Fekete özvegyként viselkedő pulzárokat észlelt összeomlása előtt az Arecibo Obszervatórium
A hímjeiket elfogyasztó pókokról elnevezett neutroncsillagok a Tejútrendszerben találhatók.
csillagászat
Hat éven át készült az univerzum legnagyobb, 10 billió pixeles térképe
A több milliárd galaxist tartalmazó, böngészhető, nagyítható kétdimenziós térképet, amelynek összeállításán közel 200 kutató dolgozott, a következő öt évben a világegyetem legpontosabb 3D-s modelljévé igyekeznek alakítani.
13 milliárd fényévre tátong az eddig ismert legősibb szupermasszív fekete lyuk
Az ismert univerzum eddigi legidősebb ilyen objektuma 365-ször nagyobb mint a Tejútrendszer közepén található, 4 millió naptömegű Sagittarius A*.
Földön kívüli mesterséges tárgy lehetett a 2017-ben elhaladó csillagközi vendég egy harvardi professzor szerint
Avi Loeb, a Harvard csillagászati tanszékének korábbi vezetője már 2017-ben tanulmányt jelentetett meg erről, de most könyvben fejti ki a tudóstársadalomból nagy ellenállást kiváltó elméletet. A csillagközi szivart formázó Oumuamua furcsaságaira a mai napig nincs megfelelő tudományos magyarázat.
Az űrben kifejezetten szenzációs év volt 2020
Az idei év valóban fantasztikus és néha erősen vitatott eredményeket hozott az űrkutatásban és a csillagászatban. 2020-ban sokkal közelebb kerültünk a Naprendszer és az univerzum más szegleteinek megértéséhez.
Pazar felvételt készített a Hubble egy Einstein-gyűrűről
A GAL-CLUS-022058s néven lajstromozott gravitációs lencsét a déli égbolt Kemence csillagképében fedezte fel a NASA űrtávcsöve.
Rádiójeleket fogtak a Proxima Centauri rendszerből
A Guardian beszámolója szerint annak tisztázása még várat magára, hogy az észlelt jel forrása természetes vagy mesterséges eredetű-e.
Hajtóvadászat indult egy visszahúzódó szupermasszív fekete lyuk után
A csillagászok azt feltételezték, hogy a 2,7 milliárd fényévre található Abell 2261 galaxishalmaz közepén található szupermasszív fekete lyuk tömege akár százmilliárdszorosa is lehet a Nap tömegének. Csakhogy a megfigyelések nem támasztják alá mindezt: nyoma sincs annak, hogy ott is van, aminek ott kellene lennie.
300 óra alatt egymillió új galaxist fedeztek föl ausztrál csillagászok
A CSIRO kutatói az ASKAP rádióteleszkóp-hálózattal rekordidő alatt térképezték fel a megismerhető univerzum 83 százalékát.
Elkészült a Tejútrendszer eddigi legrészletesebb térképe, galaxisunk 1,8 milliárd csillagával
Az ESA magyar kutatók közreműködésével több mint 300 ezer vörös törpét észlelt a Nap körül, így egy adatfrissítéssel megtízszereződött az ismert csillagszomszédaink száma.
Igazolták a csillagok egyik fő fúziós folyamatának létezését
A Nap másodlagos fúziós folyamatából származó neutrínórészecskéket érzékelt egy olaszországi detektor. A tudományos áttörés fontos információkkal szolgál a Nap szerkezetéről, a magjában lévő elemekről és a nagyobb csillagok működéséről.
A római Pantheonról mintáznák a NASA első holdbázisát
Az Artemis-program űrhajósainak valahol lakni és dolgozni is kell a Holdon, és a bázist a következő években robotoknak kell felépíteniük. A tervek még mindig nincsenek meg, de két csillagász most ősi módszerekre támaszkodva oldaná meg a dolgot.
Átmenetileg fogott be egy miniholdat a Föld
A pályáját márciusban elhagyó 2020 CD3 természetes képződmény. Csillagászok szerint az 1,2 méter átmérőjű aszteroida azért keringhetett közel 3 évig a Föld körül, mert pályáját a Hold stabilizálta.
