A pekingi téli olimpia az első, ahol nagy valószínűséggel egyetlen valódi hópehely sem éri a sílécek talpát. A klímaváltozással és a bolygó folyamatos melegedésével ez szomorú jövőt vetíthet a téli olimpiák, sőt általában a téli sportok elé, és felveti a kérdést, hogy hosszabb távon mennyire fenntarthatók a pekingihez hasonló, tél nélkül is havat igénylő gigarendezvények.
Olyan területen vetik be a helyi víztározókra támaszkodó hóágyúkat, ahol az intenzív mezőgazdasági öntözés, a gyors urbanizáció és a száraz éghajlat együttes hatása miatt már így is emberek milliói maradnak időnként víz nélkül.
Egy friss brit kutatás szerint olyan meleg lesz az olimpia idején, hogy egyes sportolók egészsége is veszélybe kerülhet. A maratoni futókat, a teniszezőket, az evezősöket és a triatlonosokat féltik a legjobban, de a tanulmány szerzői szerint az is kiderül belőle, hogy a felmelegedés az ehhez hasonló sportversenyeket is megváltoztathatja a jövőben.
A dél-koreai téli olimpia nyitónapján kisebb pánikot keltő tömeges vírusfertőzés mellett elsősorban az élsporttal járó fizikai és lelki terhelés okozza az olimpikonokat kínzó emésztőrendszeri problémákat.
A téli olimpiával egy időben megtartották a világ első robotsíversenyét is. A versenyzők technikája egyelőre nem mérhető a humán sízőkéhez.
Mivel a szkeletonosok fejjel előre csúsznak, a kanyarokban, fordulókban akár 5G-s terhelés is hat rájuk.
A ma kezdődő pjongcsangi téli olimpia csak ötödébe kerül a négy évvel ezelőtti szocsi ámokfutásnak, de az a 10 milliárd dollár sem kevés, amit a dél-koreaiak ráköltenek az eseményre. Mi kerül ennyibe egy téli olimpián?