Korábban úgy tartották, hogy a pénz csak egy bizonyos pontig biztosít jobb, problémamentesebb életet, de egy friss, több mint 30 ezer ember jólétét követő amerikai kutatás most azt találta, hogy minél gazdagabb valaki, annál boldogabb.
Excentrikus japán milliárdos keresi 20 év feletti, Holdat kedvelő jövendőbelijét. Káros szenvedélye az eszetlen pénzszórás. Jelige: világbéke.
Pszichológiai, közgazdasági és adatelemző szakértők szerint a GDP mégsem befolyásolja annyira egy nép általános boldogságát, bezzeg a háborúk! Négy nagy ország írásos emlékei alapján vizsgálták a szubjektív jólétet a történelemben.
Azok, akik több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, kevesebb mentális zavarral küzdenek, ideértve a depressziót, a megélt stresszt és a negatív hangulatot. Emellett nagyobb arányban számolnak be boldogságról, jó hangulatról és az élettel való elégedettségről.
Bár a többi visegrádi ország lakói lényegesen boldogabbak, mint a magyarok, a 2006-2008-as felmérés óta jelentősen javult itthon a hangulat – derül ki a Gallup friss rangsorából. A lista élén továbbra is feltűnően sok nyugat-európai országot találni.
A boldogságot évezredek óta keresi az emberiség, mégsem állíthatjuk, hogy rátaláltunk a biztos receptre. A filozófusok egy része azt bizonygatja , hogy az erényes élet vezet a boldogsághoz, míg az ellentábor szerint ez önámítás. Hol az igazság?
Hogy lehet, hogy a finnek egyszerre vezetők a boldogságban és a depresszióban? Mit mond Mark Twain, és mit mond minderről a finn filozófus?
Az Eurostat hobbiról és tanulásról szóló listája alapján a magyarok szánnak a legkevésbé időt és energiát saját szívügyükre.
A pénz csak egy bizonyos összeghatárig boldogít, azon felül már inkább lelki teher. Az sem mindegy, ki mivel foglalkozik: a kertépítészek és a virágkötők kevesebb pénzzel is boldogabbak, mint az informatikusok és a bankárok.