Amerikai pszichológusok: Havi másfél millió forint kell a boldogsághoz

Megvan, mi az az összeg, ami boldogít! 164 ország 1,7 millió lakójának válaszait átlagolva az amerikai Purdue Egyetem pszichológusai arra jutottak, hogy az általános érzelmi elégedettséghez, avagy a jólléthez éves szinten 60-75 ezer dollárt (havonta 1,2-1,6 millió forintot) kell keresni. Ez ahhoz még nem elég, hogy az emberek az életüket és a karrierjüket sikeresnek értékeljék. Utóbbihoz évi 95 ezer dolláros (havi épp 2 millió forintos) bevétel szükségeltetik. Az összeg jelentős növekedését az indokolja – magyarázták az Andrew Jebb vezette kutatók –, hogy utóbbi megítélésekor az emberek hajlamosabbak a hosszabb távú céljaikat mérlegelni, és a teljesítményüket másokéhoz mérni.

Nem kérdés: boldogít!Fotó: Flickr

Jó hír viszont, hogy ennél többre a jelek szerint nemhogy nincs szükség, de még rontja is a boldogság esélyeit. Ennek okait a kutatók abban látják, hogy miközben a pénz elengedhetetlenül szükséges az alapvető szükségletek, kényelmi cikkek, jelentősebb hitelek kifizetéséhez, miután a boldogsághatárt elérték, az emberek hajlamosak szükségtelen javakat hajkurászni, és náluk tehetősebbekéhez méricskélni a javaikat, ami – a boldogságuk kárára – inkább az elégedetlenségüket növeli.

Más kérdés, hogy a jóllét kritériumait a szakemberek még vitatják. Abban egyetértenek, hogy annak feltételei elfogadható lakhatási feltételek, állandó jövedelem hiányában nemigen teljesülhetnek. A jólléthez hozzátartozik még az olyan pozitív érzelmek, mint a kiteljesedettség, boldogság érzésének a megléte és a negatív emóciók, például a levertség és szorongás hiánya. Az egészség, az energikusság és az optimizmus ugyancsak elengedhetetlennek tűnik.

A világ boldogságtérképeFotó: Wikipedia Commons

Nem mindegy, mivel keresik

A képletet árnyalhatja, hogy – egy korábbi kutatás szerint – az sem mindegy, ki mivel szerzi a pénzt. Még ha átlagban kevesebbet is keresnek, lényegesen boldogabbak a kertépítészek és a virágkötők, mint az informatikusok és a bankárok. Előbbiek több mint négyötöde, míg utóbbiak legfeljebb fele érzi elégedettnek magát. Jason Butler pénzügyi tanácsadó pedig a Financial Times gazdasági folyóiratban tavaly arról cikkezett, hogy boldogabbak, akik a pénzüket élményekre, például egzotikus vagy világ körüli utazások költik, mint azok, akik értékes tárgyak felhalmozására esküsznek. Ennek okát abban látja, hogy egy izgalmas kalandot az emberek sokkal tovább fel tudnak idézni, mint azt a vágyat, ami egy műtárgy megszerzését megelőzi.

A recept azért sem tökéletes, mert az összeg országonként változik – tették hozzá kutatási eredményeikhez óvatosan a tanulmányukat a Nature Human Behaviour című szaklapban publikáló amerikai pszichológusok. A gazdagabb országok lakóit – nem túl meglepő módon – jóval magasabb összegek elégítik ki, míg a kevesebből gazdálkodó államokban ekkora tételek még az emberek álmaiban sem szerepelnek. Az elégedettség-érzet értékelésekor tehát nem mindegy, milyen mezőnyben kell versenyezniük a válaszadóknak. A dollárosított álomfizetések eszerint legfeljebb viszonyítási alapul szolgálhatnak annak kikalkulálására, mekkora bevétel tenné boldoggá a magyarokat.

Mit művel Kína Afrikában?

Afrika és Kína 2001-ben 13 milliárd dollár értékű tranzakciót bonyolított le egymással, 2015-re viszont már 180 milliárd dollárra duzzadt az összeg, ami több, mint India, Franciaország és az USA afrikai tranzakcióinak értéke összesen. Bekebelezi, kizsákmányolja vagy megmenti az ázsiai ország a kontinenst?