A brit tudományos hetilap szerkesztősége 2011 óta évente összegyűjti azokat, akik a legnagyobb befolyással voltak a tudomány világára. A listán egyaránt helyet kapnak azok, akik jó, és azok, akik vitatható irányba fordították a tudományt.
Lakatos Péter a Semmelweis Egyetemen tanult idegtudományt, majd New Yorkban ért el áttörő eredményeket az agyi aktivitás rögzítésében – olyan tanulmányokkal, amelyekre máig hivatkoznak az agykutatók. A Nature idegtudományi lapja életműve méltatásával búcsúzott a fiatalon elhunyt kutatótól.
Az immunterápia forradalmasítja a daganatos betegségek kezelését, de sok páciens nem reagál rá. Hogy kinek jó, azt ma még nehézkes megállapítani, de a szegedi kutatók kidolgozták egy egyszerűbb vizsgálati módszer elméleti alapjait.
„Elismerjük, hogy a Nature is azok közé a fehér intézmények közé tartozik, amelyek felelősek a kutatásban és az ösztöndíjazásban megnyilvánuló elfogultságért” – írja a tudományos folyóirat, amely egy nappal elhalasztja aktuális online számának kiadását.
Az áltudomány-ellenes harc egyik éllovasa, Timothy Caulfield arról ír a világ vezető tudományos lapjában, hogy a kutatóknak most mindennél jobban fel kell lépni az alternatív gyógyászat ellen, mert a járvány alatt végleg átvehetik a hatalmat a hamis információk terjesztői.
A Nature-csoport egyik legnevesebb lapjában, a Scientific Reportsban évekkel ezelőtt megjelent tanulmányban egyértelműen, szó szerint emeltek át részeket a BME kutatója, Molontay Roland BSc szakdolgozatából. A plágiumügy 2016 óta húzódik, a folyóirat 2020 áprilisában vonta vissza a kínai tanulmányt.
A tudományos lap szerint csak a COVID-19-hez kapcsolódó kutatási eredmények nyilvánossá tételével és széleskörű nemzetközi együttműködéssel lehet megfékezni a járványt, és a nagyhatalmaknak is elsődlegesen a WHO-ra kell hallgatniuk, mintsem saját tudományos tanácsadóikra.
A brit tudományos folyóirat megkereste a múzeum igazgatóját, Bernert Zsoltot és az ügyben illetékes minisztériumot is, de ők nem kívánták kommentálni az eseményeket.
Milyen hátrányokkal jár, hogy egyre hozzáférhetetlenebbé válik a tudomány? 8,99 dollárért megtudod.
Az elsőként 1869. november 4-én megjelent Nature magazin az elmúlt 150 évben a világ legmeghatározóbb össztudományos lapjává nőtte ki magát. A jubileumi kiadás borítóját a világhírű magyar hálózatkutató, Barabási Albert-László és munkatársai tervezték.
A Nature megemlíti, hogy a teljes európai tudományos közösség tiltakozása ellenére született meg a magyar kutatóintézetek átszervezéséről szóló törvény.
Félmilliárd évvel korábban is élhettek és virulhattak gombák a Földön, mint az eddig hitték. Ha a most talált fosszíliákról bebizonyosodik, hogy többsejtű gombák voltak, az azt is jelentheti, hogy az állati szervezetek is jóval korábban jelenhettek meg az eddig feltételezettnél.
A vulkánkitörések, nukleáris robbanások vagy ipari katasztrófák nyomán nagy magasságokba kerülő hamufelhők a felmelegedés miatt kevésbé oszlanak el, így fokozottabban szennyezhetik környezetüket.
Az északi féltekén több mint félmillárd ember életét változtathatja meg, hogy télen egyre ritkábban és kevésbé fagynak be a tavak. Egy új tanulmány szerint a jég örökre eltűnhet több tízezer tóról, és a hidrológiai következmények a vízi infrastruktúrára is katasztrofális hatással vannak.
Az elmúlt 25 évben a világóceánok 60 százalékkal több hőenergiát tároltak el, mint amennyit a klímakutatók feltételeztek. Egy friss tanulmány szerint egységes cselekvés híján az eddig elképzeltnél is cudarabb világ jöhet az emberiségre.
Elindult az a nagyszabású, 4,7 milliárd dollár összköltségvetésűre becsült nemzetközi program, amely egységesíti és összehangolja a világszerte zajló géntérképészeti kutatásokat.
A Lányok Napját szervező egyesület az innovációs tudományok kategóriájában nyert a Nature pályázatán, ahol több mint 110 nemzetközi szervezet közül választották ki a magyar csapatot.
A CEU-ellenes hadjárattól az MTA költségvetési vitájának legújabb fejezetéig mindenről beszámol kritikus írásában a legrangosabb tudományos folyóirat szerkesztősége.
A rangos Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmány a jövőben az öregedés genetikai kutatásának alapja lehet.
Egy a tízmillióhoz volt az esélye annak, hogy bárki is lencsevégre kapja egy szupernóva születését. Az argentin Victor Busónak sikerült.
90 százalékos lakosságcserét eredményezett a Brit-szigeteket elérő migrációs hullám a bronzkorban – derül ki egy friss archeogenetikai tanulmányból.
A védett területek önmagukban kevesek, a veszélyeztetett élővilág csak ott van biztonságban, ahol az államigazgatás országos és helyi szintjei, valamint a civil szervezetek is jó hatásfokkal működnek – derül ki a Nature-ben megjelent, magyar kutatók által is jegyzett új ökológiai tanulmányból.