Az égbolt egyik legfényesebb csillaga 2019 végén váratlanul megfakult, ekkor sokan attól tartottak, hogy fel fog robbanni. Februárban jobban lett, a csillagászok úgy gondolják, hogy egy porfelhő okozhatta a gondot.
Az objektum különlegessége, hogy nagy valószínűséggel nem emberi eredetű; ilyet eddig csak egyszer jegyzett fel a tudomány.
A szakemberek és lelkes amatőrök mostantól két petabyte-nyi adatot böngészhetnek át online, ez eddig a legnagyobb szabadon kereshető rádióemisszió-adatbázis a világon. Az adatok részletes elemzésétől eddig ismeretlen kozmikus törvényszerűségek felfedezését várják, de persze az sem baj, ha valaki véletlenül idegen üzenet nyomára bukkan.
OIyan eredményeket hozott a Kuiper-öv távoli objektuma, az Arrokoth vizsgálata, amelyek akár a kozmológiai elméleteket is átírhatják. Kiderült, hogy a bolygókeletkezés békés kozmikus folyamat lehetett, és a szerves anyagok is rendkívül ősiek a Naprendszerben.
A csillagászok 1802 óta tudnak a sajátos mozgású égitestről, de csak az utóbbi években sikerült részletes képeket készíteni a felszínéről. A Pallas kisbolygó felszíne elég viharvert: olyan sok mindennel ütközött, hogy a csillagászok szerint leginkább egy golflabdára hasonlít a felszíne.
Az ősrobbanás elmélete legalább annyi megoldatlan kérdést vet fel, mint amennyire válaszolni tud. Induljunk el most egy másik irányból: hátha mi magunk vagyunk a zsugorodó óriások, és a növekvő univerzumról alkotott képünk csupán látszat. Mi mindenre adhat magyarázatot a ciklikusan változó fénysebesség koncepciója?
A már ötven éve vizsgálgatott Murchison-meteorit újabb titkot fedett fel. A 7,5 milliárd éves anyag igazi szenzáció, az eddig ismert legősibb űrkőszemcse mindössze 5,5 milliárd éves. De több is lehet még ott, ahonnan ez jött.
Tavaly a Marson, a Nap közelében és itt a Földön is közelebb jutott az emberiség az univerzum titkainak megismeréséhez. Itt vannak a legjelentősebb felfedezések.
A kutatók egyre inkább kongatják a vészharangot, hogy a tervezett nagy műholdflották, mint a Starlink, tönkreteszik az éjszakai égboltot. A kérdést azonban nem lehet azzal elintézni, hogy használjunk űrtávcsöveket, a probléma ugyanis összetettebb.
A kutatók nemrég publikálták a szonda első eredményeit, amelyek segítenek abban, hogy jobban megértsük saját Napunkat, és védekezzünk az űridőjárás hatásai ellen.
A WDJ0914+1914 nevű fehér törpe szokatlan tulajdonságokat mutat, például oxigén nyomait fedezték fel a felszínén. Hamarosan kiderült, hogy van egy óriásbolygója, amely igen közel kering hozzá. Ez az első eset, hogy ilyesmit találtak egy a csillagfejlődés végső stádiumában járó égitest körül.
Ez a Jupiter-hold a Földön kívüli élet keresésének egyik legfontosabb célpontja, és úgy tűnik, hogy most jött el az áttörés. A vízpára kilövellését egy újfajta modellel igazolta az űrhivatal.
A háromtest-probléma a leghíresebb égi mechanikai probléma, amely eddig csak bonyolult és sok időt igénybe vevő számításokkal volt megoldható. Cambridge-i kutatók most azzal álltak elő, hogy az általuk alkotott neurális háló másodpercek alatt kész a megfejtéssel.
Felszerelés nélkül nehezen kivehető a látvány, de szerencsére közvetítik.
A Naprendszer eddig ismert legkisebb törpebolygója a Hygiea, átmérője mindössze 430 kilométer.
Michel Mayor szerint irtani kéne azokat a teljesen őrült vélekedéseket, amelyek azzal érvelnek a klímavédelem ellen, hogy amennyiben a Föld lakhatatlanná válik, keresünk majd egy másik bolygót magunknak.
