A gravitációs hullámokat a jelenlegi berendezéseknél is érzékenyebben észlelő, évek óta tervezett detektor Olaszországban vagy Hollandiában épülhet meg.
Milyen sors vár a több mint 190 milliárd dolláros költségű Nemzetközi Űrállomásra? Mi lesz az első európai marsjáróval, ami orosz rakétával és leszállóegységgel idén indult volna a bolygóra? Itt a Qubit csillagászati podcastjának legfrissebb adása.
Páratlan pontossággal tárta fel a Tejútrendszer csillagainak kémiai összetételét és a csillagok felszínének mozgását az Európai Űrügynökség teleszkópja, a Gaia, amely emellett még több mint 100 ezer naprendszerbeli kisbolygót is megfigyelt.
Az NGC 2082 spirálgalaxis rádiócsillagászati megfigyelésekor talált, ismeretlen eredetű objektum viszonylag nagy mennyiségben bocsát ki rádióhullámokat, és a tudósok szerint kvazár, rádiógalaxis vagy aktív galaxismag lehet.
A geostacionárius pályán keringő Himawari–8 a Földet figyeli, de a vörös óriás szerencsére pont belefért a látóterébe. A felvételekből kiderült, hogy a Betelgeuze-nek a korábbi spekulációkkal ellentétben kutya baja, és még jó ideig nem kell szupernóva-robbanástól tartani.
A világhírű brit matematikus-csillagász regénye egyszerre kémhistória, fricska a haladás ellenzőinek, gondolatkísérlet arról, hogy mi minden történhetne, ha szabadon szárnyalhatna a tudomány, és persze kiváló sci-fi.
Három évvel azután, hogy először sikerült megörökíteni egy fekete lyukat, itt a második történelmi jelentőségű felvétel, amely saját galaxisunk központi, szupermasszív fekete lyukának, a Sagittarius A*-nak a megfigyelésével készült.
A James Webb űrtávcső, minden idők legdrágább és legfejlettebb űrteleszkópja már a tesztfázisban elképesztően éles képeket készít az univerzumról. Az első teljes értékű, tudományos felvételek július közepére várhatók – a kutatók szerint attól kezdve új korszak nyílik a csillagászatban.
Az idei első részleges napfogyatkozás a 29 havonta előforduló fekete hold jelenségével együtt volt megfigyelhető a déli félteke egyes részein, lenyűgöző fotók születtek róla.
A valaha volt legdrágább és legprecízebb űrteleszkóp optikai rendszere készen áll, a következő hónapokban végrehajtott finomhangolások után így végre élesben figyelheti meg az univerzum eddig sosem látott részleteit.
A kínai Bambusz-évkönyvekben található a sarki fény legkorábbi leírása, az égi tüneményt az időszámításunk előtti tizedik században figyelték meg.
Az Oort-felhő felől érkező üstökös magja ötvenszer akkora, mint a hétköznapi üstökösöké. A kutatók eddig is gyanították, hogy a nagyon távoli, de nagyon fényes üstökös jó nagy lehet, de most be is bizonyították, hogy az.
Olasz és dél-koreai elméleti fizikusok akkor bukkantak a masszív gravitonok nyomára, amikor az ismert három térdimenzió és az idő mellett régóta feltételezett további dimenziók bizonyítékai után kutattak.
A tudósok szerint az AB Aurigae b-nek nevezett égitest felfedezése azért egyedülálló, mert teljesen átformálja ismereteinket egy bolygó kialakulásáról.
A Merkúr kérgét alkotó grafit a becsapódások hatására könnyen gyémánttá alakul, a bolygón pedig szakadatlan a meteoritzápor, így a Merkúr 16-szor annyi gyémántot rejthet, mint a Föld.
A Curiosity marsjáró a Gale-kráterben bukkant az érdekes, leginkább korallra vagy virágra emlékeztető kődarabra. Persze nem valódi korallról van szó, a felfedezés viszont segíthet megfejteni, hogy milyen körülmények uralkodhattak a bolygón, amikor még folyékony víz borította a krátert.
Az Európai Űrügynökség űrszondája egyetlen képen örökítette meg a teljes napkorongot és az eddig látott legnagyobb proturbenciát.
Néhány galaxis magjában szuperfényes aktív régiók találhatók, amelyek a Földről nézve eltérhetnek egymástól, de a közeli M77 galaxis megfigyelése feltárta, hogy ez csak a látszat: valójában ugyanúgy a Napnál milliószor nehezebb fekete lyukak működtetik őket.
A Tübingeni Egyetem csillagászai által felfedezett égitestek felszínét jórészt szén és oxigén alkotja, miközben a mélyükben még elegendő hélium található az ismert magfúziós folyamatokhoz. Mindez alaposan átírja a csillagok evolúciójáról alkotott eddigi elméleteket.
