A 19 fős magyar delegáció sztárjai egyértelműen a gyorskorcsolyázók voltak a pjongcsangi téli olimpián, már ha nem számítjuk Elizabeth Swaney sajátos produkcióját és Tóth Ivett rockerkorcsolyázását. A korcsolyázók megszerezték az ország első téli olimpiai aranyérmét, de ezen felül is sikerült pontokat gyűjtögetni. Ezzel összesen 190 millió forintot kerestek, pályafutásuk végeztével pedig jár majd nekik a szokásos életjáradék is.

A téli arany ugyanannyit ér, mint a nyári

A pjongcsangi téli olimpia előtt nem változott a magyar sportolók pénzbeli ösztönzése a 2016-os riói nyári játékokhoz képest. A játékokon az 1-8. helyezettek kapnak 2-35 millió forint közötti egyszeri juttatást eredményük függvényében. A 3-8 fő közötti csapatok esetében pedig a tagok ennek az összegnek a 80 százalékát kapják meg fejenként, ez aranyérem esetében 28 millió forintot jelent.

A téli olimpia sztárjai magyar részről a csütörtökön aranyérmet szerző férfi gyorskorcsolyázók voltak, akikre a fenti 28 milliós összeg vonatkozik. Vagyis csak ez az elsőség 112 millió forintjába kerül Magyarországnak. Liu Shaolin Sándor ezen felül szerzett két ötödik helyet, melyekért 10-10 millió forint jár, illetve egy nyolcadik helyet, amit 2 millióval honorálnak. Így a teljes 190 milliós pénznyeremény több mint negyedét ő viheti majd haza még úgy is, hogy az egyéni számok talán számára is csalódást okoztak.

A nőknél a váltó tagjai 12-12 millió forintot kapnak a negyedik helyükért, ezen felül Jászapáti Petra szerzett egy hatodik helyezést is, ami további 8 millió forinttal fejeli meg a pénzdíját. Így a férfi váltó négy tagja után ő hozhatja majd haza a legtöbb pénzt Dél-Koreából.

Életjáradék: havi bruttó 297 ezer forint

Az egyszeri pénzdíj mellett a nyári olimpiák dobogósaihoz hasonló életjáradék illeti meg a téli játékok helyezettjeit is. Ennek összege a sporttörvény értelmében a KSH által közölt előző évi bruttó országos átlagkereset összegének felel meg. A statisztikai hivatal épp a napokban közölte, hogy 2017-ben ez az összeg 297 ezer forint volt. Ettől azonban még messze vannak a magyar férfi gyorskorcsolyázók, hiszen az életjáradékra csak 35. életévük betöltése után jogosultak. Ehhez a négyfős csapatból jelenleg Knoch Viktor van a legközelebb, de ő is még csak 28 éves volt decemberben. Az életjáradék csak az érmes sportolókat illeti meg, így a férfi váltón kívül más nem jogosult erre, bár már arra sem volt példa 38 éve, hogy egyáltalán magyar érmet ünnepelhessünk.

Nemzetközi szinten a legnagyobb pénzdíjat Szingapúr fizetné, ha valakinek sikerülne érmet szereznie az ázsiai ország számára. Egy arany náluk egymillió dollárt érne, egy ezüst 500 ezer, egy bronz pedig 250 ezer dollárral járna. Az amerikai olimpikonok egy aranyérem után 37 500 dollárt (közel 10 millió forintot) kaszálnak, ha pedig az éves bevételük egymillió dollár alatt van, akkor ez után adót sem kell fizetniük. Az amerikai ezüstérem 22 500 dollárt, a bronz pedig 15 ezret ér. Az USA esetében egyébként ez a 2016-os riói pénzdíj felét jelenti, vagyis náluk sokkal kevésbé éri meg téli olimpián jól szerepelni, mint nyári játékokon.

A pjongcsangi aranyérem egyébként természetesen nem színtiszta aranyból van, az 586 grammos medál ezüstből készült, hatgrammos aranybevonattal. Ezzel az éremben lévő fém értéke mintegy 600 dollár, de az eszmei értéke természetesen sokkal nagyobb.