A Hubble-űrtávcsővel sikerült megfigyelni, ahogy a viszonylag közeli törpegalaxis, a Henize 2-10 középpontjában található szupermasszív fekete lyuk csillagkeletkezést indít be. Kun Emma csillagász szerint az eredmények a galaxisok evolúcióját, a szupermasszív fekete lyukakat és a kozmikus neutrínókat is segíthetnek jobban megérteni.
Rég nem közelítette meg ennyire a Földet ilyen nagy aszteroida, amely becsapódása esetén egy egész kontinensnyi területet tudna elpusztítani. A csillagászok folyamatosan monitorozzák a potenciálisan veszélyes kisbolygókat, és úgy tűnik, a következő 100 évben nem kell katasztrófára számítani.
Újabb csúcstechnológiás eszköztől várják a táguló világegyetem titkainak a feltárását. Az ötezer automatizált teleszkópegységből álló, egy időben ötezer egyedi felvétel készítésére alkalmas spektroszkóp hét hónap alatt lepipálta az eddigi legrészletesebb 3D-űrtérképet.
Sárneczky Krisztián január 2-án fedezte fel az év első üstökösét. A csillagászt a felfedezés folyamatáról, az üstökös eredetéről és a földközeli objektumok által a bolygónkra jelentett veszélyről kérdeztük, valamint arról, hogy a hozzá hasonló munkát végző csillagászoknak milyen szerepük lehet az aszteroidabányászat jövőjében.
Szilveszterkor még a köd és a tűzijátékok miatt nem lehetett látni a James Webbet; a zalaegerszegi Mezei Balázs január 1-én este figyelte meg a Nap fényét visszaverő űrteleszkópot, saját, otthoni távcsövével.
Az angol anya és iraki apa gyermekeként Bagdadban született Jameel Sadik Al-Khalili, az angliai Surrey-i Egyetem elméletifizika-professzora úgy számol le a modern tudományt európai találmánynak tartó évszázados kultúrgőggel, hogy közben bebarangolja az iszlám aranykorának helyszíneit Damaszkusztól Córdobáig.
Az űrkutatásban és a csillagászatban is mozgalmas év volt 2021. Beindult az űrturizmus, tovább fokozódott a hárompólusúvá vált, amerikai-orosz-kínai űrverseny, Magyarország asztrofizikai tesztműholdat lőtt fel, az Oumuamua nevű csillagközi objektumról pedig még a Harvardon is azt találgatták, hogy a Pluto jeges darabja vagy egy idegen civilizáció terméke.
Michael Faraday 1825-ben alapította meg a karácsonyi tudományos előadássorozat hagyományát a westminsteri Royal Institutionben; a valaha volt talán legkedveltebb kozmológus ismeretterjesztő, Carl Sagan 1977-ben került sorra. Ebben az időben indultak a Voyager-szondák felfedezni a Naprendszer külső területeit, amikor még egyetlen exobolygót sem ismertek.
Idén több magyar fotós is világraszóló sikereket ért el: Gazsó Attila a családját fotózta a karantén alatt, Schmied Andi Manhattan luxuslakásaiba szivárgott be, Feltóti Péter az űrre szegezte a kamerát.
Az új-mexikói Very Large Array rádióteleszkóppal az M87-ről több különböző hullámhosszon készített felvételek szerint a dugóhúzó alakban rendeződő sugárnyaláb hossza mintegy 8000 fényév.
Isaac Asimovot elsősorban tudományos-fantasztikus szerzőként ismeri a világ, de több ismeretterjesztő kötetet is írt. Az először 1981-ben, majd magyarul idén ismét megjelent A robbanó Napok a szupernóvák titkaival foglalkozik, de belefértek az ókori görögök, a hagyománytisztelő csillagászok tévedései és a földi élet kialakulása is.
Az asztrofizikusok eddig úgy tartották, hogy a szupermasszív fekete lyukak a galaxisok ütközésekor jönnek létre, méretük pedig a találkozó kozmikus objektumok méretének függvénye. A 820 ezer fényévre található Leo I nevű törpegalaxis megfigyelése azonban valami egész mást mutat.
A soha fel nem olvadó víz mellett azért lehet jelentősége a hasonló körülmények között a Holdon elraktározódott szén-dioxidnak, mert azt például rakéták hajtóművében is fel lehetne használni.
A sötét anyag egy új elmélet szerint zombit csinál a látható anyagból, aminek egyetlen ellenszere a világegyetem tágulása.
Az angliai Hertfordshire Egyetem csillagászai a Naprendszertől 12 milliárd fényévre, az NGP–190387 katalógusjelű galaxis gázfelhőiben detektálták a periódusos rendszer kilencedik elemét.
