1,4 milliárd fényéven át húzódó falat találtak az univerzumban
A Déli-sarki fal nevű kozmikus struktúrát több ezer galaxis gravitációja tartja egyben, és eddig csak azért nem fedezték fel, mert a Tejút épp kitakarja.
csillagászat
Egyre több jel mutat arra, hogy haldokló csillagoknak köszönhetjük az életet a Földön
Egy új kutatás szerint galaxisunkban a fehér törpecsillagok állítják elő a szénatomok nagy részét, amelyek elengedhetetlenek az élet kialakulásához.
Köztes megoldást kínál a SpaceX a csillagászok panaszaira: napellenzőt kaptak a Starlink-műholdak
Elon Musk Starlink-konstellációjának szerdán az űrbe küldött újabb 57 egységét már olyan napellenzőkkel látták el, amelynek köszönhetően nem zavarja a csillagvizsgálók munkáját a műholdakról visszaverődő fény.
Lenyűgöző time lapse videón a Nap elmúlt 10 éve
425 millió nagy felvbontású, 2010 és 2020 júniusa között készült állóképet fűztek össze az egyórás videóban.
Az élet kialakulására is alkalmas belső óceánt figyeltek meg a Plútón
Egy friss kutatás szerint a törpebolygó nem jeges, hanem forró anyagokból formálódott, így a felszíne alatt húzódó folyékony vízben akár egyedi életformák is kialakulhattak.
Rejtélyes objektumot találtak a gravitációs hullámok segítségével
A tavaly augusztusi gravitációshullám- észlelés, amelynek eredményeit most tették közzé, kulcsfontosságú információkat árulhat el a csillagok fejlődéséről.
Mióta ember néz az égre, soha nem látta még így a Proxima Centaurit
A New Horizons szonda a Naptól 7 milliárd kilométerre készült képein két hozzánk közeli csillag is teljesen más pozícióban látszik, mint a Földről nézve. Az új módszer, amelynek csiszolásában Brian May, a Queen asztrofizikus gitárosa is rész vett, egyszer még űrszondák és űrhajók csillagközi navigációjához is hasznos lehet.
Rejtélyes, 157 naponta ismétlődő rádiókitörések érkeznek a Föld felé egy távoli galaxisból
Bár a gyors rádiókitöréseket már 13 éve vizsgálják, ez mindössze a második ismétlődő jel, amit észleltek – és az előző, 16 napos ciklussal rendelkező kitörést könnyebb is volt magyarázni.
Megtalálták a Nap és a Föld viszonyára legjobban emlékeztető csillag-bolygó párost
Háromezer fényévre innen létezik egy olyan bolygórendszer, amelyben egy Föld-szerű bolygó és egy Nap-szerű csillag nagyon ismerős módon viszonyul egymáshoz. A Kepler távcső tízéves adatai alapján egy új módszerrel azonosított bolygó felfedezését forradalmi észlelésnek tartják az eredményeket publikáló csillagászok.
Csillagszomszédjait bekebelező pulzárt talált a Mennyország Szeme
A kínai gigateleszkóp felfedezése szerint a neutroncsillag, amely egy másodperc alatt több százszor forog körbe, a környező csillagokból nyeri az ehhez szükséges energiát.
A Tejútrendszer közepében is kering egy szuperföld
A bolygót egy figyelemreméltó módszerrel, gravitációs mikrolencsézéssel azonosították új-zélandi csillagászok.
Holdkrátert alakítana rádiótávcsővé a NASA által díjazott űrprogram
A 10–50 méteres hullámhosszakon, vagyis a 6-30 Megahertz frekvenciatartományban működő rádiótávcsővel a csillagászok az eddig hozzáférhetetlen korai világegyetembe nyerhetnének bepillantást.
Meglepően békés a Naprendszertől mindössze ezer fényévre található, most felfedezett fekete lyuk
A szabad szemmel is látható, hármas rendszerben elhelyezkedő égitest minden más eddig ismert fekete lyuknál közelebb van a Naprendszerhez. A láthatatlan harmadik tag jelenlétét az Európai Déli Obszervatórium csillagászai a rendszer két szokványos csillagának mozgása alapján igazolták.
