A kutatók négy, a 6-9. századból származó alföldi temetkezési helyről, több száz csontvázból vettek genetikai mintát, és eredményeik először adnak részletes képet az avar kori társadalom szerveződéséről. A Nature-ben megjelent kutatásról a vezető régésszel, Rácz Zsófiával beszélgettünk.
A felfedezés az energiatermelés, a közlekedés vagy a számítástechnika forradalmasításával egy csapásra megváltoztathatná életünket, de a szenzációval előálló fizikus, Ranga Dias valójában éveken át hamisított adatokat és verte át hallgatóit, valamint a világ egyik vezető tudományos folyóiratát.
Kínai kutatók a porcszövetekben fedeztek fel a vörösvértestekhez hasonló struktúrákat.
Több tucat képet és rengeteg adatot manipulált tanulmányaiban egy Alzheimer-kutató, akinek nagy hatású 2006-os tanulmányára egy egész kutatási irányzat épült. Több milliárd dollár és másfél évtizednyi kutatómunka ment kárba, és feleslegesen tették ki kockázatoknak tesztalanyok százait.
A brit tudományos hetilap szerkesztősége 2011 óta évente összegyűjti azokat, akik a legnagyobb befolyással voltak a tudomány világára. A listán egyaránt helyet kapnak azok, akik jó, és azok, akik vitatható irányba fordították a tudományt.
Lakatos Péter a Semmelweis Egyetemen tanult idegtudományt, majd New Yorkban ért el áttörő eredményeket az agyi aktivitás rögzítésében – olyan tanulmányokkal, amelyekre máig hivatkoznak az agykutatók. A Nature idegtudományi lapja életműve méltatásával búcsúzott a fiatalon elhunyt kutatótól.
Az immunterápia forradalmasítja a daganatos betegségek kezelését, de sok páciens nem reagál rá. Hogy kinek jó, azt ma még nehézkes megállapítani, de a szegedi kutatók kidolgozták egy egyszerűbb vizsgálati módszer elméleti alapjait.
„Elismerjük, hogy a Nature is azok közé a fehér intézmények közé tartozik, amelyek felelősek a kutatásban és az ösztöndíjazásban megnyilvánuló elfogultságért” – írja a tudományos folyóirat, amely egy nappal elhalasztja aktuális online számának kiadását.
Az áltudomány-ellenes harc egyik éllovasa, Timothy Caulfield arról ír a világ vezető tudományos lapjában, hogy a kutatóknak most mindennél jobban fel kell lépni az alternatív gyógyászat ellen, mert a járvány alatt végleg átvehetik a hatalmat a hamis információk terjesztői.
A Nature-csoport egyik legnevesebb lapjában, a Scientific Reportsban évekkel ezelőtt megjelent tanulmányban egyértelműen, szó szerint emeltek át részeket a BME kutatója, Molontay Roland BSc szakdolgozatából. A plágiumügy 2016 óta húzódik, a folyóirat 2020 áprilisában vonta vissza a kínai tanulmányt.
A tudományos lap szerint csak a COVID-19-hez kapcsolódó kutatási eredmények nyilvánossá tételével és széleskörű nemzetközi együttműködéssel lehet megfékezni a járványt, és a nagyhatalmaknak is elsődlegesen a WHO-ra kell hallgatniuk, mintsem saját tudományos tanácsadóikra.
A brit tudományos folyóirat megkereste a múzeum igazgatóját, Bernert Zsoltot és az ügyben illetékes minisztériumot is, de ők nem kívánták kommentálni az eseményeket.
Milyen hátrányokkal jár, hogy egyre hozzáférhetetlenebbé válik a tudomány? 8,99 dollárért megtudod.
Az elsőként 1869. november 4-én megjelent Nature magazin az elmúlt 150 évben a világ legmeghatározóbb össztudományos lapjává nőtte ki magát. A jubileumi kiadás borítóját a világhírű magyar hálózatkutató, Barabási Albert-László és munkatársai tervezték.
A Nature megemlíti, hogy a teljes európai tudományos közösség tiltakozása ellenére született meg a magyar kutatóintézetek átszervezéséről szóló törvény.