Egy amatőr argentin csillagász olyat látott, amilyet még soha senki
Victor Buso 2016 szeptember 20-án saját bevallása szerint csupán próbaképp irányozta távcsövét a Földtől 80 millió fényévre lévő NGC 613 spirálgalaxisra. A rövid, 20 másodperces expozíciójú felvételein azonban szokatlan jelenségre lett figyelmes. A Nature-ben február 21-én megjelent közlemény szerint a másfél órás megfigyelés elején készített képeken a spirálgalaxis egyik karján fényes pont tűnt fel. A hobbiját professzionális módon művelő Buso azonnal riasztotta a La Plata-i Asztrofizikai Intézetet. A hivatásos csillagászok – a most megjelent cikk társszerzői, Melina Bersten és Gaston Folatelli – komolyan vették a műkedvelőt, és egy nemzetközi kutatócsoport tagjaiként néhány órán belül a létező összes földi teleszkópot a Szobrász csillagképben található galaxis felé irányítatták. Feltételezhető volt ugyanis, hogy Buso egy szupernóva születésére figyelt fel.
„Victor tagadhatatlanul nagyon szerencsés volt, de elég szakértelemmel is rendelkezett ahhoz, hogy meglássa az objektumot és felismerje, hogy mi lehet az” – nyilatkozta a Los Angeles Times-nak Folatelli. A Napnál nagyobb méretű csillagok végstádiumát jelentő szupernóva-robbanás első órái elképesztő mennyiségű információt hordoznak az adott csillag összetételéről és szerkezetéről, ugyanakkor egy az egymillióhoz vagy inkább egy a tízmillióhoz az eslélye annak, hogy mindezt a Földről látni lehessen – fogalmazott a lapnak a csillagász.
Buso és távcsöve egy gratuláló Facebook-posztjában:
Az SN 2016gkg földi megfigyelését a Hubble űrteleszkóp felvételeivel is kiegészítették, az így nyert információk pedig páratlan lehetőséget biztosítanak a csillagászoknak arra, hogy az eddigi szupernóva-elméleteket a valós adatok tükrében fejlesszék tovább. Az már most valószínűnek látszik, hogy a felrobbant csillag tömege eredetileg a Napénak mintegy 20-szorosa lehetett.
Buso pedig az első ember, aki tanúja volt egy szupernóva születésének.