Elon Musk űrbéli internetszolgáltatója a hónap elején fellőtt 49 eszközből 40-et veszíthetett el, miután a Föld mágneses mezőjét megzavaró, erőteljes napszél miatt a műholdak nem tudtak pályára állni.
A 2015-ben fellőtt Falcon-9 hét éven át kallódott az űrben, most úgy tűnik, hogy egyenesen a Hold felé tart. A csillagászok szerint a négytonnás űrszemét március negyedikén, 2,58 km/s sebességgel fog becsapódni, de különösebb látványosságra nem lehet számítani.
A Kanári-szigeteki Asztrofizikai Intézet kutatója, Kovács András és kollégái megerősítették egy hatalmas, az átlagosnál kevesebb galaxist tartalmazó tér létezését. Az Eridanus csillagkép felé található szupervoid révén megérthetjük az univerzum korai folyamatait és a sötét anyag természetét.
A Hubble-űrtávcsővel sikerült megfigyelni, ahogy a viszonylag közeli törpegalaxis, a Henize 2-10 középpontjában található szupermasszív fekete lyuk csillagkeletkezést indít be. Kun Emma csillagász szerint az eredmények a galaxisok evolúcióját, a szupermasszív fekete lyukakat és a kozmikus neutrínókat is segíthetnek jobban megérteni.
Rég nem közelítette meg ennyire a Földet ilyen nagy aszteroida, amely becsapódása esetén egy egész kontinensnyi területet tudna elpusztítani. A csillagászok folyamatosan monitorozzák a potenciálisan veszélyes kisbolygókat, és úgy tűnik, a következő 100 évben nem kell katasztrófára számítani.
Újabb csúcstechnológiás eszköztől várják a táguló világegyetem titkainak a feltárását. Az ötezer automatizált teleszkópegységből álló, egy időben ötezer egyedi felvétel készítésére alkalmas spektroszkóp hét hónap alatt lepipálta az eddigi legrészletesebb 3D-űrtérképet.
Sárneczky Krisztián január 2-án fedezte fel az év első üstökösét. A csillagászt a felfedezés folyamatáról, az üstökös eredetéről és a földközeli objektumok által a bolygónkra jelentett veszélyről kérdeztük, valamint arról, hogy a hozzá hasonló munkát végző csillagászoknak milyen szerepük lehet az aszteroidabányászat jövőjében.
Szilveszterkor még a köd és a tűzijátékok miatt nem lehetett látni a James Webbet; a zalaegerszegi Mezei Balázs január 1-én este figyelte meg a Nap fényét visszaverő űrteleszkópot, saját, otthoni távcsövével.
Az angol anya és iraki apa gyermekeként Bagdadban született Jameel Sadik Al-Khalili, az angliai Surrey-i Egyetem elméletifizika-professzora úgy számol le a modern tudományt európai találmánynak tartó évszázados kultúrgőggel, hogy közben bebarangolja az iszlám aranykorának helyszíneit Damaszkusztól Córdobáig.
Az űrkutatásban és a csillagászatban is mozgalmas év volt 2021. Beindult az űrturizmus, tovább fokozódott a hárompólusúvá vált, amerikai-orosz-kínai űrverseny, Magyarország asztrofizikai tesztműholdat lőtt fel, az Oumuamua nevű csillagközi objektumról pedig még a Harvardon is azt találgatták, hogy a Pluto jeges darabja vagy egy idegen civilizáció terméke.
Michael Faraday 1825-ben alapította meg a karácsonyi tudományos előadássorozat hagyományát a westminsteri Royal Institutionben; a valaha volt talán legkedveltebb kozmológus ismeretterjesztő, Carl Sagan 1977-ben került sorra. Ebben az időben indultak a Voyager-szondák felfedezni a Naprendszer külső területeit, amikor még egyetlen exobolygót sem ismertek.
Idén több magyar fotós is világraszóló sikereket ért el: Gazsó Attila a családját fotózta a karantén alatt, Schmied Andi Manhattan luxuslakásaiba szivárgott be, Feltóti Péter az űrre szegezte a kamerát.
Az új-mexikói Very Large Array rádióteleszkóppal az M87-ről több különböző hullámhosszon készített felvételek szerint a dugóhúzó alakban rendeződő sugárnyaláb hossza mintegy 8000 fényév.
Isaac Asimovot elsősorban tudományos-fantasztikus szerzőként ismeri a világ, de több ismeretterjesztő kötetet is írt. Az először 1981-ben, majd magyarul idén ismét megjelent A robbanó Napok a szupernóvák titkaival foglalkozik, de belefértek az ókori görögök, a hagyománytisztelő csillagászok tévedései és a földi élet kialakulása is.
