![Víz nyomára bukkantak a Holdról hozott kőzet- és talajmintákban](https://assets.4cdn.hu/kraken/84fDf5EHA1wK12Wgis.jpeg)
Víz nyomára bukkantak a Holdról hozott kőzet- és talajmintákban
A kínai Csang-o–5 küldetésben gyűjtött mintákban felfedeztek egy olyan ásványt, ami 41 százalékban vizet tartalmaz.
A kínai Csang-o–5 küldetésben gyűjtött mintákban felfedeztek egy olyan ásványt, ami 41 százalékban vizet tartalmaz.
Azzal a különbséggel, hogy édesvízi folyók és sós óceánok helyett a Titánon metánban gazdag folyók és etánban gazdag óceánok tarkítják a felszínt.
A Hubble űrtávcső 20 év alatt gyűjtött adatai kellettek hozzá, de úgy néz ki, kutatók végre tényleg találtak egy még a fekete lyukak között is titokzatosnak számító objektumot. Az Omega Centauri gömbhalmazban rejtőző égitest a galaxisok középpontjában található szupermasszív fekete lyukak születéséről is mesélhet.
Az új megfigyelések alapján a galaxisunk nem lóg ki a tömegből, és a hozzá hasonló tömegű spirálgalaxisokra emlékeztet. Emiatt viszont sok mindent felül kell vizsgálni, amit a Tejútrendszerről idáig feltételeztünk.
Egy nemzetközi kutatócsoport öt csillaghalmazt talált a James Webb űrtávcsővel egy hihetetlenül távoli galaxisban, amit egy kozmikus nagyítólencsének hála 13,3 milliárd évvel ezelőtti formájában látunk.
A csillagközi térbe tartó szonda mérései és váratlan porosodása arra enged következtetni, hogy van még egy ismeretlen törmelékrégió a Naprendszerünk határát jelző Kuiper-övön túl.
A kutatók valós időben látták, ahogy a távoli galaxis magjában aktivizálódik a Napnál egymilliószor nagyobb tömegű fekete lyuk, és elkezdi magába szippantani a körülötte lévő anyagot.
GS-z12 kódjelű galaxist az űrteleszkóp a 350 millió évvel az ősrobbanás utáni állapotában látja. A szén nagy mennyiségű jelenléte arra utalhat, hogy az élet már a világegyetem korai szakaszában is megjelenhetett.
Az első kalkulációk szerint a JADES-GS-z14-O az ősrobbanás feltételezett időpontja után 300 millió évvel már létezett.
Mégsem létezik a Földtől 16 fényévre található 40 Eridani A csillag körül évekkel ezelőtt felfedezett exobolygó. A jelet a csillag felszínének változásai okozhatták.
A Gliese 12 b csak 40 fényévnyire található a Földtől, de azt még nem derítették ki, hogy van-e légköre.
Az Európai Űrügynökség által csütörtökön közzétett öt, különböző objektumokról készült felvétel a kutatók szerint igazolja a sötét anyagot és sötét energiát kutató Euclid példa nélküli képességeit.
Csillagászoknak most először sikerült észlelniük a fekete lyukak úgynevezett zuhanási régióit, amelyek egyfajta kozmikus vízesésként lökik az anyagot a fénysebesség felé.
A Földtől 41 fényévre található 55 Cancri e-nek vastag, szén-monoxidban és szén-dioxidban gazdag légköre lehet, amit a felszínét borító magmaóceán tart fenn. Ez az első alkalom, hogy légkört mutatnak ki egy kőzetekből felépülő exobolygó körül.
Csak januárban lőtték fel, és még tesztelés alatt áll, de máris elkápráztatta a tudósokat a közös európai-kínai röntgenteleszkóp, amely egy természetes jelenségre alapozva készít széles látószögű képeket.