
Az univerzum legkorábbi időszakaiból jöhet az az elképesztő fény, amelyet most észlelt a Webb űrteleszkóp
Egy olyan galaxisból érkezett a fény, amely mindössze 330 millió évvel az ősrobbanás után létezett.
Egy olyan galaxisból érkezett a fény, amely mindössze 330 millió évvel az ősrobbanás után létezett.
A T Coronae Borealis legfrissebb kalkulációk szerint március 27-én aktuális nóvarobbanása szabad szemmel is megfigyelhető.
Legalábbis a chilei sivatagban most épülő Rendkívül Nagy Távcső (ELT) szimulációi erre engednek következtetni. A teleszkóp 2028-ban kezdheti meg a működését.
Ha sikerül bizonyítani a felfedezést, akkor a Nagy Fagy helyett a Nagy Reccs lehet a világegyetem végső sorsa.
100-200 millió évvel az ősrobbanás után jöhettek létre az első vízmolekulák, hatalmas csillagok szupernóva robbanásainak következtében.
Egy 10 milliárd dolláros, fényszennyezéssel fenyegető ipari projektet álmodtak meg alig 12 kilométerre a Nagyon Nagy Távcső (VLT) helyszínétől az Atacama-sivatagban.
Legalábbis a becsapódásnak pár napja még 3 százalékos esélyt adó NASA legújabb megfigyelései szerint.
Az Oort-felhőt a Nap és a „közeli” fekete lyukak, illetve csillagok által keltett „galaktikus árapály” formálja.
A Dorado csillagképben, a Nagy Magellán-felhőben, a Tejútrendszer egyik szatellit törpe galaxisában.
A valaha megfigyelt legnagyobb energiájú neutrínót észlelte a Földközi-tenger mélyén elhelyezett KM3NeT detektorhálózat – a titokzatos részecskét egy milliárd fényévekre lévő blazár sugározhatta a bolygónk felé.
A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársai az Euclid űrteleszkóp nemzetközi stábjában dolgozva bukkantak a gravitációs lencsére.
A légköri porszemcsék hatással vannak a napenergiával termelt villamosenergiára és ezzel egyelőre nem kellően foglalkozunk.
Egy friss kutatás szerint 50 millió évvel ezelőtt egy törpegalaxis találta el a Tejútrendszernél több mint kétszer nagyobb LEDA 1313424 galaxist, ami fiatal csillagoktól fénylő, koncentrikus gyűrűket alakított ki.
A HD 20794 d névre keresztelt exobolygó csillagának lakhatósági zónájában helyezkedik el, és a csillagászok szerint a bolygón folyékony és fagyott víz is lehet, ami az élet jelenlétét is megalapozhatja.
A WASP-127b szuperszonikus sebességgel mozgó, globális kiterjedésű légáramlása a leggyorsabb, amit csillagászok valaha bármelyik bolygón megfigyeltek.