Mi köze a társadalmi helyzetnek ahhoz, hogy az egyén mennyire elégedett saját életével? Hogy jön ide az oktatás, a szegregáció és a szabad iskolaválasztás? Kende Ágnes előadása május 10-én, a Pszichoterápia folyóirat 18. konferenciáján hangzott el.
Az Amerikai Pszichológiai Társaság folyóiratában megjelent tanulmány szerzői a technológia pozitív vetületeit vizsgálták.
Horvátország és Bulgária kivételével az összes régiós ország megelőz bennünket. Magyarországon az idősek sokkal boldogtalanabbak, mint a fiatalok, derül ki a friss boldogságjelentésből.
Hogyan lehet növelni a jóllétet, és mit kellene tennünk a boldogságversenyben 51. helyen álló Magyarországon ahhoz, hogy a jóllétből mindenki, vagy ha ez túlzásnak tűnik, legalább a többség részesüljön?
A legújabb kutatások szerint egyáltalán nem csak az ember ismeri a remény és a büszkeség érzését vagy a flow állapotot.
A 21. században a pénz közvetlen boldogságnövelő hatásába vetett bizalom megcsappant; a jövedelem és a boldogság közötti, korábban szoros kapcsolat fokozatosan megszűnt. Hogyan tovább, ha már nem fér több Porsche a lakóbuszba?
Miért szeretik a rendőröket a finnek, miért kapnak a megszületett csecsemő mellé egy dobozt, és mi az a mökki? Lukács Dániel, a budapesti Finn Nagykövetség tanácsadója szemléletes előadásban árulta el a finn titkot, amiben az a legjobb, hogy nem titok.
Orbán Viktor miniszterelnök tusványosi felvetése izgalmas, könnyen érthető és logikusan felépített, mégis érdemes részletesen megvizsgálni, mert állításai nem minden ponton egyeznek meg a valósággal.
Korábban úgy tartották, hogy a pénz csak egy bizonyos pontig biztosít jobb, problémamentesebb életet, de egy friss, több mint 30 ezer ember jólétét követő amerikai kutatás most azt találta, hogy minél gazdagabb valaki, annál boldogabb.
Excentrikus japán milliárdos keresi 20 év feletti, Holdat kedvelő jövendőbelijét. Káros szenvedélye az eszetlen pénzszórás. Jelige: világbéke.
Pszichológiai, közgazdasági és adatelemző szakértők szerint a GDP mégsem befolyásolja annyira egy nép általános boldogságát, bezzeg a háborúk! Négy nagy ország írásos emlékei alapján vizsgálták a szubjektív jólétet a történelemben.
Azok, akik több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, kevesebb mentális zavarral küzdenek, ideértve a depressziót, a megélt stresszt és a negatív hangulatot. Emellett nagyobb arányban számolnak be boldogságról, jó hangulatról és az élettel való elégedettségről.
Bár a többi visegrádi ország lakói lényegesen boldogabbak, mint a magyarok, a 2006-2008-as felmérés óta jelentősen javult itthon a hangulat – derül ki a Gallup friss rangsorából. A lista élén továbbra is feltűnően sok nyugat-európai országot találni.
A boldogságot évezredek óta keresi az emberiség, mégsem állíthatjuk, hogy rátaláltunk a biztos receptre. A filozófusok egy része azt bizonygatja , hogy az erényes élet vezet a boldogsághoz, míg az ellentábor szerint ez önámítás. Hol az igazság?
Hogy lehet, hogy a finnek egyszerre vezetők a boldogságban és a depresszióban? Mit mond Mark Twain, és mit mond minderről a finn filozófus?