
Bemutatták az eddigi legnagyobb univerzumtérképet, amelyen több mint 800 ezer galaxis között lehet böngészni
A James Webb űrtácsővel készült felvételek 13,5 milliárd évre nyúlnak vissza, és ez még mindig csak egy kis szelete az univerzumnak.
A James Webb űrtácsővel készült felvételek 13,5 milliárd évre nyúlnak vissza, és ez még mindig csak egy kis szelete az univerzumnak.
Az ezoterikus áltudományok hívői szerint ilyenkor megszaporodnak a konfliktusok, könnyebben meghibásodnak az elektronikai eszközök, és nem érdemes szerződéseket kötni vagy utazást szervezni. Na de mit mond a nem ezoterikus tudomány?
Az ASKAP J1832−0911 nevű objektum egy hónapig 44 percenként ismétlődő felfényesedéseket produkált, amiket rádió- és röntgentartományban is észleltek a csillagászok. Annyi biztos, hogy nem pulzárról van szó.
Az Astronomy & Astrophysics folyóirat által elfogadott, de még nem publikált tanulmány szerzői azt állítják, hogy a szupernóva-maradványok képesek a PeVatron „üzemmódra”.
A Teleiosnak elnevezett, szinte tökéletesen szimmetrikus szupernóva-maradvány a Tejútrendszer külső régiójában található, és több tucatszor akkora, mint a Naprendszerünk.
A Naprendszer legnagyobb bolygóján a sarki fény százszor olyan fényes, mint a Földön, a teleszkóp pedig minden eddiginél részletesebb felvételeket készített róla.
A 21 fényévnyire található HD 219134 asztroszeizmológiai vizsgálata felülírta a korábbi mérések adatait.
Az Eosnak elnevezett molekulafelhő 300 fényévre található tőlünk, és nehéz volt kimutatni. De a csillagászok szerencséjére távoli ultraibolya tartományban szinte ragyog az égbolton.
A K2-18b exobolygó, amin a dimetil-szulfidot észelték, tőlünk 124 fényévre található. Független kutatók egyelőre nincsenek elragadtatva a Cambridge-i kutatók felfedezésétől.
A 2024 YR4 becsapódásának először 3 százalék esélyt adtak, majd néhány nappal később ezt módosították zéróra. Most a James Webb űrtávcső képet is készített róla, amiből kiderül az is, hogy mekkora, és az is, hogy milyen lehet az összetétele.
Egy olyan galaxisból érkezett a fény, amely mindössze 330 millió évvel az ősrobbanás után létezett.
A T Coronae Borealis legfrissebb kalkulációk szerint március 27-én aktuális nóvarobbanása szabad szemmel is megfigyelhető.
Legalábbis a chilei sivatagban most épülő Rendkívül Nagy Távcső (ELT) szimulációi erre engednek következtetni. A teleszkóp 2028-ban kezdheti meg a működését.
Ha sikerül bizonyítani a felfedezést, akkor a Nagy Fagy helyett a Nagy Reccs lehet a világegyetem végső sorsa.
100-200 millió évvel az ősrobbanás után jöhettek létre az első vízmolekulák, hatalmas csillagok szupernóva robbanásainak következtében.