35 új gravitációs hullám észlelését jelentette be hétfőn a LIGO-Virgo-KAGRA tudományos kollaboráció. A 2019 vége és 2020 eleje között detektált jelek izgalmas információkkal szolgálnak a fekete lyukakról, a neutroncsillagokról és a csillagfejlődésről.
A csillagászok nagyjából 24-48 óra múlva tudnak majd többet is mondani az eseményről.
Az extra-galaktikus exobolygó egy fekete lyukból vagy egy neutroncsillagból, és egy nagyjából 20 naptömegű csillagból álló kettős rendszer tagja és hozzávetőlegesen akkora mint a Szaturnusz.
Egy ausztráliai rádióteleszkóp 2019-ben olyan jelet észlelt a Naprendszerünkhöz legközelebbi csillag irányából, amit akár egy másik technikai civilizáció is kibocsáthatott volna. Az eset most közzétett részletes elemzése a jelet földi zajként azonosítja, ugyanakkor fontos javaslatokat fogalmaz meg a jövőbeli kutatásokhoz.
Az ég két oldalán látható fényes struktúrák, amelyeket korábban különállónak véltek, valójában összeérnek, és ezer fényév hosszú, kötélszerű szálakból épülnek fel – állítja egy új modell alapján a Torontói Egyetem csillagásza.
A csillagászat alapkutatás, de igenis kijöhetnek hasznos dolgok, csak ez néha kétszáz évig is eltart – hangzott el a CEU Határtalan tudás legutóbbi beszélgetésén, ahol a csillagászat magyar nagyágyúi a magáncégek formálta New Space-ről, az űrturizmus veszélyeiről és a fejlett technológiák földi alkalmazásairól is beszéltek.
A legendás bogyózabáló játékhőst a Hubble űrtávcső vette észre. A szupernóva-robbanás maradványai a Tejútrendszertől 163 000 fényévnyire találhatók.
A világegyetem kutatásának és az űr meghódításának legfrissebb fejleményeit Kiss László, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, Hirn Attila, az egyik legjelentősebb hazai űripari cég ügyvezetője és Arnócz István, a Magyar Asztronautikai Társaság főtitkára osztja meg a hallgatósággal a Határtalan tudás következő beszélgetésén.
Ha egy diák érdeklődik a csillagászat vagy az űrkutatás iránt, legtöbbször csak saját erőből szerezheti meg a szükséges tudást. Egy elkötelezett csoport igyekszik az iskolákba is eljuttatni a csillagászati karrierhez vezető lehetőségeket a diákolimpia előszobáját jelentő versennyel, az Athletica Galacticával.
A 100 éves Svábhegyi Csillagvizsgáló munkatársai nem szűnő lelkesedéssel szervezik a tudomány-népszerűsítő programokat a nagyközönségnek. Tudósításunkból kiderül, milyen mesés szerkezeteket rejt a csillagda, micsoda regénybe illő polihisztor volt az intézmény névadója, és előkerül egy kifeszített lepedő is, ami maga a téridő.
A BepiColombo küldetéshez használt űreszközök pénteken elég közel jutottak a bolygóhoz, hogy felvételeket készíthessenek róla. Ahogy az űrhajók egyre közelebb jutnak a bolygóhoz, úgy lesznek egyre jobb minőségek a továbbított felvételek.
A bárki által ingyenesen letölthető szimulációt a Japán Nemzeti Csillagászati Obszervatórium ATERUI II szuperszámítógépén egy év alatt építették fel, ehhez 20 millió szuperszámítógépes munkaóra alatt 3 petabájtnyi adatot generáltak.
A csillagászok szerint, ha a személyautó méretű 2021 RS2 el is érte volna bolygónkat, a légkörben darabjaira hullva elégett volna.
Csütörtökön lesz a legnépszerűbb meteorraj, a Perseidák maximuma, ennek alkalmából szerte az országban várják a csillagvizsgálók a hullócsillagok iránt érdeklődőket.
Ausztrál kutatók az intergalaktikus szél által fura alakzatokban hajlítgatott elektronfelhőket észleltek, amelyek két rádiógalaxisból származnak, egy-egy szupermasszív fekete lyukkal a közepükön.
A csillagászok korábban úgy gondolták, hogy Ganymedes légkörében magas az oxigén koncentrációja, de az adatok újbóli elemzése szerint az eltéréseket a vízjég szublimációja okozza.
A meghökkentő teóriái nyomán világhíressé vált Avi Loeb által gründolt projekt a 2017-ben felfedezett 'Oumuamua-hoz hasonló csillagközi vándorok mellett az idegen civilizációk műholdjainak nyomát is keresi majd.