Húsz új holdat fedeztek fel a Szaturnusz körül, így a bolygó holdjainak száma 82-re emelkedett. Az égitestek annyira újak, hogy még nevük sincsen, a csillagászok a nagyközönség segítségét várják. A holdakat óriásokról lehet majd elnevezni.
Az Atacama-sivatagban működő ALMA obszervatórium felvételei alapján a Max Planck Intézet kutatói fedezték fel az eddig csak elméleti szinten ismert kozmikus jelenséget.
A Planet X teóriája évek óta izgatja a csillagászok fantáziáját, most egy új asztrofizikai elképzelés látott napvilágot.
Az objektum tulajdonságai arra utalnak, hogy a Naprendszeren kívülről származik, de ezt még további vizsgálatoknak kell igazolniuk. Az biztos, hogy egészen más, mint a 2017-ben érkezett csillagközi Oumuamua.
Valóra válhat Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkij orosz rakétakutató és Arthur C. Clarke brit mérnök és sci-fi-szerző nagy álma: minden adott az emberiség első űrliftjének legyártásához, már csak annyi van hátra, hogy valahogy rögzítsük a Holdhoz. Sima ügy.
2019 a világmindenség fiatalításáról szól: miután két tanulmány is megjelent, amelyek szerint nem is olyan régi minden, mint hittük, egy harmadik szerint már egyenesen kétmilliárd évet tévedtünk. A bizonytalanságot a csillagok mozgása okozza.
Az amerikai csillagászok rekonstruálták, hogyan is nézne ki az emberiségnek is otthont adó planéta, ha egy Naprendszeren kívüli űrtávcsővel pillantanák meg meg egy idegen civilizáció csillagászai.
A Földtől 4,2 fényévre található vörös törpe koronaanyag-kidobódásai erősen erodálhatják a Földhöz hasonlatos kőzetbolygó, a Proxima b légkörét. Ettől még maradhatott folyékony víz a sokat látott bolygó trópusi övében.
A 11 milliárd évesnél is öregebb csillaghalmazok felfedezése és nagy száma szembe megy a világegyetem kialakulásáról és fejlődéséről szóló eddigi forgatókönyvekkel.
A Varsói Egyetem csillagászai a legfrissebb megfigyelések alapján alkották meg a Földnek is otthont adó spirálgalaxis térbeli térképét.
A Sarkcsillagot is tartalmazó Kis Medve, magyarul Kis Göncöl csillagképben található T Ursae Minoris 1,2 milliárd éves élete hamarosan végére ér. Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont és az Ausztrál Nemzeti Egyetem csillagászai a csillag hanyatló életszakaszát figyelték meg valós időben.
A műszerrel a Hold felszínéről és a távoli csillagok jellemzőiről kap majd részletesebb képet a kutatóközpont.
Az MTA-ELTE Forró Univerzum Kutatócsoportjában dolgozó François Mernier is tagja annak a nemzetközi csapatnak, amelynek először sikerült megfigyelnie a galaxishalmazok ütközésének legelső fázisát.
Most közel 5000 műhold kering a Föld körül, ezt toldaná meg több mint kétszer annyival a SpaceX internetprojektje 2020 közepéig.
A Wisconsin–Madison Egyetemen számítógépes szimulációval tették hallhatóvá a csillagokban zajló termonukleáris reakciókat. Az egyedi hangképek segíthetnek megfejteni az objektumok szerkezetét, anyagösszetételét és viselkedését, de bolygórendszerükről is árulkodhatnak.
Űrkutatási és csillagászati témájú előadások az áprilisi meetup-on. A részvétel, mint mindig, ingyenes.
A magyar csillagászok 20 hónap alatt összesen 21 fehér törpét tanulmányoztak, és elkészítették fénygörbéjüket, azaz a fényességváltozásukat időben leíró grafikont.
Egy amerikai kutatócsoport új modellt vetett be a bolygóközi távolságok kiszámítására, ami alapján nemcsak a Földnek, de a Naprendszer minden bolygójának a Merkúr a legközelebbi szomszédja.
