Az ELTE-BME lágymányosi campusa adott otthont a HiFeszt pályaorientációs rendezvénynek, amin közel 5000 középiskolás vett részt. Arra voltunk kíváncsiak, hogy reflektál-e a rendezvény az AI-korszak eljövetelére.
Heavy metal koncertekről ismerős, lángot lövellő gitárra emlékeztet ez a nebula, amelynek a létezéséről tudtunk ugyan, de most az általa kibocsátott sugárnyalábokat is sikerült megfigyelni.
A James Webb űrtávcső mérései Kiss Csaba és kollégái szerint arra utalhatnak, hogy a Plútónál is messzebb keringő égitest felszínén jégvulkánok működnek.
A 2024 PT5 november 25-én elindult a Nap felé, hogy 2055-ben aztán várhatóan vissza is térjen.
A mi galaxisunktól 160 ezer fényévre található WOH G64 vörös szuperóriásról készült felvételen máris különös jeleket észleltek, amik arra utalhatnak, hogy a csillag néhány év múlva felrobban.
Mi az az idő? Mennyi a tér? Kérdések, amikre léteznek egyszerűbb és bonyolultabb válaszok is. Frank Wilczek Nobel-díjas fizikus arra vállalkozott, hogy mindenkinek érthetően elmagyarázza őket, de nem biztos, hogy sikerült.
Fidrich Róbert, ismert becenevén Fidusz október 24-én bukkant az ideiglenesen felfényesedő extragalaktikus objektumra, aminek robbanó csillag mivoltát egy hétfő esti olasz mérés erősítette meg.
A kutatók egyelőre nem értik, miként nőttek meg ezek a szupermasszív fekete lyukak által működtetett égitestek néhány százmillió évvel az ősrobbanás után, ha közben szinte semmi nincs körülöttük.
Molnár László, a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének kutatója és kollégái azt állítják, hogy egy Naphoz hasonló csillag kering a rejtélyes vörös szuperóriás körül. Decemberben a Hubble űrtávcsővel nézhetik meg, tényleg így van-e.
Az észak-magyarországi kohászatnak emléket állítani kívánó fényoszlop úgy rongálja az éjszakai ökoszisztémákat, hogy közben beszennyezi a bükki csillagoségbolt-parkot.
Az Európai Űrügynökség Euclid űrtávcsövének 260 megfigyeléséből készült mozaikfelvételét kedden közölték. A hihetetlen részletességű kép vizsgálata a titokzatos sötét anyag és a sötét energia természetét segíthet feltárni a kutatóknak.
Napnyugta után káprázatos látványt nyújtott a Napot 80 000 évente megkerülő üstökös a Hármashatár-hegyről. A C/2023 A3 (Tsuchinshan–ATLAS)-t a következő napokban nyugat felé érdemes keresni a kora esti égen.
A tőlünk mindössze 6 fényévre található Barnard b az egyik legkisebb tömegű exobolygó, amit ismerünk.
A James Webb űrtávcső mérései emellett hidrogén-peroxidot is kimutattak a holdon – az eredmények a kráterek és a napnak való kitettség hatásait tárják fel a tudósoknak.
A csillagászok szerint az ősi galaxisban különösen masszív és forró csillagok találhatók, amik annyira felhevítik a körülöttük lévő gázt, hogy az náluk is fényesebben világít.