A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének kutatói a Gaia űrtávcső megfigyelésének eredményeit összegző adatkatalógusokon dolgoztak.
A Stanford laboratóriumában tíz éve fejlesztett kamera olyan minőségű képet készít egy golflabdáról, hogy az 24 kilométerről is látható lenne. Jövőre munkába is állhat, hogy a következő tíz évben páratlan felbontású képeket készítsen az éjszakai égboltról.
Az NGC 1999 nevű reflexiós köd közeli csillagok fényét veri vissza, de az űrkutatók a mai napig nem tudják, mi okozza a közepén tátongó lyukat, amely a világűr egy üres szelete.
Miért nem vonja kétségbe a James Webb űrteleszkóp a jelenlegi kozmológiai modellünket? Milyen felfedezéseket tett a Marson a Curiosity az elmúlt 10 évben? Itt a Qubit csillagászati podcastjának legfrissebb adása.
Két igazi világsztár, Richard Dawkins és Lawrence Krauss moderátor nélkül, lazán elbeszélget a világ nagy dolgairól a semmitől a jelentés problémáján át a kvantumfizika érthető érthetetlenségéig, és közben leneandervölgyiznek egy ausztrál bíborost.
Négymilliárd évvel ezelőtt a Mars jóval alkalmasabb lehetett az életre, mint most. A kutatók nem azt állítják, hogy volt élet a bolygón, hanem azt, hogy elképzelhető, hogy metanogén organizmusok lakták, amelyek anyagcseréje miatt indult be a Mars eljegesedése.
Azt már tudtuk, hogy a Hold akkor jött létre, amikor egy Mars méretű objektum csapódott a Földbe, de hogy utána mi történt, arról még mindig vitáznak a tudósok. Egy új modell minden eddiginél elegánsabb magyarázatot ad a Hold születésére.
A galaxis legkomplexebb csillagködének titkát egy 3D modellel sikerült lelepleznie a csillagászoknak.
Az égi jelenségnek köszönhetően szeptember 22. és 30. között kiválóan megfigyelhető lesz az óriásbolygó.
Közel 2000 gyors rádiókitörést figyeltek meg kutatók néhány hónap alatt. A közel 1,5 milliárd fényévre található galaxisból érkező kitörések jelentőségét Frey Sándor csillagász segítségével igyekeztünk megfejteni.
Johannes Kepler tanait a korabeli tudomány kifejezett gyanakvással fogadta, így inkább fikcióként, álom formájában írta le a Holdról alkotott elképzeléseit. A halála után megjelent mű, a Somnium sokak szerint a világirodalom első sci-fije.
Feltóti Péter a Szív-ködről készített bámulatos képet, Majzik Lionel egy csillagködön áthaladó üstököst kapott el, Szabó Pétert pedig a fiatal fotósok kategóriájában emelték ki a Holdról készült mozaikjával.
Már a Starlink több ezer műholdja is túl sok fényt vert vissza ahhoz, hogy éjszaka ne okozzon gondot a tudományos megfigyelésekben, de egy texasi mobilszolgáltató most még nagyobb, még fényesebb műholdakat küld az égbe.
A nem túl hangzatos LP 890-9c nevű bolygó 40 százalékkal nagyobb a Földnél, 8 és fél nap alatt kerüli meg a központi csillagát, és felfedezői szerint csak a TRAPPIST-1e nevű exobolygón lehetnek nagyobb eséllyel életképes körülmények. Hamarosan mindkét bolygót megcélozzák a James Webb űrtávcsővel.
A teleszkópos megfigyelések előtti időkből származó feljegyzések tanúsága szerint a csillag régebben nem vöröses, hanem határozott sárga színben pompázott. Ez azért is fontos, mert az emberiség hiába vizslatja már évezredek óta az eget, megbízható mérésre és észlelésre csak az utóbbi időkben volt lehetőség.
A bolygóvadász csillagászok azt valószínűsítik, hogy a TOI-1452 b Földhöz hasonló tömegének 30 százalékát teszi ki víz.
Néhány kutatócsoport váratlanul nagy és komplex ősi galaxisokat azonosított az emberiség eddigi legnagyobb űrteleszkópjának első felvételein. Kovács András asztrofizikus szerint azonban a felfedezések még igazolásuk esetén sem feltétlenül jelentenék azt, hogy el kell vetni a ma elfogadott kozmológiai modellt.