Egy új kutatás lényegében kizárja annak lehetőségét, hogy bármilyen földihez hasonló élet létezzék a Vénusz a légkörében, mert ahhoz túl kevés a felhőzetben a víz mennyisége. A most kidolgozott módszertan ugyanakkor exobolygók vizsgálatára is jó lesz, és segítheti a Földön kívüli élet utáni kutatást.
A Földtől 370 fényévre található PDS 70 rendszer egyik bolygója körül olyan korong jelent meg, ami egy vagy több hold születését jelzi előre – ilyen jelenségről eddig még nem sikerült felvételt készíteni.
Amerikai csillagászok és fizikusok a LIGO által elsőként észlelt gravitációs hullám információit elemezték a korábbiaknál sokkal tüzetesebben. Kiderült, a két fekete lyuk egyesülése után a teljes eseményhorizont területe valóban változatlan maradt – ahogy azt Stephen Hawking megjósolta.
A LIGO és a Virgo detektorok először érzékeltek olyan gravitációs hullámokat, amelyek fekete lyukak neutroncsillagokkal való összeolvadásához köthetők – tőlünk 900 millió, illetve egymilliárd fényévnyire. Most már érthetőbb, miért nem észlelnek fekete lyukak körül keringő pulzárokat a mi galaxisunkban.
Feltóti Péter, a Magyar Asztrofotósok Egyesületének elnöke két fotóval is versenyben van a Greenwichi Királyi Obszervatórium rangos pályázat díjaiért – az egyiket a Fátyol-ködről, a másikat az Androméda-galaxisról készítette.
A Harvardi Egyetem elszállt elméleteiről ismert csillagásza sem olvasta még a Pentagon várva várt ufójelentését, de már megvan a véleménye róla: szerinte az, hogy megszületett a beszámoló, önmagában igazolja, hogy léteznek földönkívüliek, az ‘Oumuamua pedig az a vevőállomás, ami a Földről küldött adatokat fogadja. Meredeknek meredek, de elméletileg lehetséges.
Egy új kutatás szerint az elmúlt 5000 évben több mint 1700 csillag távolságából volt megfigyelhető a Föld, és néhány ilyen csillag körül biztosan kering olyan bolygó, ami elméletileg lakható.
Nyolc új kutatócsoport létrehozását támogatja a hazai Élvonal Kutatási Kiválósági Program. Közülük az egyik világítótoronyként működő csillagok vizsgálatát tűzte ki célul, űrtávcsövek és számítógépes modellek együttes használatával.
Andrew McCarthy speciális távcsövekkel és kamerákkal készít nagy felbontású fotókat különböző égitestekről. Legutóbb a napfelszín egy különösen aktív területén kialakult plazmaesőt örökített meg.
Bár a nyári napfordulót szokás Szent Iván éjjelén, vagyis június 24-én ünnepelni, azonban a legrövidebb éjszaka már régóta június 20-ára vagy 21-ére esik.
Az égbolt egyik legfényesebb csillagának elhalványodását 2019 végén figyelték meg, és a csillagászok már abban reménykedtek, hogy felrobban, de mint kiderült, szupernóva helyett más események álltak a jelenség hátterében.
A Hold csak a Nap töredékét takarta el, szabad szemmel láthatatlan volt a jelenség. Bezzeg egy jó szűrővel!
A legújabb kutatások szerint a csillagközi térből a Naprendszerbe érkező 2I/Borisov és az itt keletkezett üstökösök magját körülvevő gázban is nikkelatomok találhatók. A felfedezés segít megérteni a Naprendszer kialakulásának körülményeit, és az élet keletkezésének megértéséhez is közelebb vihet.
Ez az első szimuláció, amely egy teljes gázfelhőt képes befogni, és a környező csillagok aktivitásának hatásait is magában foglalja. Nemcsak óriási technológiai ugrást jelent, hanem lenyűgözően szép is.
Az austini Texas Egyetem csillagászainak az űrtávcső ultraibolya fényérzékenységét kihasználva sikerült megbecsülni a Jupiterhez hasonló PDS 70b nevű gázóriás tömegnövekedési ütemét.
A Johns Hopkins Egyetemen kutató Szalay A. Sándor egy patológus kollégájával közösen vágott bele az AstroPath projektbe, amelyben a rákos sejtekről a csillagvizsgálók technikájához hasonlóan készítenek képeket, amelyek Google Térkép-szerű tumoratlasszá állhatnak össze.
A NASA bámulatos vizualizációja a klímamodellekhez fejlesztett Discover szuperszámítógép kalkulációin alapul.
Két új kutatás szerint a 2019-ben Naprendszerünkbe érkező égitest a valaha észlelt legősibb üstökös lehet, és fontos információkat hordoz egy másik bolygórendszerről. A 2I/Borisov egy vegyes összetételű törmelékfelhő gravitációs egyesülése során keletkezhetett.