Mély óceán boríthatja a bolygót, amit a James Webb segítségével fedeztek fel
A Földnél kétszer nagyobb, tőlünk 70 fényévre található TOI-270b légkörében metánt, szén-dioxidot és vízgőzt is észleltek.
A Földnél kétszer nagyobb, tőlünk 70 fényévre található TOI-270b légkörében metánt, szén-dioxidot és vízgőzt is észleltek.
Egyszer már kiszámolták, hogy az aszteroida nem csapódik be a Földbe, két csillagász most annak is utánanézett, hogy ez tényleg így van-e akkor is, ha az Apophis ütközik valamivel.
A felfedezések megmagyarázhatják, hogy miért annyira fényes az ősrobbanás után 400 millió éves állapotában látszódó G-z11 galaxis, és segíthetnek megérteni a 13,8 milliárd éves univerzum első csillagainak kialakulását.
Az Európai Űrügynökség több mint 68 ezer szakcikket tekintett át az elmúlt 50 évből, ez alapján az összes ESA-tagország közül a magyar űrcsillagászok a legsikeresebbek a befizetés fajlagos arányához képest.
Az eddig feltételezett 50 helyett valahol 80 csillagászati egységnél ér véget a Naprendszer törpebolygókat, bolygókezdeményeket és jeges törmeléket tartalmazó legkülső régiója.
A rekorddöntő kvazár fekete lyuka elképesztő gyorsasággal növekszik, de attól nem kell tartani, hogy minket is beszippant – a Naprendszerünknél is nagyobb objektum több mint 20 milliárd fényévre van tőlünk.
Semmi jele nincs a felszínén, mégis egy mély óceánt rejthet vastag jégkérge alatt a Szaturnusz Mimas holdja. A felfedezés átírja ismereteinket arról, hogy mely égitesteken lehetnek óceánok a Naprendszerünkben.
2019 decembere és 2020 júniusa között több mint 900 ezer egyedi forrást azonosított az eROSITA tudományos konzorcium égboltfelmérő projektje.
Felfedezői old smoker néven emlegetik a korábban nem észlelt csillagtípust.
Az 2024 BX1 három darabját az előrejelezett vonaltól kissé délebbre találta meg egy profi kutatócsapat.
A tavaly augusztusban Fidrich Róbert amatőr csillagász által felfedezett AT 2023oom január közepén érte el maximális fényességét. A nóva vizsgálatába bekapcsolódott egy amerikai csillagászprofesszor is.
Ez a harmadik alkalom, hogy Sárneczky Krisztián a légkörbe lépése előtt néhány órával fedez fel egy kisbolygót a Piszkéstetői Obszervatóriumból.
Az 500 fényévnyire lévő HD 144432 rendszerének eddig sosem látott részleteit a CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének kutatócsoportja fedte fel.
A csillagászok sokáig törték rajta a fejüket, hogy a bolygó miért pompázik a lapis lazuli színében. Most kiderült, hogy nem is abban pompázik.
Mi a helyzet a magyarországi akkumulátorfronton? Miért színes az ember bőre? Mi történik a Föld magjával? Hogyan gyógyítható a vakság? Van-e alternatívája a nagyvárosi tömegközlekedésnek? Hét kihagyhatatlan adás 2023-ból.