Einsteint igazolta a Tejútrendszer közepén található fekete lyuk körül keringő csillag megfigyelése
Az Európai Déli Obszervatórium megfigyelései első alkalommal igazolták, hogy a Tejútrendszer központjában lévő, szupernagy tömegű fekete lyuk körül keringő csillag éppen úgy mozog, ahogy azt Einstein általános relativitáselmélete előre jelzi. Keringési pályája rózsa formájú, nem pedig ellipszis, ahogy azt Newton gravitációs elmélete jósolta.
Nincs ok a pánikra, mégsem robban fel a Betelgeuse
Az égbolt egyik legfényesebb csillaga 2019 végén váratlanul megfakult, ekkor sokan attól tartottak, hogy fel fog robbanni. Februárban jobban lett, a csillagászok úgy gondolják, hogy egy porfelhő okozhatta a gondot.
Autó méretű miniholdat láttak keringeni a Föld körül
Az objektum különlegessége, hogy nagy valószínűséggel nem emberi eredetű; ilyet eddig csak egyszer jegyzett fel a tudomány.
Bárki belehallgathat a SETI anyagaiba, hátha megtalálja, mit üzentek a földönkívüliek
A szakemberek és lelkes amatőrök mostantól két petabyte-nyi adatot böngészhetnek át online, ez eddig a legnagyobb szabadon kereshető rádióemisszió-adatbázis a világon. Az adatok részletes elemzésétől eddig ismeretlen kozmikus törvényszerűségek felfedezését várják, de persze az sem baj, ha valaki véletlenül idegen üzenet nyomára bukkan.
Nem kozmikus ütközések alakították ki a Naprendszert
OIyan eredményeket hozott a Kuiper-öv távoli objektuma, az Arrokoth vizsgálata, amelyek akár a kozmológiai elméleteket is átírhatják. Kiderült, hogy a bolygókeletkezés békés kozmikus folyamat lehetett, és a szerves anyagok is rendkívül ősiek a Naprendszerben.
Elkészült a kozmikus golflabda, a Pallas 3D modellje
A csillagászok 1802 óta tudnak a sajátos mozgású égitestről, de csak az utóbbi években sikerült részletes képeket készíteni a felszínéről. A Pallas kisbolygó felszíne elég viharvert: olyan sok mindennel ütközött, hogy a csillagászok szerint leginkább egy golflabdára hasonlít a felszíne.
Ha nem fogadjuk el az ősrobbanás elméletét, még mindig van egy másik lehetőség
Az ősrobbanás elmélete legalább annyi megoldatlan kérdést vet fel, mint amennyire válaszolni tud. Induljunk el most egy másik irányból: hátha mi magunk vagyunk a zsugorodó óriások, és a növekvő univerzumról alkotott képünk csupán látszat. Mi mindenre adhat magyarázatot a ciklikusan változó fénysebesség koncepciója?
Felfedezték az eddig ismert legősibb anyagot a Földön
A már ötven éve vizsgálgatott Murchison-meteorit újabb titkot fedett fel. A 7,5 milliárd éves anyag igazi szenzáció, az eddig ismert legősibb űrkőszemcse mindössze 5,5 milliárd éves. De több is lehet még ott, ahonnan ez jött.
2019-ben kihoztuk a világűrből, amit csak lehetett
Tavaly a Marson, a Nap közelében és itt a Földön is közelebb jutott az emberiség az univerzum titkainak megismeréséhez. Itt vannak a legjelentősebb felfedezések.
De miért nem viszik a csillagászok egyszerűen az űrbe a távcsöveiket?
A kutatók egyre inkább kongatják a vészharangot, hogy a tervezett nagy műholdflották, mint a Starlink, tönkreteszik az éjszakai égboltot. A kérdést azonban nem lehet azzal elintézni, hogy használjunk űrtávcsöveket, a probléma ugyanis összetettebb.
Szenzációs felfedezéseket tett a NASA rekorder napszondája, a Parker Solar Probe
A kutatók nemrég publikálták a szonda első eredményeit, amelyek segítenek abban, hogy jobban megértsük saját Napunkat, és védekezzünk az űridőjárás hatásai ellen.
