Ész Ventura megoldás: A leghosszabb évtized

A múlt heti, mindössze kétkoponyás erősségű feladványban a legutóbbi három évtizedet kellett időtartam szerint sorrendbe állítani.

Volt némi bizonytalanság az olvasókban, hogy egy évtized pontosan mettől meddig tart, de akárhogy is értelmezzük, a három évtized közül lesz kettő, amikben a szökőévek száma megegyezik, ezek után tehát az a nagy kérdés, hogy ezek tényleg egyforma hosszúak-e? 

A helyzet az, hogy nem. A Föld forgása ugyanis apránként és tendenciózusan lassul az árapályerők hatására. A változás mértéke közelítőleg és átlagosan 31 másodperc évszázadonként.

Amióta atomóráink vannak, ez problémát is okoz az időszámításban, hiszen a csillagászati megfigyelésekből származó idő eltér az atomórák által számított időtől. Ennek a korrekciójára nemzetközi megegyezés alapján 1972-től kezdődően úgynevezett szökőmásodperceket iktatunk be alkalmanként. A szökőmásodperc beiktatása megegyezés szerint rögzített dátumokon lehetséges, bejelentése pedig hónapokkal a beiktatási dátum előtt megtörténik. Elvileg negatív szökőmásodperc is lehetséges lenne, ha a Föld forgása éppen gyorsulna, a tipikus pozitív szökőmásodperc hatása azonban olyan, mintha az órát egy másodpercre megállítanánk, és a következő másodperc számolása csak egy másodperc múlva kezdődne.

Azok az évek tehát, amikbe szökőmásodperc(ek)et iktattak be, hosszabbak. A konkrét feladat hivatalos megoldása tehát az alábbi. Időtartam szerint növekvő sorrendben: 

  • 2001-2010 (2 szökőév + 2 szökőmásodperc), 
  • 1981-1990 (2 szökőév + 7 szökőmásodperc), 
  • 1991-2000 (3 szökőév + 6 szökőmásodperc). 

Egyébként az évtized hossza még földrajzi tényezőktől is függhet, mint arra egy szemfüles megoldónk felhívta a figyelmet. Befolyásoló tényező például az a ritka eset, amikor egy ország áthelyezteti magát a dátumválasztó vonal túloldalára. 

Hőhullám Stockholmban, árvizek Zágrábban – városokra bontották a klímaváltozás hatásait egy új tanulmányban

Prágában brutális kánikula, Dublinban pusztító árvíz, Madridban extrém aszály – sorolja a 2050 után várható fejleményeket a legfrissebb klímaforgatókönyv. Dél-Európa szárazabb, Észak-Európa melegebb lesz, Közép-Európa városait hőhullám izzasztja, az egyenetlen csapadékeloszlás pedig leginkáb Nagy-Britanniát fenyegeti áradásokkal.