Rossi, Woods, Federer: legendák, akiket egyszerűen nem engednek visszavonulni
Valentino Rossi a dobogón végzett a hétvégi katari MotoGP-futamon, ami egyben az idénynyitó is volt. A hétszeres világbajnok ennél többre vágyik, holott más 39 évesen annak is örülne, ha még motorra tudna ülni profi futamon. A sportolók 35 felett gyakran már a karrier utáni életen gondolkodnak, de mindig vannak kivételek: a BSN Rossi mellett Tiger Woods és Roger Federer példáját hozza fel, ők ugyanis mindhárman akkora sztárok, hogy részben üzleti megfontolásból egyszerűen nem engedik őket visszavonulni.
Rossi egy ideig még biztosan nem fog visszavonulni, ez pedig nem csak a rajongóknak, hanem a reklámozóknak is jó hír. Jelenleg a jelek szerint mellette csak Woods és Federer akkora sztár a saját sportágában, hogy az már üzletileg is érzékelhető. A gyártók, versenyszervezők, reklámozók és a tévétársaságok ugyanis gyakran ezeknek a sportolóknak a részvételéhez kötik, hogy mennyire nyitják ki a pénztárcájukat. Ők ugyanis már nem csak sztárok, hanem ikonok, példaképek, a sporton kívül is önálló életet élnek.
Rossi nélkül az egész motorsport is kevesebbet érne
De miért annyira értékesek ezek a sportolók, hogy nem lehet őket hagyni visszavonulni? Tiger Woods például hónapokig sérülés miatt nem versenyezhetett, majd a múlt héten egy floridai tornán tért vissza, és rögtön megduplázódott a verseny tévés nézettsége, a helyszínen pedig 50 százalékkal többen drukkoltak. És nyugodtan elhihetjük, hogy csak azért, hogy Woodst láthassák versenyezni.
Federer a közelmúltban szerezte vissza a világelsőséget, a wimbledoni tenisztorna szervezői pedig máris dörzsölik a markukat, hiszen ez a szponzorok érdeklődését is felcsigázta. Közben a motorsportban a BT Sport tévétársaság nemrég újította meg három évre a szerződését potom 100 millió fontért, amiben nem elhanyagolható szerepe volt Rossi szerződéshosszabbításának. Vagyis a MotoGP fejesei is tisztában vannak azzal, hogy a sportág az olasz legenda nélkül sokkal kevesebbet érne, így valószínűleg nem csak Rossi gyártója, a Yamaha vetette be magát a hosszabbítás érdekében.
A három példaként említett sportoló mindegyike kifejezetten idősnek számít a sport világában. Federer 36 éves, Rossi februárban múlt 39, Woods pedig már 42. Azonban amíg nem lép a helyükre hozzájuk hasonló kaliberű ikon, és élvezik a sportot, addig nem lehet őket nyugdíjazni, hiszen az egész üzlet is abban érdekelt, hogy ilyen karakterek maradjanak a sportban.
Szép fizetés jár a nyugdíjas korral
Persze a fentiekkel az érintettek is tisztában vannak, épp ezért meg is kérik az árát a szereplésüknek. Rossi például évi potom 10 millió dollárért írt alá új szerződést, ezzel a világbajnok Marc Marquez mögött a második legjobban kereső a MotoGP-ben. Persze ahogy az a hasonló sztároknál lenni szokott, a „fizetés” mellé jönnek még a szponzori pénzek, melyek az olasz esetében megduplázzák az összeget a Forbes becslései szerint. Rossi nevével olyan világcégek reklámoznak, mint a Monster Energy, az Oakley vagy a Bridgestone, valamint természetesen a Yamaha, melynek nyergében versenyez.
Szintén a Forbes készítette el 2015-ben az előző tíz év legjobban fizetett sportolóinak listáját, ezen minden jövedelmet figyelembe vettek. A rangsorban Rossi a tizennegyedik lett, összesen 275 millió dollárt motorozott össze tíz év alatt. A legjobban a 2008-09-es szezonja sikerült, akkor 35 millió jött össze. Ugyanezen a listán egyébként Federer a hatodik 455 milliós összes jövedelemmel: neki a 2013-as év volt a csúcs 71,5 millióval, míg Woods az első helyre szárnyalt 845 millió dollárjával – az ő rekordja egy év alatt 115 millió dollár volt.
És hogy ne csak a régmúltat emlegessük fel: a 2017-es jövedelmi listán Federer 64 millió dollárral a negyedik, míg Woods sérülései ellenére is összeszedett 37,1 milliót, ami a tizenhetedik helyre volt elég a Forbes-listán.
A három példaként felhozott sportolóban a közös pontok mellett vannak különbségek is. Rossi például, ahogy említettük, nem csekély fizetést kap a csapatától, Woods és Federer mögött viszont nincs ilyen csapat. Ők elsősorban a pénzdíjakból és a szponzoroktól szerezték vagyonukat. Európai szemmel bármennyire is hihetetlen, Tiger Woods golfozóként akkora sztár volt karrierje csúcsán a 2000-es évek végén, hogy csak a szponzori pénzekből évi 100 millió dollár jött össze neki, és olyan óriáscégek reklámoztak vele, mint az American Express, az AT&T vagy a Gillette. Aztán a legtöbb cég egy 2009-es autóbaleset után hirtelen elpártolt tőle, a Nike viszont még 2015-ben is évi 20 millió dollárt fizetett neki.