Bemutatták az eddigi legnagyobb univerzumtérképet, amelyen több mint 800 ezer galaxis között lehet böngészni
A James Webb űrtácsővel készült felvételek 13,5 milliárd évre nyúlnak vissza, és ez még mindig csak egy kis szelete az univerzumnak.
csillagászat
Tényleg felfordul a világ, ha a Merkúr retrográdban van?
Az ezoterikus áltudományok hívői szerint ilyenkor megszaporodnak a konfliktusok, könnyebben meghibásodnak az elektronikai eszközök, és nem érdemes szerződéseket kötni vagy utazást szervezni. Na de mit mond a nem ezoterikus tudomány?
Soha nem láttunk még a galaxisunkban olyan objektumot, mint a most felfedezett kozmikus villogó
Az ASKAP J1832−0911 nevű objektum egy hónapig 44 percenként ismétlődő felfényesedéseket produkált, amiket rádió- és röntgentartományban is észleltek a csillagászok. Annyi biztos, hogy nem pulzárról van szó.
Felfedezhették az univerzum legerősebb részecskeütköztetőit
Az Astronomy & Astrophysics folyóirat által elfogadott, de még nem publikált tanulmány szerzői azt állítják, hogy a szupernóva-maradványok képesek a PeVatron „üzemmódra”.
Szokatlanul szimmetrikus kozmikus gömböt pillantottak meg csillagászok
A Teleiosnak elnevezett, szinte tökéletesen szimmetrikus szupernóva-maradvány a Tejútrendszer külső régiójában található, és több tucatszor akkora, mint a Naprendszerünk.
Szenzációs képeket készített a James Webb űrtávcső a Jupiter sarki fényeiről
A Naprendszer legnagyobb bolygóján a sarki fény százszor olyan fényes, mint a Földön, a teleszkóp pedig minden eddiginél részletesebb felvételeket készített róla.
A csillagok dalainak elemzése a korábbiaknál pontosabb eredményekre vezet
A 21 fényévnyire található HD 219134 asztroszeizmológiai vizsgálata felülírta a korábbi mérések adatait.
Kozmikus környezetünkben bujkáló, hatalmas gázfelhőt fedeztek fel
Az Eosnak elnevezett molekulafelhő 300 fényévre található tőlünk, és nehéz volt kimutatni. De a csillagászok szerencséjére távoli ultraibolya tartományban szinte ragyog az égbolton.
Életre utaló molekulát mutattak ki egy exobolygó légkörében a James Webb űrtávcsővel
A K2-18b exobolygó, amin a dimetil-szulfidot észelték, tőlünk 124 fényévre található. Független kutatók egyelőre nincsenek elragadtatva a Cambridge-i kutatók felfedezésétől.
Íme a rettegett aszteroida, ami akár el is találhatta volna a Földet
A 2024 YR4 becsapódásának először 3 százalék esélyt adtak, majd néhány nappal később ezt módosították zéróra. Most a James Webb űrtávcső képet is készített róla, amiből kiderül az is, hogy mekkora, és az is, hogy milyen lehet az összetétele.
Az univerzum legkorábbi időszakaiból jöhet az az elképesztő fény, amelyet most észlelt a Webb űrteleszkóp
Egy olyan galaxisból érkezett a fény, amely mindössze 330 millió évvel az ősrobbanás után létezett.
Ma olyat láthatsz, amilyen utoljára nyolcvan éve fordult elő az égen
A T Coronae Borealis legfrissebb kalkulációk szerint március 27-én aktuális nóvarobbanása szabad szemmel is megfigyelhető.
A világ legnagyobb távcsöve néhány óra alatt kiderítheti, van-e élet a közeli exobolygókon
Legalábbis a chilei sivatagban most épülő Rendkívül Nagy Távcső (ELT) szimulációi erre engednek következtetni. A teleszkóp 2028-ban kezdheti meg a működését.
Régóta fennálló kozmológiai elmélet dőlhet meg: friss adatok szerint gyengül az univerzum tágulásáért felelős sötét energia
Ha sikerül bizonyítani a felfedezést, akkor a Nagy Fagy helyett a Nagy Reccs lehet a világegyetem végső sorsa.
Hamarabb jelent meg a víz az univerzumban, mint az első galaxisok
100-200 millió évvel az ősrobbanás után jöhettek létre az első vízmolekulák, hatalmas csillagok szupernóva robbanásainak következtében.