Putyin megalomán rekordja nincs veszélyben, de az idei téli olimpián is elvernek egy kisebb vagyont
Négy évvel ezelőtt Szocsiban minden korábbi rekordot megdöntött a téli olimpia 51 milliárd dolláros költsége, amivel az orosz vezetés az erejét igyekezett demonstrálni. Dél-Koreában most jóval kisebbet álmodtak, mint 2014-ben Oroszországban, de a napokon belül kezdődő pjongcsangi olimpia is belekerül majd több mint 10 milliárd dollárba.
Mibe kerül egy olimpia?
Február 9-én kezdődik a 23. téli olimpia a dél-koreai Pjongcsangban, az esemény két hétig tart majd. A hivatalos becslések szerint 10,8 milliárd dollárba kerülhet a teljes rendezvény, ez alig ötöde a négy évvel ezelőtti olimpia 51 milliárd dolláros költségének. Akkor viszont Szocsiban tényleg minden idők legdrágább téli eseményét hozták össze. De honnan lehet ezt egyáltalán tudni, főleg egy olyan nem túl transzparens országban, mint Oroszország? A Washington Post cikke szerint 2013-ban Dimitrij Kozak orosz miniszterelnök-helyettes mondta be az 1500 milliárd rubeles büdzsét, amit persze a média el is hitt, és elkezdett terjeszteni. Az amerikai lap viszont azt is megjegyzi, hogy az orosz költségvetés közvetlenül és közvetetten csak 23,4 milliárd dollárt költött az olimpiára, a többi magánberuházásokból jött össze, amelyeket részben maga az esemény generált. Ezek nem mindegyike kapcsolódott direkt az olimpiához, beleszámították például a szocsi Forma 1-es versenypályát is, ami például 350 millió dollárból épült meg.
A fentiekből is látszik, mennyire nem egyszerű meghatározni egy olimpia költségét. Egyrészt sokat számít a devizahatás, másrészt fontos, hogy mit veszünk figyelembe költségként. Most könnyebb dolgunk van, hiszen Dél-Koreában általában szokás az, hogy minden fillérrel elszámolnak, ugyanakkor viszont ezúttal is csak több éves becslések állnak a rendelkezésünkre, végleges számok majd csak jóval az olimpia után jelennek meg. De nézzük, mire elég a 10,8 milliárd dollár!
A szocsi kiugró adat mellett jól látszik, hogy elsősorban az inflációnak köszönhetően 25 év alatt a tízszeresére ugrott egy-egy téli olimpia költsége. Ez egyébként még így is eltörpül a nyári játékok büdzséje mellett. Vagyis most az orosz után a második legdrágább téli olimpia jöhet, persze néhány esetben még most, évekkel az esemény után sem publikusak a számok (Nagano 1998, Torino 2006).
Már a koreaiak is megbánták, de nem volt visszaút
A felkészülés egyébként Dél-Koreában sem volt zökkenőmentes: már 2014-ben arról írt az AP, hogy az olimpia helyszínét adó tartomány nem tud a terveknek megfelelően hozzájárulni a költségekhez, így a központi kormányzattól kért nagyobb részesedést. A kormányzat korábban azt vállalta, hogy a 60 millió dollárból felépülő új központi stadion költségeinek felét állja, a helyi elöljárók viszont arra kérték, hogy ezt az arányt emelje 75 százalékra. Ráadásul tavaly már 78 milliárdos költségről írt a CNN. A központi stadion mellett további hat létesítményt húztak fel csak az olimpia apropóján, összesen pedig 13 helyszínen rendezik meg a versenyszámokat.
Gangwong tartomány egyébként csak a központi helyszínnek számító síközpont építésére 1,5 milliárd dollárt költött, emiatt már évekkel az olimpia előtt adósságban úszott. Az elszálló költségek mellett azzal fenyegették a koreai kormányt, hogy lemondják a rendezést, ha nem kapnak nagyobb hozzájárulást.
Tavaly egyébként még a szervezőbizottság elnöke arra panaszkodott, hogy a bizonytalan politikai és gazdasági helyzet miatt a cégek egyelőre nem tolonganak a szponzorációjukkal, vagyis a bevételek elmaradhatnak a várakozásoktól.
Észak-Korea volt az utolsó csapás
További problémát jelentett, hogy a jegyek sem fogytak a várt mértékben. November elején a Bloomberg számolt be arról, hogy az 1,1 millió darab jegynek csak a 30 százaléka talált gazdára. A legolcsóbb jegy egyébként 18, a legdrágább pedig 1340 dollárba került, attól függően, milyen eseményre kíváncsi a rajongó, és melyik helyről akarja megnézni. Ezt néhányan annak tudták be, hogy a helyszínek mindössze 90 kilométerre vannak az észak-koreai határtól, az utóbbi hónapok kiéleződött feszültsége pedig távoltarthatta a sportrajongókat. Néhány hete aztán bejelentették, hogy az észak-koreai rezsim is küld sportolókat az olimpiára, így most enyhülni látszik a viszony.
Amikor Pjongcsang megkapta a rendezést 2011-ben, a dél-koreai Hyundai Research Institute még úgy becsülte, hogy az esemény egymillió plusz turistát hozhat a régiónak tíz éven keresztül minden évben, ha pedig a helyszínt sikerül felkapott síparadicsommá tenni, az 40 milliárd dolláros bevételt jelenthet Dél-Koreának. Vagyis ennek alapján bőven megéri a rendezés, a gond csak az, hogy ez egy hét évvel ezelőtti becslés, és a költségek nyomon követése is nehéz. A turizmus optimista becslése mellett például tavaly 24%-kal zuhant az országba látogató külföldiek száma az észak-koreai rakétatesztek miatt. Ugyanez volt egyébként a 2024-re tervezett budapesti olimpia egyik fő kritikája is: a megvalósíthatósági tanulmány elkészítése után nehéz nyomon követni a kiadások haladását, illetve ha egy város megkapja a rendezést, hatalmas presztízsveszteséget jelent a visszalépés.