Egy német kutatás szerint minél idősebb az ember, annál boldogtalanabb
Korábbi kutatások azt mutatták, hogy az emberek boldogságérzete időskorukra újra megugrik, de német kutatók most rácáfoltak erre az optimista elképzelésre.
Korábbi kutatások azt mutatták, hogy az emberek boldogságérzete időskorukra újra megugrik, de német kutatók most rácáfoltak erre az optimista elképzelésre.
A VR-szemüvegen keresztül játszott bowling és a virtuálisan megjelenő karakterek segíthetnek a magányos vagy társaságban szorongó embereken.
A fejlesztés egy átfogó program része, amely a brit fiatalok mentális egészségének javítását tűzte ki célul.
A WHO új jelentése a magányosság jelenségével foglalkozik, valamint az ebből fakadó társadalmi elszigetelődéssel. A magány különösen a fiatalokat, illetve az alacsony és közepes jövedelmű országokban élőket érinti.
Mi számít ma munkának, és mihez kezdenénk magunkkal, ha kevesebbet kellene dolgozni? Antal Miklós ökológiai közgazdásszal a munka és a szabadidő elmosódó határairól és a hazai termelékenyégi ugrás esélyeiről beszélgettünk.
Ha ma valaki Magyarországon rossz családi vagy lakóhelyi környezetbe születik, szinte semmi esélye nincs a felzárkózására. Egy friss pécsi kutatás épp azt vizsgálja, hogy milyen motivációk és támogatások azok, amik ebben a lehetetlen helyzetben is esélyt teremthetnek.
Mi köze a társadalmi helyzetnek ahhoz, hogy az egyén mennyire elégedett saját életével? Hogy jön ide az oktatás, a szegregáció és a szabad iskolaválasztás? Kende Ágnes előadása május 10-én, a Pszichoterápia folyóirat 18. konferenciáján hangzott el.
Az Eurostat frissen közölt, 2022-re vonatkozó adatai alapján az osztrákok az unió legelégedettebb polgárai, a bolgárok a legelégedetlenebbek.
Hogyan lehet növelni a jóllétet, és mit kellene tennünk a boldogságversenyben 51. helyen álló Magyarországon ahhoz, hogy a jóllétből mindenki, vagy ha ez túlzásnak tűnik, legalább a többség részesüljön?
Egy friss kutatás szerint nem mindegy, hol nevelik autista gyermeküket a szülők. A problémák ugyanis jórészt mindenhol ugyanazok, de az ellátó- és támogatórendszer merőben eltér egymástól egy-egy országban.
A pénz csak egy bizonyos összeghatárig boldogít, azon felül már inkább lelki teher. Az sem mindegy, ki mivel foglalkozik: a kertépítészek és a virágkötők kevesebb pénzzel is boldogabbak, mint az informatikusok és a bankárok.