Sosem készültek ehhez hasonló képek a bolygóról, a teleszkóp felvételeit egy műkedvelő dolgozta fel a NASA, az ESA és a CSA felvételei alapján.
Hortobágyi csillaghullástárlat, káptalantóti meteoritsimogatás, kiszombori kukoricalabirintus: idén már több mint 80 helyszínen várják az amatőr és hivatásos csillagászok az érdeklődőket az Egy hét a csillagok alatt programsorozat keretében.
A Magyar Csillagászati Egyesület nyári táborának különlegessége, hogy az amatőrök együtt dolgozhatnak a profikkal: idén a környező falvakból is érkeztek látogatók Tarjánba, de ott volt Detre Örs is, aki részt vett a James Webb űrteleszkóp fejlesztésében.
Június 29-én bolygónk 1,59 ezredmásodperccel kevesebb mint 24 óra alatt tett meg egy teljes fordulatot.
Itt a Qubit távcsővásárlási kalauza, amely a kezdőktől a haladókig, a Holdat kémlelőktől a távoli galaxisokat asztrofotózó profikig mindenkinek kínál valamit. Határ a csillagos ég!
Maga Joe Biden amerikai elnök mutatta be a valaha épített legnagyobb űrtávcső, a James Webb első tudományos felvételét. A szenzációs színes képen az univerzum egy apró szelete látható, az eddig látott legtávolabbi és legősibb galaxisok ezreivel.
A gravitációs hullámokat a jelenlegi berendezéseknél is érzékenyebben észlelő, évek óta tervezett detektor Olaszországban vagy Hollandiában épülhet meg.
Milyen sors vár a több mint 190 milliárd dolláros költségű Nemzetközi Űrállomásra? Mi lesz az első európai marsjáróval, ami orosz rakétával és leszállóegységgel idén indult volna a bolygóra? Itt a Qubit csillagászati podcastjának legfrissebb adása.
Páratlan pontossággal tárta fel a Tejútrendszer csillagainak kémiai összetételét és a csillagok felszínének mozgását az Európai Űrügynökség teleszkópja, a Gaia, amely emellett még több mint 100 ezer naprendszerbeli kisbolygót is megfigyelt.
Az NGC 2082 spirálgalaxis rádiócsillagászati megfigyelésekor talált, ismeretlen eredetű objektum viszonylag nagy mennyiségben bocsát ki rádióhullámokat, és a tudósok szerint kvazár, rádiógalaxis vagy aktív galaxismag lehet.
A geostacionárius pályán keringő Himawari–8 a Földet figyeli, de a vörös óriás szerencsére pont belefért a látóterébe. A felvételekből kiderült, hogy a Betelgeuze-nek a korábbi spekulációkkal ellentétben kutya baja, és még jó ideig nem kell szupernóva-robbanástól tartani.
A világhírű brit matematikus-csillagász regénye egyszerre kémhistória, fricska a haladás ellenzőinek, gondolatkísérlet arról, hogy mi minden történhetne, ha szabadon szárnyalhatna a tudomány, és persze kiváló sci-fi.
Három évvel azután, hogy először sikerült megörökíteni egy fekete lyukat, itt a második történelmi jelentőségű felvétel, amely saját galaxisunk központi, szupermasszív fekete lyukának, a Sagittarius A*-nak a megfigyelésével készült.
A James Webb űrtávcső, minden idők legdrágább és legfejlettebb űrteleszkópja már a tesztfázisban elképesztően éles képeket készít az univerzumról. Az első teljes értékű, tudományos felvételek július közepére várhatók – a kutatók szerint attól kezdve új korszak nyílik a csillagászatban.
Az idei első részleges napfogyatkozás a 29 havonta előforduló fekete hold jelenségével együtt volt megfigyelhető a déli félteke egyes részein, lenyűgöző fotók születtek róla.
A valaha volt legdrágább és legprecízebb űrteleszkóp optikai rendszere készen áll, a következő hónapokban végrehajtott finomhangolások után így végre élesben figyelheti meg az univerzum eddig sosem látott részleteit.
A kínai Bambusz-évkönyvekben található a sarki fény legkorábbi leírása, az égi tüneményt az időszámításunk előtti tizedik században figyelték meg.
Az Oort-felhő felől érkező üstökös magja ötvenszer akkora, mint a hétköznapi üstökösöké. A kutatók eddig is gyanították, hogy a nagyon távoli, de nagyon fényes üstökös jó nagy lehet, de most be is bizonyították, hogy az.
