. Ez az az állapot, amikor valaki előtt nem egy piros alma képe jelenik meg, ha arra gondol, hanem csak érzi a sötétben az alma alakját.
Az emberi agy gyakran folyamodik olyan mentális rövidítésekhez, amelyek megakadályozzák, hogy tisztán racionális döntés szülessen. Hogyan működnek ezek a koronavírus elleni oltások közegében, az oltásszkeptikusok, oltásellenesek és oltottak érveléseiben?
Valóban extrovertáltabbak, akik punkot hallgatnak? És milyen politikai tendenciákat mutatnak a countrykedvelők? Egy hiánypótló kérdőíves kutatás a személyiségvonások és a zenei ízlés összefüggéseit keresi. A végén te is képet kapsz a zenei ízlésedről.
Nemcsak az ember, de más főemlősök is képesek tárgyakra való rámutatással kommunikálni – derítették ki csimpánzokkal, bonobókkal, gorillákkal és orangutánokkal végzett kísérletekkel a CEU és a Max Planck Intézet kutatói.
Aki arra kíváncsi, hogyan és mit tanulnak meg a csecsemők, videón is megnézheti a CEU Határtalan tudás című rendezvénysorozatának évadzáró beszélgetését.
Mindannyiunkkal előfordul, hogy egy-egy teljesen hétköznapi szó kimegy a fejünkből, de már majdnem eszünkbe jut. A jelenség utalhat valami komoly bajra is, de nem kell rögtön aggódni: teljesen normális, hogy már megint tepsiütőnek hívtad a serpenyőt, sőt, ha tornáztatod egy kicsit az agyad, még jót is tehet az, ha egy szó a nyelved hegyén van, mégsem tudod kimondani.
József Attila annak idején késhegyre menő vitát folytatott a tenger színéről, ami Homérosz szerint se nem kék, se nem zöld, hanem vörös. Ideghártya ide, receptorok oda, a tudomány mai állása szerint a nyelvnek sokkal több köze van a színek érzékeléséhez, mint gondolnánk.
Már letölthető az az ingyenes pszichoterápiás csevegő-alkalmazás, amely nem pótolja ugyan a hús-vér szakembert, de hatékonyabb a depressziókezelésben, mint a telefonos segélyvonalak vagy az online felvilágosítás.