Alapvető kérdés, hogy lehet-e mindenkinek biztosítani a jóllétet anélkül, hogy túllépnénk bolygónk természeti korlátait. De hogyan mérjük a fejlettséget, ha nem a bruttó nemzeti jövedelemmel? A komplex téma vizsgálatában a TÁRKI szakértői is részt vettek.
Korábbi kutatások azt mutatták, hogy az emberek boldogságérzete időskorukra újra megugrik, de német kutatók most rácáfoltak erre az optimista elképzelésre.
A VR-szemüvegen keresztül játszott bowling és a virtuálisan megjelenő karakterek segíthetnek a magányos vagy társaságban szorongó embereken.
A fejlesztés egy átfogó program része, amely a brit fiatalok mentális egészségének javítását tűzte ki célul.
A WHO új jelentése a magányosság jelenségével foglalkozik, valamint az ebből fakadó társadalmi elszigetelődéssel. A magány különösen a fiatalokat, illetve az alacsony és közepes jövedelmű országokban élőket érinti.
Mi számít ma munkának, és mihez kezdenénk magunkkal, ha kevesebbet kellene dolgozni? Antal Miklós ökológiai közgazdásszal a munka és a szabadidő elmosódó határairól és a hazai termelékenyégi ugrás esélyeiről beszélgettünk.
Ha ma valaki Magyarországon rossz családi vagy lakóhelyi környezetbe születik, szinte semmi esélye nincs a felzárkózására. Egy friss pécsi kutatás épp azt vizsgálja, hogy milyen motivációk és támogatások azok, amik ebben a lehetetlen helyzetben is esélyt teremthetnek.
Mi köze a társadalmi helyzetnek ahhoz, hogy az egyén mennyire elégedett saját életével? Hogy jön ide az oktatás, a szegregáció és a szabad iskolaválasztás? Kende Ágnes előadása május 10-én, a Pszichoterápia folyóirat 18. konferenciáján hangzott el.
Az Eurostat frissen közölt, 2022-re vonatkozó adatai alapján az osztrákok az unió legelégedettebb polgárai, a bolgárok a legelégedetlenebbek.
Hogyan lehet növelni a jóllétet, és mit kellene tennünk a boldogságversenyben 51. helyen álló Magyarországon ahhoz, hogy a jóllétből mindenki, vagy ha ez túlzásnak tűnik, legalább a többség részesüljön?
Egy friss kutatás szerint nem mindegy, hol nevelik autista gyermeküket a szülők. A problémák ugyanis jórészt mindenhol ugyanazok, de az ellátó- és támogatórendszer merőben eltér egymástól egy-egy országban.
A pénz csak egy bizonyos összeghatárig boldogít, azon felül már inkább lelki teher. Az sem mindegy, ki mivel foglalkozik: a kertépítészek és a virágkötők kevesebb pénzzel is boldogabbak, mint az informatikusok és a bankárok.