Lehet, hogy mégsem a Vénusz a Föld legközelebbi szomszédja
Egy amerikai kutatócsoport új modellt vetett be a bolygóközi távolságok kiszámítására, ami alapján nemcsak a Földnek, de a Naprendszer minden bolygójának a Merkúr a legközelebbi szomszédja.
csillagászat
A Mátrából pompás kilátás nyílhatna az univerzumra
Fizikusok kitartó csoportja csaknem tíz éve kezdett dolgozni azon, hogy a Mátrában, Gyöngyösoroszi környékén épüljön fel Magyarország történelmének legmerészebb tudományos vállalkozása, a gravitációs hullámokat megfigyelő Einstein teleszkóp. Most úgy tűnik, nem lesz belőle semmi.
Elfogynak a régi Iridium műholdak, egy ufó-típussal kevesebb az égbolton
A távközlési műholdak új típusra való cseréjével eltűntek az éjszakai égboltról az első generáció okozta jellegzetes, rövid, de nagyon fényes felvillanások is. Az amatőr ufológusok ne csüggedjenek, így is rengeteg ufónak nézhető objektum marad még az égen.
Fehér törpecsillagok, állatkísérleti viták és nyelvfejlődési zavarok: ha csütörtök, akkor évadnyitó Science Meetup
Ismét változatos témájú előadásokkal készültünk az évadnyitó, február 14-ei meetup-ra. A részvétel, mint mindig, ingyenes.
Ismétlődő rádiójeleket fogtunk a Tejútrendszeren túlról
2012 óta most második alkalommal rögzítettek ismétlődő gyors rádiókitörést; és elméletben még az is lehet, hogy a földönkívüliek üzennek valahonnan az űr mélyéről. Persze valószínűbb, hogy nem.
Tudományos áttörés: aktív csillagok körüli exobolygókon is létezhet élet
A kutatók megvizsgálták, hogy milyen hatása lenne a Kepler-96 csillagkitöréseinek a földi mikroorganizmusokra egy lakhatósági zónában található hipotetikus bolygón. Meglepő eredményre jutottak.
Fred Hoyle: az ember, aki több Nobel-díjat is megérdemelt volna, mégsem kapott egyet sem
Bár a legtöbben elsősorban tudományos-fantasztikus regényei miatt ismerjük a nevét, Sir Fred Hoyle valójában igencsak komoly csillagász volt – olyannyira, hogy a Nobel-díj esélyesei között tartották számon. Ha ő nem lett volna, szegényebbek lennénk néhány sci-fi remekművel, de kevesebbet tudnánk a Stonehenge-ről is.
Senki nem tolja úgy a tudományos ismeretterjesztést, mint a csillagászok
Egy globális felmérés alapján a csillagászok elsöprő többsége aktívan tudománynépszerűsít, és más szakterületekkel ellentétben szinte mindegyikük a munkája szerves részének, nem pedig akadályozójának tekinti ezeket a tevékenységeket.
Magyarok is tesztelték az első európai marsjárót
Földi mérésekkel és elméleti elemzésekkel szálltak be a magyar kutatók a 2020-as európai Mars-misszióba. Október végén a dél-spanyolországi Tabernas-sivatagban kísérletezett az MTA CSFK főmunkatársa.
Nem, az 'Oumuamua szinte biztos, hogy nem idegen űrhajó
Az apró égitest egy másik csillagtól érkezett, nem sokat tudunk róla, és amit igen, az is zavarbaejtő. A mesterséges eredetet felvető harvardi csillagászok is ebből indulnak ki, de kicsi az esélye, hogy igazuk lenne.
A Gaia űrtávcső kiderítette: otthonunk, a Tejútrendszer egy része egy másik galaxisból származik
Tízmilliárd évvel ezelőtt összeütközött két galaxis, azóta is mindenféle mendemondákat költünk róla, hogy miért néz ki úgy a Tejút, ahogy kinéz. Most kiderült: úgy tűnik, az isteneknek ehhez nincs túl sok köze, az előbbi galaxisnak viszont annál több.
Kiss László csillagász: Ha valaki most felrobbantaná a Napot, arról mi csak 8 perccel később értesülnénk
A Föld erőforrásai végesek, így több-bolygós, sőt többcsillagos fajjá kell válnia az embernek Kiss László, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának igazgatója szerint. Fontosak az intézet kisbolygós, csillagos és exobolygós kutatásai, de az igazgató ufókongresszuson is járt már, kíváncsiságból.
A TESS első képei tele vannak csillagokkal, és lassan bolygókkal is
A NASA új bolygókereső űrtávcsöve, a TESS első tudományos képfelvételei megmutatják, hogy hány csillaggal kell elbánniuk a kutatóknak. A legelső új exobolygót már le is szállították, ráadásul az egy szabad szemmel is látható csillag körül kering.