Az asztrofizikusok eddig úgy tartották, hogy a szupermasszív fekete lyukak a galaxisok ütközésekor jönnek létre, méretük pedig a találkozó kozmikus objektumok méretének függvénye. A 820 ezer fényévre található Leo I nevű törpegalaxis megfigyelése azonban valami egész mást mutat.
A soha fel nem olvadó víz mellett azért lehet jelentősége a hasonló körülmények között a Holdon elraktározódott szén-dioxidnak, mert azt például rakéták hajtóművében is fel lehetne használni.
A sötét anyag egy új elmélet szerint zombit csinál a látható anyagból, aminek egyetlen ellenszere a világegyetem tágulása.
Az angliai Hertfordshire Egyetem csillagászai a Naprendszertől 12 milliárd fényévre, az NGP–190387 katalógusjelű galaxis gázfelhőiben detektálták a periódusos rendszer kilencedik elemét.
35 új gravitációs hullám észlelését jelentette be hétfőn a LIGO-Virgo-KAGRA tudományos kollaboráció. A 2019 vége és 2020 eleje között detektált jelek izgalmas információkkal szolgálnak a fekete lyukakról, a neutroncsillagokról és a csillagfejlődésről.
A csillagászok nagyjából 24-48 óra múlva tudnak majd többet is mondani az eseményről.
Az extra-galaktikus exobolygó egy fekete lyukból vagy egy neutroncsillagból, és egy nagyjából 20 naptömegű csillagból álló kettős rendszer tagja és hozzávetőlegesen akkora mint a Szaturnusz.
Egy ausztráliai rádióteleszkóp 2019-ben olyan jelet észlelt a Naprendszerünkhöz legközelebbi csillag irányából, amit akár egy másik technikai civilizáció is kibocsáthatott volna. Az eset most közzétett részletes elemzése a jelet földi zajként azonosítja, ugyanakkor fontos javaslatokat fogalmaz meg a jövőbeli kutatásokhoz.
Az ég két oldalán látható fényes struktúrák, amelyeket korábban különállónak véltek, valójában összeérnek, és ezer fényév hosszú, kötélszerű szálakból épülnek fel – állítja egy új modell alapján a Torontói Egyetem csillagásza.
A csillagászat alapkutatás, de igenis kijöhetnek hasznos dolgok, csak ez néha kétszáz évig is eltart – hangzott el a CEU Határtalan tudás legutóbbi beszélgetésén, ahol a csillagászat magyar nagyágyúi a magáncégek formálta New Space-ről, az űrturizmus veszélyeiről és a fejlett technológiák földi alkalmazásairól is beszéltek.
A legendás bogyózabáló játékhőst a Hubble űrtávcső vette észre. A szupernóva-robbanás maradványai a Tejútrendszertől 163 000 fényévnyire találhatók.
A világegyetem kutatásának és az űr meghódításának legfrissebb fejleményeit Kiss László, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, Hirn Attila, az egyik legjelentősebb hazai űripari cég ügyvezetője és Arnócz István, a Magyar Asztronautikai Társaság főtitkára osztja meg a hallgatósággal a Határtalan tudás következő beszélgetésén.
Ha egy diák érdeklődik a csillagászat vagy az űrkutatás iránt, legtöbbször csak saját erőből szerezheti meg a szükséges tudást. Egy elkötelezett csoport igyekszik az iskolákba is eljuttatni a csillagászati karrierhez vezető lehetőségeket a diákolimpia előszobáját jelentő versennyel, az Athletica Galacticával.
A 100 éves Svábhegyi Csillagvizsgáló munkatársai nem szűnő lelkesedéssel szervezik a tudomány-népszerűsítő programokat a nagyközönségnek. Tudósításunkból kiderül, milyen mesés szerkezeteket rejt a csillagda, micsoda regénybe illő polihisztor volt az intézmény névadója, és előkerül egy kifeszített lepedő is, ami maga a téridő.
A BepiColombo küldetéshez használt űreszközök pénteken elég közel jutottak a bolygóhoz, hogy felvételeket készíthessenek róla. Ahogy az űrhajók egyre közelebb jutnak a bolygóhoz, úgy lesznek egyre jobb minőségek a továbbított felvételek.
A bárki által ingyenesen letölthető szimulációt a Japán Nemzeti Csillagászati Obszervatórium ATERUI II szuperszámítógépén egy év alatt építették fel, ehhez 20 millió szuperszámítógépes munkaóra alatt 3 petabájtnyi adatot generáltak.
A csillagászok szerint, ha a személyautó méretű 2021 RS2 el is érte volna bolygónkat, a légkörben darabjaira hullva elégett volna.