Szinte észrevétlenül is kialakulhatnak fekete lyukak, nem kell hozzá szupernóva-robbanás
Egy nagy tömegű csillag eltűnése az Androméda-galaxisban arra enged következtetni, hogy fekete lyuk robbanás nélkül, „csendben" is kialakulhat.
szupernóva
A Vera Rubin évente annyi adatot generál majd, mint az összes többi földi optikai teleszkóp együttvéve
A Chilében felépített obszervatórium munkájában 25 magyar kutató vesz részt. Szabó Róbert csillagász jelentősége miatt a James Webb űrtávcsőhöz és a CERN-hez hasonlítja a nemzetközi projektet.
Felfedezhették az univerzum legerősebb részecskeütköztetőit
Az Astronomy & Astrophysics folyóirat által elfogadott, de még nem publikált tanulmány szerzői azt állítják, hogy a szupernóva-maradványok képesek a PeVatron „üzemmódra”.
Szokatlanul szimmetrikus kozmikus gömböt pillantottak meg csillagászok
A Teleiosnak elnevezett, szinte tökéletesen szimmetrikus szupernóva-maradvány a Tejútrendszer külső régiójában található, és több tucatszor akkora, mint a Naprendszerünk.
Hamarabb jelent meg a víz az univerzumban, mint az első galaxisok
100-200 millió évvel az ősrobbanás után jöhettek létre az első vízmolekulák, hatalmas csillagok szupernóva robbanásainak következtében.
Rejtőzködő csillag keringhet a Betelgeuze körül, aminek a Hubble űrtávcsővel erednek nyomába magyar csillagászok
Molnár László, a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének kutatója és kollégái azt állítják, hogy egy Naphoz hasonló csillag kering a rejtélyes vörös szuperóriás körül. Decemberben a Hubble űrtávcsővel nézhetik meg, tényleg így van-e.
Hogyan lehet valami 20 milliárd fényévre tőlünk egy olyan univerzumban, ami mindössze 13,78 milliárd éves?
Ahhoz, hogy megmérjük, milyen messze vannak tőlünk a csillagok, minden hétköznapi berögződést el kell felejtenünk, és Einstein nyomdokaiba kell lépnünk, mondja Szabó Róbert, a CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének vezetője, akivel a Naprendszerünktől a legtávolabbi galaxisokig kalandoztunk.
Megtízszerezte a korai univerzumból ismert szupernóvák számát a James Webb űrteleszkóp
Egy nemzetközi kutatócsoport 79 új csillagrobbanást talált az űrtávcsővel, köztük a valaha észlelt legtávolabbit. A kutatók szerint az űrteleszkóp egy valóságos szupernóva-felfedező gép.
Tejútrendszer méretű detektorral találtak soha nem látott gravitációs hullámokat
Mikor robban már fel a Betelgeuze óriáscsillag? Mit tudtunk meg eddig a Trappist-1 bolygóiról a James Webb űrtávcsővel? Milyen új módszerekkel vizsgálják a világegyetem titkait? Itt a Qubit csillagászati podcastjának legfrissebb adása.
A nemrég észlelt síkszerű robbanás mindent megkérdőjelez, amit eddig a gigantikus csillagrobbanásokról tudtunk
Mintha a laposföldhívőknek is a kedvében akarna járni az univerzum: nem gömbszerűen, hanem részben CD-alakban robbant fel egy óriási csillag.
Nem spagettiszörny, hanem fényes szupernóva-maradvány látható a Hubble űrtávcső friss felvételén
A Nagy Magellán-felhőben található csillagtörmelék egy nyolc másodpercenként egyet forgó neutroncsillagot rejt, amelynek mágneses mezője 4 milliárdszor erősebb, mint a Föld magnetoszférája.
Mióta világ a világ, vannak robbanó napok, de nagyon sokáig a kutyát se érdekelték
Isaac Asimovot elsősorban tudományos-fantasztikus szerzőként ismeri a világ, de több ismeretterjesztő kötetet is írt. Az először 1981-ben, majd magyarul idén ismét megjelent A robbanó Napok a szupernóvák titkaival foglalkozik, de belefértek az ókori görögök, a hagyománytisztelő csillagászok tévedései és a földi élet kialakulása is.
Lakható volt-e valaha a Vénusz?
Segíthet-e a Vénusz az exobolygók és a földönkívüli élet kutatásában? Szupernóvává válik-e a Betelgeuze csillag? Kun Emma és Molnár László csillagászokkal és állandó szerzőnkkel, Tóth Andrással folytatódik a Qubit csillagászati és űrkutatási podcastsorozata.
Magyar kutató vezetésével készült az eddigi legvalószerűbb szimuláció a csillagok születéséről
Ez az első szimuláció, amely egy teljes gázfelhőt képes befogni, és a környező csillagok aktivitásának hatásait is magában foglalja. Nemcsak óriási technológiai ugrást jelent, hanem lenyűgözően szép is.
Szupernóvákból lett a csontjainkban és fogainkban rejlő kalcium
Úgy tűnik, igaza volt Carl Sagan csillagásznak, és valahol mind a csillagok gyermekei vagyunk. Egy 70 fős kutatócsoport először figyelt meg és írt le olyan szupernóvát, amely irdatlan mennyiségű kalcium kilökődésével járt.