Ez itt egy agysejt, ez meg az univerzum. Fedezd fel a különbségeket!
Összefogott egy asztrofizikus és egy idegsebész, hogy rájöjjenek, tényleg annyira hasonlít-e egymáshoz az agyi neuronok hálózata és a galaxisok kozmikus hálója, mint amennyire első ránézésre tűnik.
Egyszerű aminosavak a világűrben is létre tudnak jönni, és ehhez még csillagok sem kellenek
Egy új kutatás szerint egyszerű aminosavak sugárzás nélkül is létrejöhetnek a világűrben lévő jégszemcsék felszínén, ami arra utal, hogy ezek az élethez nélkülözhetetlen molekulák már Naprendszerünk keletkezése előtt jelen lehettek.
Évtizedes talányra derült fény: magnetár neutroncsillagok okozhatják a titokzatos gyors rádiókitöréseket
A csillagászat egyik legnagyobb rejtélyét oldhatja meg egy tejútrendszeren belülről származó gyors rádiókitörés, amit idén áprilisban két független rádióteleszkóp-rendszer is érzékelt.
Kőzetekbe zárt vízmolekulákat és vízjégraktárakat találtak a Holdon
Bebizonyosodott, hogy víztartalmú kőzetek vannak a Hold felszínének egyes részein; összesen 40 ezer négyzetkilométernyi területról feltételezhető, hogy vízjeget rejt. Utóbbi kifejezetten jól jöhet a NASA jövőbeli emberes holdküldetései során.
100 fényévnyire a Földtől lakható bolygó kering egy vörös törpe körül
Az Aranyhal csillagképben található OIT 700d egy kötött tengelyforgású kőzetbolygó, amely mindig egyazon oldalát mutatja csillaga felé, de lehet folyékony víz a felszínén.
Úgy szippantotta be a Nap méretű csillagot a fekete lyuk, akár egy szál spagettit
A 215 millió fényévnyire lévő csillag túl közel került egy fekete lyukhoz, amelynek extrém gravitációs tere magához vonzotta, majd csíkokra szabdalta a jobb sorsra érdemes égitestet.
Csillagászoknak sikerült pontosan kiszámolni, mennyi anyag van az univerzumban
Még a legzseniálisabb tudósokon is kifogott eddig a feladat, de amerikai kutatók végre megoldották: a világegyetem 31,5 százaléka anyag és energia, a fennmaradó 68,5 százalék pedig olyan sötét anyag, aminek a működését még a csillagászok sem értik teljesen.
Két magyart is díjaztak a világ legrangosabb asztrofotós versenyén
Schmall Rafael és Tóth Bence is megnyerte saját kategóriáját a Greenwichi Királyi Obszervatórium és a Királyi Múzeum által meghirdetett megmérettetésen, amelyen idén több mint 5 ezer pályaművet értékelt a zsűri.
Kísérlet bizonyítja, hogy létezhetnek gyémántbolygók a világegyetemben
Amerikai geofizikusok szerint a Napnál magasabb széntartalmú csillagok környezetében kialakuló planéták anyaga egész más, mint a Földet vagy a Marsot jellemző kőzetek.
Életre utaló kémiai jeleket találtak a Vénusz légkörében
Földi teleszkópok bukkantak a Vénusz légkörében a foszfinra, amit a csillagászok potenciális életre utaló kémiai jelként tartanak számon. Nem zárható ki ugyanakkor, hogy a molekulát egy élettelen kémiai folyamat termeli.
Minden korábbinál erősebb gravitációs hullámot észleltek, ami új típusú fekete lyukak létezésére utal
A LIGO és a Virgo detektorai egy nagyon távoli fekete lyuk kialakulásának jeleit észlelték. A jel nemcsak az eddig észlelt legerősebb, de az egyik legtávolabbról származó gravitációshullám-jelnek számít.
