Sorra dőlnek az atlétikai világcsúcsok, és a Stade de France pályája a lila borítás olasz gyártója szerint összességében is 2 százalékkal gyorsabb az előző olimpián használt verziónál.
Por, bűz, meztelen sportolók, szónokok, költők és áldatlan higiéniai viszonyok: az ókorban ezer éven keresztül rendezték meg az olümpiai játékokat, amelyek akkor még persze egész máshogy néztek ki, mint most – és nem csak azért, mert akkor még hiányzott a programból a breaktánc és a falmászás.
Többezer tonna jeget rendeltek a párizsi olimpia helyszínére, amit nem italokba, hanem merülőmedencékbe töltenének a gyorsabb regenerálódás érdekében.
Az sem kizárt, hogy a versenyeket zárt kapuk mögött vagy erősen korlátozott nézőszámmal rendezik meg.
A valaha megszerzett diákolimpiai aranyérmek száma alapján összeállított rangsort a hatvanas években masszívan vezette Magyarország, köszönhetően Lovász Lászlónak is, de még ma sincs miért szégyenkeznünk.
Egy aranyéremet, egy ezüstöt és két bronzot szereztek a magyar versenyzők a kizárólag lányoknak rendezett kijevi EGMO-n, ahol Kerekes Anna, Hámori Janka, Kocsis Anett és Mészáros Anna képviselte Magyarországot.
A téli olimpiai helyezésekért ugyanakkora juttatás jár a versenyzőknek a magyar államtól, mint a nyáriakért. A magyarok összesen 190 milliót korcsolyáztak össze Pjongcsangban; az érmesek 35 éves koruk után életjáradékot is kapnak.
A dél-koreai téli olimpia nyitónapján kisebb pánikot keltő tömeges vírusfertőzés mellett elsősorban az élsporttal járó fizikai és lelki terhelés okozza az olimpikonokat kínzó emésztőrendszeri problémákat.
A ma kezdődő pjongcsangi téli olimpia csak ötödébe kerül a négy évvel ezelőtti szocsi ámokfutásnak, de az a 10 milliárd dollár sem kevés, amit a dél-koreaiak ráköltenek az eseményre. Mi kerül ennyibe egy téli olimpián?