A Naprendszer sötét jövőjébe enged betekintést a fehér törpe körül keringő óriásbolygó felfedezése
A WDJ0914+1914 nevű fehér törpe szokatlan tulajdonságokat mutat, például oxigén nyomait fedezték fel a felszínén. Hamarosan kiderült, hogy van egy óriásbolygója, amely igen közel kering hozzá. Ez az első eset, hogy ilyesmit találtak egy a csillagfejlődés végső stádiumában járó égitest körül.
A NASA igazolta, hogy víz található a Jupiter holdján, az Európén
Ez a Jupiter-hold a Földön kívüli élet keresésének egyik legfontosabb célpontja, és úgy tűnik, hogy most jött el az áttörés. A vízpára kilövellését egy újfajta modellel igazolta az űrhivatal.
A mesterséges intelligencia egy pillanat alatt megfejtette a heliocentrikus világkép háromtest-problémáját
A háromtest-probléma a leghíresebb égi mechanikai probléma, amely eddig csak bonyolult és sok időt igénybe vevő számításokkal volt megoldható. Cambridge-i kutatók most azzal álltak elő, hogy az általuk alkotott neurális háló másodpercek alatt kész a megfejtéssel.
Most halad el a Merkúr Föld és a Nap között, itt az élő közvetítés
Felszerelés nélkül nehezen kivehető a látvány, de szerencsére közvetítik.
Új törpebolygót fedeztek fel a Naprendszerben, ő az eddigi legkisebb
A Naprendszer eddig ismert legkisebb törpebolygója a Hygiea, átmérője mindössze 430 kilométer.
Felejtsd el, hogy az emberiség egy exobolygón él tovább – jelentette ki a friss Nobel-díjas asztrofizikus
Michel Mayor szerint irtani kéne azokat a teljesen őrült vélekedéseket, amelyek azzal érvelnek a klímavédelem ellen, hogy amennyiben a Föld lakhatatlanná válik, keresünk majd egy másik bolygót magunknak.
A Szaturnusz lett a Naprendszer új holdkirálya
Húsz új holdat fedeztek fel a Szaturnusz körül, így a bolygó holdjainak száma 82-re emelkedett. Az égitestek annyira újak, hogy még nevük sincsen, a csillagászok a nagyközönség segítségét várják. A holdakat óriásokról lehet majd elnevezni.
Az ikercsillagok születése egy szédületes kozmikus keringő
Az Atacama-sivatagban működő ALMA obszervatórium felvételei alapján a Max Planck Intézet kutatói fedezték fel az eddig csak elméleti szinten ismert kozmikus jelenséget.
Fekete lyuk is lehet a Naprendszer titokzatos kilencedik bolygója
A Planet X teóriája évek óta izgatja a csillagászok fantáziáját, most egy új asztrofizikai elképzelés látott napvilágot.
Úgy tűnik, megérkezett a Naprendszerbe a második csillagközi vendég
Az objektum tulajdonságai arra utalnak, hogy a Naprendszeren kívülről származik, de ezt még további vizsgálatoknak kell igazolniuk. Az biztos, hogy egészen más, mint a 2017-ben érkezett csillagközi Oumuamua.
Jöhet az űrlift, csak valahogy fel kell akasztani a Holdra
Valóra válhat Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkij orosz rakétakutató és Arthur C. Clarke brit mérnök és sci-fi-szerző nagy álma: minden adott az emberiség első űrliftjének legyártásához, már csak annyi van hátra, hogy valahogy rögzítsük a Holdhoz. Sima ügy.
Az univerzum simán letagadhatna kétmilliárd évet
2019 a világmindenség fiatalításáról szól: miután két tanulmány is megjelent, amelyek szerint nem is olyan régi minden, mint hittük, egy harmadik szerint már egyenesen kétmilliárd évet tévedtünk. A bizonytalanságot a csillagok mozgása okozza.
Így nézne ki a Föld exobolygóként
Az amerikai csillagászok rekonstruálták, hogyan is nézne ki az emberiségnek is otthont adó planéta, ha egy Naprendszeren kívüli űrtávcsővel pillantanák meg meg egy idegen civilizáció csillagászai.
