Az európai űrügynökség, az ESA a napokban publikálta a Gaia misszió legfrissebb adatai alapján készült képet, rajta közel kétmilliárd csillaggal.
A Sgr A* tevékenységét először sikerült detektálni a James Webb űrtávcső közép-infravörös tartományban mérő műszerével.
A C/2024 G3 (ATLAS) üstökös nagyon közel van a Naphoz, ezért fontos, hogy csak naplemente után kezdjük el távcsővel keresgélni az égbolton.
A mentésen 120 tűzoltó és több helikopter dolgozott, és úgy tűnik, a tudományos felszerelésekben sem esett kár. A csillagvizsgáló történelmi jelentőségű, többek között itt fedezték fel, hogy a világegyetem tágul.
Utoljára láthatjuk közeli képeken a Merkúr krátereit és vulkanikus régióit, mielőtt 2026 végén megkezdi fő küldetését az európai-japán BepiColombo.
Bár sokan a Földön kívüli élet jeleinek tartották az FRB-ket, most kiderült, hogy egy összeomlott csillag mágneses mezőjének jeleiről van szó.
Az ELTE-BME lágymányosi campusa adott otthont a HiFeszt pályaorientációs rendezvénynek, amin közel 5000 középiskolás vett részt. Arra voltunk kíváncsiak, hogy reflektál-e a rendezvény az AI-korszak eljövetelére.
Heavy metal koncertekről ismerős, lángot lövellő gitárra emlékeztet ez a nebula, amelynek a létezéséről tudtunk ugyan, de most az általa kibocsátott sugárnyalábokat is sikerült megfigyelni.
A James Webb űrtávcső mérései Kiss Csaba és kollégái szerint arra utalhatnak, hogy a Plútónál is messzebb keringő égitest felszínén jégvulkánok működnek.
A 2024 PT5 november 25-én elindult a Nap felé, hogy 2055-ben aztán várhatóan vissza is térjen.
A mi galaxisunktól 160 ezer fényévre található WOH G64 vörös szuperóriásról készült felvételen máris különös jeleket észleltek, amik arra utalhatnak, hogy a csillag néhány év múlva felrobban.
Mi az az idő? Mennyi a tér? Kérdések, amikre léteznek egyszerűbb és bonyolultabb válaszok is. Frank Wilczek Nobel-díjas fizikus arra vállalkozott, hogy mindenkinek érthetően elmagyarázza őket, de nem biztos, hogy sikerült.
Fidrich Róbert, ismert becenevén Fidusz október 24-én bukkant az ideiglenesen felfényesedő extragalaktikus objektumra, aminek robbanó csillag mivoltát egy hétfő esti olasz mérés erősítette meg.
A kutatók egyelőre nem értik, miként nőttek meg ezek a szupermasszív fekete lyukak által működtetett égitestek néhány százmillió évvel az ősrobbanás után, ha közben szinte semmi nincs körülöttük.
Molnár László, a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének kutatója és kollégái azt állítják, hogy egy Naphoz hasonló csillag kering a rejtélyes vörös szuperóriás körül. Decemberben a Hubble űrtávcsővel nézhetik meg, tényleg így van-e.