Fizikusok kitartó csoportja csaknem tíz éve kezdett dolgozni azon, hogy a Mátrában, Gyöngyösoroszi környékén épüljön fel Magyarország történelmének legmerészebb tudományos vállalkozása, a gravitációs hullámokat megfigyelő Einstein teleszkóp. Most úgy tűnik, nem lesz belőle semmi.
A távközlési műholdak új típusra való cseréjével eltűntek az éjszakai égboltról az első generáció okozta jellegzetes, rövid, de nagyon fényes felvillanások is. Az amatőr ufológusok ne csüggedjenek, így is rengeteg ufónak nézhető objektum marad még az égen.
Ismét változatos témájú előadásokkal készültünk az évadnyitó, február 14-ei meetup-ra. A részvétel, mint mindig, ingyenes.
2012 óta most második alkalommal rögzítettek ismétlődő gyors rádiókitörést; és elméletben még az is lehet, hogy a földönkívüliek üzennek valahonnan az űr mélyéről. Persze valószínűbb, hogy nem.
A kutatók megvizsgálták, hogy milyen hatása lenne a Kepler-96 csillagkitöréseinek a földi mikroorganizmusokra egy lakhatósági zónában található hipotetikus bolygón. Meglepő eredményre jutottak.
Bár a legtöbben elsősorban tudományos-fantasztikus regényei miatt ismerjük a nevét, Sir Fred Hoyle valójában igencsak komoly csillagász volt – olyannyira, hogy a Nobel-díj esélyesei között tartották számon. Ha ő nem lett volna, szegényebbek lennénk néhány sci-fi remekművel, de kevesebbet tudnánk a Stonehenge-ről is.
Egy globális felmérés alapján a csillagászok elsöprő többsége aktívan tudománynépszerűsít, és más szakterületekkel ellentétben szinte mindegyikük a munkája szerves részének, nem pedig akadályozójának tekinti ezeket a tevékenységeket.
Földi mérésekkel és elméleti elemzésekkel szálltak be a magyar kutatók a 2020-as európai Mars-misszióba. Október végén a dél-spanyolországi Tabernas-sivatagban kísérletezett az MTA CSFK főmunkatársa.
Az apró égitest egy másik csillagtól érkezett, nem sokat tudunk róla, és amit igen, az is zavarbaejtő. A mesterséges eredetet felvető harvardi csillagászok is ebből indulnak ki, de kicsi az esélye, hogy igazuk lenne.
Tízmilliárd évvel ezelőtt összeütközött két galaxis, azóta is mindenféle mendemondákat költünk róla, hogy miért néz ki úgy a Tejút, ahogy kinéz. Most kiderült: úgy tűnik, az isteneknek ehhez nincs túl sok köze, az előbbi galaxisnak viszont annál több.
A Föld erőforrásai végesek, így több-bolygós, sőt többcsillagos fajjá kell válnia az embernek Kiss László, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának igazgatója szerint. Fontosak az intézet kisbolygós, csillagos és exobolygós kutatásai, de az igazgató ufókongresszuson is járt már, kíváncsiságból.
A NASA új bolygókereső űrtávcsöve, a TESS első tudományos képfelvételei megmutatják, hogy hány csillaggal kell elbánniuk a kutatóknak. A legelső új exobolygót már le is szállították, ráadásul az egy szabad szemmel is látható csillag körül kering.
Egy amerikai kutatókból álló csoport az elmúlt több mint 200 év szakirodalmára alapozva állítja, hogy lényegében nem is létezik az a kritérium, amelyre alapozva 2006-ban törpebolygóvá minősítették a Plútót.
Az amerikai tudományos akadémia szerint első lépésben olyan teleszkópokat kell építeni, amivel most már végre látják is azt a sok ezer exobolygót, amit felfedeznek.
Az ELTE kutatói most megjelent tanulmányukban azt feltételezik, hogy a fekete lyukak korongba rendeződve keringenek a központi szupernehéz fekete lyuk körül.
A Hubble a távoli galaxisok 11 milliárd évvel ezelőtti, tehát az ősrobbanás után 3 milliárd évvel látható állapotát is rögzítette.