A Proxima Centauri fortyogása miatt cudar világ lehet a legközelebbi Föld-szerű bolygón
A Földtől 4,2 fényévre található vörös törpe koronaanyag-kidobódásai erősen erodálhatják a Földhöz hasonlatos kőzetbolygó, a Proxima b légkörét. Ettől még maradhatott folyékony víz a sokat látott bolygó trópusi övében.
39 eddig láthatatlan, az univerzum kezdetén született galaxist fedeztek fel japán csillagászok
A 11 milliárd évesnél is öregebb csillaghalmazok felfedezése és nagy száma szembe megy a világegyetem kialakulásáról és fejlődéséről szóló eddigi forgatókönyvekkel.
Újrarajzolták a Tejút térképét, és kiderült, hogy nem olyan alakú, mint gondolták
A Varsói Egyetem csillagászai a legfrissebb megfigyelések alapján alkották meg a Földnek is otthont adó spirálgalaxis térbeli térképét.
Valós időben zajló csillagfejlődést mutattak ki magyar és ausztrál csillagászok
A Sarkcsillagot is tartalmazó Kis Medve, magyarul Kis Göncöl csillagképben található T Ursae Minoris 1,2 milliárd éves élete hamarosan végére ér. Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont és az Ausztrál Nemzeti Egyetem csillagászai a csillag hanyatló életszakaszát figyelték meg valós időben.
Minden eddiginél pontosabb távcsövet kapott az ELTE csillagvizsgálója
A műszerrel a Hold felszínéről és a távoli csillagok jellemzőiről kap majd részletesebb képet a kutatóközpont.
Az MTA kutatója is részt vett az ütköző galaxishalmazok első észlelésében
Az MTA-ELTE Forró Univerzum Kutatócsoportjában dolgozó François Mernier is tagja annak a nemzetközi csapatnak, amelynek először sikerült megfigyelnie a galaxishalmazok ütközésének legelső fázisát.
Elon Musk 12 ezer műholddal árasztja el a világűrt
Most közel 5000 műhold kering a Föld körül, ezt toldaná meg több mint kétszer annyival a SpaceX internetprojektje 2020 közepéig.
A csillagok hangja fizikai tulajdonságaikról is árulkodik
A Wisconsin–Madison Egyetemen számítógépes szimulációval tették hallhatóvá a csillagokban zajló termonukleáris reakciókat. Az egyedi hangképek segíthetnek megfejteni az objektumok szerkezetét, anyagösszetételét és viselkedését, de bolygórendszerükről is árulkodhatnak.
A marsi élet keresése, európai Merkúr-szonda, csillagászattörténet: ma este ismét Science Meetup!
Űrkutatási és csillagászati témájú előadások az áprilisi meetup-on. A részvétel, mint mindig, ingyenes.
Kalup Csilláék találtak két új fehér törpét
A magyar csillagászok 20 hónap alatt összesen 21 fehér törpét tanulmányoztak, és elkészítették fénygörbéjüket, azaz a fényességváltozásukat időben leíró grafikont.
Lehet, hogy mégsem a Vénusz a Föld legközelebbi szomszédja
Egy amerikai kutatócsoport új modellt vetett be a bolygóközi távolságok kiszámítására, ami alapján nemcsak a Földnek, de a Naprendszer minden bolygójának a Merkúr a legközelebbi szomszédja.
A Mátrából pompás kilátás nyílhatna az univerzumra
Fizikusok kitartó csoportja csaknem tíz éve kezdett dolgozni azon, hogy a Mátrában, Gyöngyösoroszi környékén épüljön fel Magyarország történelmének legmerészebb tudományos vállalkozása, a gravitációs hullámokat megfigyelő Einstein teleszkóp. Most úgy tűnik, nem lesz belőle semmi.
Elfogynak a régi Iridium műholdak, egy ufó-típussal kevesebb az égbolton
A távközlési műholdak új típusra való cseréjével eltűntek az éjszakai égboltról az első generáció okozta jellegzetes, rövid, de nagyon fényes felvillanások is. Az amatőr ufológusok ne csüggedjenek, így is rengeteg ufónak nézhető objektum marad még az égen.