Isaac Asimovot elsősorban tudományos-fantasztikus szerzőként ismeri a világ, de több ismeretterjesztő kötetet is írt. Az először 1981-ben, majd magyarul idén ismét megjelent A robbanó Napok a szupernóvák titkaival foglalkozik, de belefértek az ókori görögök, a hagyománytisztelő csillagászok tévedései és a földi élet kialakulása is.
Segíthet-e a Vénusz az exobolygók és a földönkívüli élet kutatásában? Szupernóvává válik-e a Betelgeuze csillag? Kun Emma és Molnár László csillagászokkal és állandó szerzőnkkel, Tóth Andrással folytatódik a Qubit csillagászati és űrkutatási podcastsorozata.
Ez az első szimuláció, amely egy teljes gázfelhőt képes befogni, és a környező csillagok aktivitásának hatásait is magában foglalja. Nemcsak óriási technológiai ugrást jelent, hanem lenyűgözően szép is.
Úgy tűnik, igaza volt Carl Sagan csillagásznak, és valahol mind a csillagok gyermekei vagyunk. Egy 70 fős kutatócsoport először figyelt meg és írt le olyan szupernóvát, amely irdatlan mennyiségű kalcium kilökődésével járt.
72 titokzatos kozmológiai jelenség volt a 2018-as Európai Csillagászati és Űrkutatási Hét slágertémája. A szupernóvák fényerejével bíró, ám azoknál jóval rövidebb élettartamú felvillanások mibenléte még nem tisztázott, de a feltételezések szerint közük van az univerzum létét és működését alapvetően meghatározó rejtélyes sötét energiához.
Egy a tízmillióhoz volt az esélye annak, hogy bárki is lencsevégre kapja egy szupernóva születését. Az argentin Victor Busónak sikerült.