50 új bolygót talált egy planétavadász algoritmus
A gépi tanulásos módszert fejlesztő kutatók szerint az eljárás a csillagászok munkáját segíti azzal, hogy kiszűri a fals pozitív, illetve negatív eredményeket, ezzel optimalizálja a bolygóvadászat aprólékos munkáját.
A Big Bounce lenne az új Big Bang?
Még mindig nem tudjuk pontosan, hogy mi történt az univerzumban a mikrohullámú háttérsugárzás kialakulása előtt, de a Max Planck Intézetben dolgozó Ijjas Anna nevével is fémjelzett új elmélet más magyarázatot ad a világ kezdetére, mint az ősrobbanást feltételező teória.
Úgy száguldott el egy kisbolygó a Föld mellett, hogy alig vettük észre
A kisbolygó 12,3 kilométeres másodpercenkénti sebességgel vágtatott el mellettünk, de csak akkor sikerült észrevenni, amikor már távolodott. Veszélyt akkor sem jelentett volna, ha pályája keresztezi a Földét.
Súlyosan megrongálódott az obszervatórium, ahonnan először látott exobolygót az ember
A világ harmadik legnagyobb rádióteleszkópjának otthont adó Puerto Rico-i obszervatórium 1963 óta szolgálja a tudományt. Most 30 méteres seb tátong az antennatányérján.
Megdöbbentően hasonlít a Tejútrendszerre egy ősi galaxis
A csillagrendszer fénye 12 milliárd év alatt ért el a Földre, így abban az állapotában látható, amikor az Univerzum még csak 1,4 milliárd éves volt.
Óceánt rejt magában a Ceres, és még élet is kialakulhatott rajta
A fénylő foltjai miatt legendássá vált törpebolygóról küldött utolsó adatok arra utalnak, hogy a Ceres rideg külseje geológiailag aktív belsőt rejt: jégvulkánok lövellik a sós vizet a felszínre.
Óriástükörként vetik be a Holdat az élhető exobolygók felkutatására
Új trükköt vetnek be a tudósok a földön kívüli élet keresésére. A Holdat gigantikus tükörként használva keresik az élet jeleire utaló kémiai nyomokat, például az ózont.
Szupernóvákból lett a csontjainkban és fogainkban rejlő kalcium
Úgy tűnik, igaza volt Carl Sagan csillagásznak, és valahol mind a csillagok gyermekei vagyunk. Egy 70 fős kutatócsoport először figyelt meg és írt le olyan szupernóvát, amely irdatlan mennyiségű kalcium kilökődésével járt.
A spanyol fotós csak a NEOWISE üstökösről akart csinálni egy képet, aztán jöttek Musk műholdjai, és elrontották az egészet
Már az asztrofotósoknak sem lehet nyugtuk a Starlink műholdrajától.
Látványos animáció mutatja, hogyan kering a Naprendszer – nem egészen a Nap körül
James O'Donoghue amerikai csillagász hipnotikus animációja magyarázza el, hogyan keringenek a Naprendszer égitestjei a tömegközéppont körül. Ez a közhiedelemmel ellentétben ritkán esik egybe a Nap középpontjával.
Itt az első kép a Naphoz hasonló csillagról és bolygóiról
A több exobolygót tartalmazó rendszerekről nagyon ritkán készülnek képek, és a csillagászok egészen mostanáig sosem figyelhettek meg közvetlenül több bolygót egy Naphoz hasonló csillag körül. Az eredmények segítenek megérteni, miként alakultak ki és fejlődtek a bolygók a Naprendszerben.
Elkészült az eddigi legnagyobb 3D-s térkép az univerzumról
Több száz tudós két évtized alatt a világegyetem összesen 11 milliárd évnyi történelmét fejtette vissza, és közben arra is rájöttek, hogy 10 százalékkal gyorsabban tágul az univerzum, mint eddig gondolták.
A Hold 85 millió évvel fiatalabb az eddig gondoltnál
Az égitest új életkora nem írja felül az eddigi kutatási eredményeket, amelyek szerint születése egybe esik a Föld fémmagjának megjelenésével.