Planetológusok: a Plútó igenis bolygó, hiba volt lefokozni
Egy amerikai kutatókból álló csoport az elmúlt több mint 200 év szakirodalmára alapozva állítja, hogy lényegében nem is létezik az a kritérium, amelyre alapozva 2006-ban törpebolygóvá minősítették a Plútót.
Rászóltak a NASA-ra, hogy kapja össze magát a Földön kívüli élet kutatásában
Az amerikai tudományos akadémia szerint első lépésben olyan teleszkópokat kell építeni, amivel most már végre látják is azt a sok ezer exobolygót, amit felfedeznek.
Magyar csillagászok: fekete lyukakból álló gigászi korongok rejtőzhetnek a galaxisok közepén
Az ELTE kutatói most megjelent tanulmányukban azt feltételezik, hogy a fekete lyukak korongba rendeződve keringenek a központi szupernehéz fekete lyuk körül.
Így fejlődik az univerzum: 15 000 galaxist sűrített egy óriásfotóra a NASA űrteleszkópja
A Hubble a távoli galaxisok 11 milliárd évvel ezelőtti, tehát az ősrobbanás után 3 milliárd évvel látható állapotát is rögzítette.
A hét végén jön az év meteoresője
Szombaton sok helyen felhős lehet az ég, vasárnap éjjel azonban úgy tűnik, zavartalanul élvezhetjük a Perseidákat. Idén a Hold is kedvez annak, hogy a meteorlesőknek minél szebb látványosságban legyen részük.
Ma este jön az évszázad holdfogyatkozása
Öt órán és tizenhárom percen keresztül gyönyörködhetünk péntek éjszaka a holdfogyatkozásban, és a teljes fogyatkozás is több mint másfél órán keresztül tart majd. Bónusz: sokan megint apokalipszist kiáltanak.
Magyar kutatók kiderítették, hogyan működik a kozmikus születésszabályozás
Az MTA–ELTE Lendület kutatócsoport vezetője egy nemzetközi csapat élén a Chandra röntgentávcső megfigyelései alapján kimutatta, milyen hatással vannak az ősrobbanás utáni első galaxisokból fennmaradt „vörös rögök” magjában lévő fekete lyukak a csillagok kialakulására.
Hamarosan vakító narancssárgának látszik a Földről a Mars
Vörös fáklyaként lobog majd a Mars az éjszakai égbolton július közepétől augusztus közepéig. Július 31-én kerül a legközelebb a Földhöz.
A sötét energia rejtélyére deríthetnek fényt a most felfedezett kozmológiai vakuk
72 titokzatos kozmológiai jelenség volt a 2018-as Európai Csillagászati és Űrkutatási Hét slágertémája. A szupernóvák fényerejével bíró, ám azoknál jóval rövidebb élettartamú felvillanások mibenléte még nem tisztázott, de a feltételezések szerint közük van az univerzum létét és működését alapvetően meghatározó rejtélyes sötét energiához.
Egy amatőr argentin csillagász olyat látott, amilyet még soha senki
Egy a tízmillióhoz volt az esélye annak, hogy bárki is lencsevégre kapja egy szupernóva születését. Az argentin Victor Busónak sikerült.
Vörös is lesz, „kék” is lesz, „szuper” is lesz, teli is lesz: hatalmasat fut ma délután a Hold
A teliholdnézés új keletű kultuszát tápláló mai esemény a Kárpát-medencében kisebb szenzáció lesz, mivel innen nézve csak kora délután kerül pályája legközelebbi pontjára a Hold. Aki ügyes, a végét azért elcsípheti.
Már 800 millió évvel az ősrobbanás után úgy örvénylettek az újszülött galaxisok, mint ma a Tejút
A 13,8 milliárd évvel ezelőtti Nagy Bumm után létrejött első galaxiscsírák mozgása ugyanolyan volt, mint a mai spirálgalaxisoké.
Szerves anyag boríthatja a Naprendszeren kívülről érkezett aszteroidát
Úgy tűnik, hogy a Naprendszeren kívüli bolygócsírákhoz hasonló, szénben gazdag fagyos réteg fedi az októberben felfedezett Oumuamua felszínét. A pánspermia elmélet szerint az élet éppen az ilyen űrbéli objektumok révén érkezhetett a Földre.
Üzembe helyezték a szuperpontos Espressót, amivel lakható bolygók után kutatnak
A VLT óriásteleszkópra rögzített eszköz minden eddiginél részletesebb képet lát a naprendszerünkön kívül eső égitestekről. Egyelőre mégsem szabad hinni a második Föld megtalálásáról szóló híreknek.
Magyar kutatónak is köszönhető a felfedezés, miszerint megegyezik a Nap és a világűr átlagos kémiai összetétele
Az amerikai-japán kutatás eredményei szerint a galaxishalmazokat kitöltő gázokban ugyanolyan arányban található mangán, nikkel, vas és króm, mint a Napban.
Látjuk az eddigi legősibb spirálgalaxist
2,6 milliárd évvel az ősrobbanás után már létezett a tudományos keresztségben A1689B11 nevet kapó spirálgalaxis.