Olasz és dél-koreai elméleti fizikusok akkor bukkantak a masszív gravitonok nyomára, amikor az ismert három térdimenzió és az idő mellett régóta feltételezett további dimenziók bizonyítékai után kutattak.
A tudósok szerint az AB Aurigae b-nek nevezett égitest felfedezése azért egyedülálló, mert teljesen átformálja ismereteinket egy bolygó kialakulásáról.
A Merkúr kérgét alkotó grafit a becsapódások hatására könnyen gyémánttá alakul, a bolygón pedig szakadatlan a meteoritzápor, így a Merkúr 16-szor annyi gyémántot rejthet, mint a Föld.
A Curiosity marsjáró a Gale-kráterben bukkant az érdekes, leginkább korallra vagy virágra emlékeztető kődarabra. Persze nem valódi korallról van szó, a felfedezés viszont segíthet megfejteni, hogy milyen körülmények uralkodhattak a bolygón, amikor még folyékony víz borította a krátert.
Az Európai Űrügynökség űrszondája egyetlen képen örökítette meg a teljes napkorongot és az eddig látott legnagyobb proturbenciát.
Néhány galaxis magjában szuperfényes aktív régiók találhatók, amelyek a Földről nézve eltérhetnek egymástól, de a közeli M77 galaxis megfigyelése feltárta, hogy ez csak a látszat: valójában ugyanúgy a Napnál milliószor nehezebb fekete lyukak működtetik őket.
A Tübingeni Egyetem csillagászai által felfedezett égitestek felszínét jórészt szén és oxigén alkotja, miközben a mélyükben még elegendő hélium található az ismert magfúziós folyamatokhoz. Mindez alaposan átírja a csillagok evolúciójáról alkotott eddigi elméleteket.
Elon Musk űrbéli internetszolgáltatója a hónap elején fellőtt 49 eszközből 40-et veszíthetett el, miután a Föld mágneses mezőjét megzavaró, erőteljes napszél miatt a műholdak nem tudtak pályára állni.
A 2015-ben fellőtt Falcon-9 hét éven át kallódott az űrben, most úgy tűnik, hogy egyenesen a Hold felé tart. A csillagászok szerint a négytonnás űrszemét március negyedikén, 2,58 km/s sebességgel fog becsapódni, de különösebb látványosságra nem lehet számítani.
A Kanári-szigeteki Asztrofizikai Intézet kutatója, Kovács András és kollégái megerősítették egy hatalmas, az átlagosnál kevesebb galaxist tartalmazó tér létezését. Az Eridanus csillagkép felé található szupervoid révén megérthetjük az univerzum korai folyamatait és a sötét anyag természetét.
A Hubble-űrtávcsővel sikerült megfigyelni, ahogy a viszonylag közeli törpegalaxis, a Henize 2-10 középpontjában található szupermasszív fekete lyuk csillagkeletkezést indít be. Kun Emma csillagász szerint az eredmények a galaxisok evolúcióját, a szupermasszív fekete lyukakat és a kozmikus neutrínókat is segíthetnek jobban megérteni.
Rég nem közelítette meg ennyire a Földet ilyen nagy aszteroida, amely becsapódása esetén egy egész kontinensnyi területet tudna elpusztítani. A csillagászok folyamatosan monitorozzák a potenciálisan veszélyes kisbolygókat, és úgy tűnik, a következő 100 évben nem kell katasztrófára számítani.
Újabb csúcstechnológiás eszköztől várják a táguló világegyetem titkainak a feltárását. Az ötezer automatizált teleszkópegységből álló, egy időben ötezer egyedi felvétel készítésére alkalmas spektroszkóp hét hónap alatt lepipálta az eddigi legrészletesebb 3D-űrtérképet.
Sárneczky Krisztián január 2-án fedezte fel az év első üstökösét. A csillagászt a felfedezés folyamatáról, az üstökös eredetéről és a földközeli objektumok által a bolygónkra jelentett veszélyről kérdeztük, valamint arról, hogy a hozzá hasonló munkát végző csillagászoknak milyen szerepük lehet az aszteroidabányászat jövőjében.
Szilveszterkor még a köd és a tűzijátékok miatt nem lehetett látni a James Webbet; a zalaegerszegi Mezei Balázs január 1-én este figyelte meg a Nap fényét visszaverő űrteleszkópot, saját, otthoni távcsövével.