1,4 milliárd fényéven át húzódó falat találtak az univerzumban
A Déli-sarki fal nevű kozmikus struktúrát több ezer galaxis gravitációja tartja egyben, és eddig csak azért nem fedezték fel, mert a Tejút épp kitakarja.
Egyre több jel mutat arra, hogy haldokló csillagoknak köszönhetjük az életet a Földön
Egy új kutatás szerint galaxisunkban a fehér törpecsillagok állítják elő a szénatomok nagy részét, amelyek elengedhetetlenek az élet kialakulásához.
Köztes megoldást kínál a SpaceX a csillagászok panaszaira: napellenzőt kaptak a Starlink-műholdak
Elon Musk Starlink-konstellációjának szerdán az űrbe küldött újabb 57 egységét már olyan napellenzőkkel látták el, amelynek köszönhetően nem zavarja a csillagvizsgálók munkáját a műholdakról visszaverődő fény.
Lenyűgöző time lapse videón a Nap elmúlt 10 éve
425 millió nagy felvbontású, 2010 és 2020 júniusa között készült állóképet fűztek össze az egyórás videóban.
Az élet kialakulására is alkalmas belső óceánt figyeltek meg a Plútón
Egy friss kutatás szerint a törpebolygó nem jeges, hanem forró anyagokból formálódott, így a felszíne alatt húzódó folyékony vízben akár egyedi életformák is kialakulhattak.
Rejtélyes objektumot találtak a gravitációs hullámok segítségével
A tavaly augusztusi gravitációshullám- észlelés, amelynek eredményeit most tették közzé, kulcsfontosságú információkat árulhat el a csillagok fejlődéséről.
Mióta ember néz az égre, soha nem látta még így a Proxima Centaurit
A New Horizons szonda a Naptól 7 milliárd kilométerre készült képein két hozzánk közeli csillag is teljesen más pozícióban látszik, mint a Földről nézve. Az új módszer, amelynek csiszolásában Brian May, a Queen asztrofizikus gitárosa is rész vett, egyszer még űrszondák és űrhajók csillagközi navigációjához is hasznos lehet.
Rejtélyes, 157 naponta ismétlődő rádiókitörések érkeznek a Föld felé egy távoli galaxisból
Bár a gyors rádiókitöréseket már 13 éve vizsgálják, ez mindössze a második ismétlődő jel, amit észleltek – és az előző, 16 napos ciklussal rendelkező kitörést könnyebb is volt magyarázni.
Megtalálták a Nap és a Föld viszonyára legjobban emlékeztető csillag-bolygó párost
Háromezer fényévre innen létezik egy olyan bolygórendszer, amelyben egy Föld-szerű bolygó és egy Nap-szerű csillag nagyon ismerős módon viszonyul egymáshoz. A Kepler távcső tízéves adatai alapján egy új módszerrel azonosított bolygó felfedezését forradalmi észlelésnek tartják az eredményeket publikáló csillagászok.
Csillagszomszédjait bekebelező pulzárt talált a Mennyország Szeme
A kínai gigateleszkóp felfedezése szerint a neutroncsillag, amely egy másodperc alatt több százszor forog körbe, a környező csillagokból nyeri az ehhez szükséges energiát.
A Tejútrendszer közepében is kering egy szuperföld
A bolygót egy figyelemreméltó módszerrel, gravitációs mikrolencsézéssel azonosították új-zélandi csillagászok.
Holdkrátert alakítana rádiótávcsővé a NASA által díjazott űrprogram
A 10–50 méteres hullámhosszakon, vagyis a 6-30 Megahertz frekvenciatartományban működő rádiótávcsővel a csillagászok az eddig hozzáférhetetlen korai világegyetembe nyerhetnének bepillantást.
Meglepően békés a Naprendszertől mindössze ezer fényévre található, most felfedezett fekete lyuk
A szabad szemmel is látható, hármas rendszerben elhelyezkedő égitest minden más eddig ismert fekete lyuknál közelebb van a Naprendszerhez. A láthatatlan harmadik tag jelenlétét az Európai Déli Obszervatórium csillagászai a rendszer két szokványos csillagának mozgása alapján igazolták.