Saját részre vagy szükségtelen, vagy használhatatlan a méregdrágán tárolt köldökzsinórvér

2018.04.04. · tudomány

A hazai őssejtbankok hatalmas szezonális kedvezményekkel célozzák meg új ügyfeleiket. Húsvéti akciója keretében a Cord Blood Center 150 ezer, a Humancell pedig 222 ezer forinttal kínálta olcsóbban prémium csomagját. A Krio Intézet 62 százalék kedvezménnyel tárolja 20 évig a köldökzsinórvért. Ez a teljes összeghez képest – a kiválasztott csomagtól függően – 115-205 ezer forintnyi megtakarítást jelent. A CryoSave nőnap alkalmából hirdetett akciót az egész hónapra, 150 ezret engedtek el a drágább csomagjuk árából.

A kedvezmények ellenére a köldökzsinórvér-tárolás meglehetősen drága mulatság. Az alapszolgáltatás, vagyis a vér kinyerése és 20 évnyi tárolása Magyarországon a legolcsóbban szolgáltató Cord Blood Centerben listaáron 341 ezer forintba kerül. Itt fele ennyi időre is lehet szerződni, ami 77 ezer forinttal kerül kevesebbe. A Humancell és a Krio nem ajánl tízéves futamidőt. A húszéves tárolás a Humancellnél 353 ezerből, a Krio Intézetnél 400 ezerből jön ki. A negyedik hazai szolgáltató, a CryoSave 25 éves tárolási időszakot kínál, amiért 385 ezer forintot számláz.

A magzat vérkeringése
photo_camera A magzatot ellátó méhlepény és köldökzsinór Grafika: Bonnie Urquhart Gruenberg

A prémium csomagok lényegében azzal tudnak többet az alapkonstrukciónál, hogy a köldökzsinórvér mellett a köldökzsinórszövet hosszú távú tárolását is biztosítják. A legdrágább csomag ára a CryoSave-nél 595, a Cord Blood Centernél 640, a Humancellnél 665, míg a Kriónál 740 ezer forint.

A Krio Intézet visszajelzése nyomán cikkünket kiegészítéssel láttuk el, dőlt betűvel szedett frissítésünket a cikk alatt olvashatják.

Kinek van haszna az őssejtbankokból?

A magánbankok a honlapjaikon kisebb-nagyobb részletességgel azt is kifejtik, miért szükséges az utódok köldökzsinórvérét eltárolni. A Krio Intézet honlapja szerint a vérképző őssejtek felhasználása mintegy 60 féle, többnyire végzetes betegség „kezeléséhez (...) válhat szükségessé”. A lehetséges felhasználási területek között a Cord Blood Center is vérképzőszervi daganatokat, egyéb tumoros megbetegedéseket, veleszületett vérképzőrendszeri defektusokat, több súlyos immun- és idegrendszeri zavart, valamint közel két tucat súlyos anyagcserezavart említ.

Álláspontjukat a bankok ismert emberek szívhez szóló nyilatkozataival nyomatékosítják. A CryoSave üzenetének tolmácsolását Gombos Edina, Hadas Krisztina, Jakupcsek Gabriella és Szulák Andrea televíziós és rádiós műsorvezetők, valamint Benedek Tibor és Storcz Botond olimpikonok is vállalták. Hazai hírességek a Humancell környékén is akadnak, de a cég elsősorban orvos ügyfeleire hivatkozva hitelesíti állításait.

A Krio Intézet, akárcsak a Cord Blood Center, részletes statisztikákkal igyekszik alátámasztani, mikor, hol, milyen betegségek kezelésére használtak a náluk tárolt, intézetenként hozzávetőleg 140-150 ezer alapanyagból. Az elmúlt három év húsz köldökzsinórvér-terápiájából a Cord Blood Center csak egyet hasznosított Magyarországon. A Krio Intézet négy hazai sikertörténetről számol be részletesen. Hárman a gyermekkori leukémia különböző fajtáiban, míg a negyedik gyermek a csontvelője elégtelen működése miatt súlyos vérszegénységben szenvedett. Egyik gyereket sem a saját köldökzsinórvérével gyógyították meg.

Őssejtterápia pedig van: fél évszázada

Rendkívül csekély az esélye, hogy valakit a saját köldökzsinórvérével lehessen kezelni. Egymillióból nagyjából egyetlen olyan ember lehet, akinél nincs ellenjavallata a saját köldökzsinórvér-őssejtek használatának – mondta a Qubitnek Uher Ferenc őssejtbiológus.

A köldökzsinórvérben lévő őssejtek a vérképzőrendszer rendkívül fiatal sejtjei. Ez szinte kizárólag arra teszi őket alkalmassá, hogy probléma esetén képesek legyenek újraalkotni egykori „gazdájuk” vérében az összes sejtes alkotóelemet. Ezek nagyjából a sebgyógyulásban elengedhetetlenül fontos vérlemezkéktől az oxigént és a szén-dioxidot szállító vörösvérsejteken át az immunrendszer működésében kulcsszerepet játszó fehérvérsejtek különböző fajtájáig terjednek.

Attól függően, hogy mely sejtes alkotóelemek gyártása akadozik, a vérképzőrendszeri zavarok különféle betegségekben nyilvánulhatnak meg a súlyos vérzékenységtől és vérszegénységtől a leukémia különböző változatain át a súlyos, életveszélyes immunhiányos tünetekig. Elméletileg ezek kezelésére lehet alkalmas a vérképző őssejtekből álló terápia. Pontosan fél évszázada erre kezdték el alkalmazni az egyetlen olyan őssejtterápiát, amely nemcsak tudományosan megalapozott, hanem a gyakorlatban is működni látszik: a csontvelő-transzplantációt.

Vérsejtek képződése közös elődsejtjükből
photo_camera Vérsejtek képződése közös elődsejtjükből Grafika: Wikimedia Commons

A köldökzsinórvérnek a csontvelőhöz képest több előnye is lenne. Egyrészt előbbiben lényegesen nagyobb koncentrációban vannak jelen az őssejtek. Másrészt az elméleti elképzelés az lett volna, hogy az őssejteket ugyanaz kapja, akitől azok származnak. Emiatt nem kellene a csontvelő-átültetéseket nagyban nehezítő immunreakcióktól tartani. Ezek közül a legsúlyosabb, amikor a beültetett őssejtekből kifejlődő immunsejtek megtámadják a befogadó szervezet számukra idegen létfontosságú szerveit.

A gond csak az, hogy ha egy csecsemő súlyos vérképzőrendszeri zavarral, például a leukémia valamely fajtájával születik, a saját vérképző őssejtjei aligha lesznek megfelelő cserealapanyagok. Nagyjából ugyanez érvényes az összes kisgyermekkorban kialakuló, tehát a szervezetben feltehetően már a magzati élet során gyökeret vert tumorfajtára. Ebből némi egyszerűsítéssel az szűrhető le – így Uher professzor –, hogy rendszerint épp azok nem tudják a saját köldökzsinórvérüket használni, akiknek arra a legnagyobb szüksége lenne.

Az életmentő testvér

Ennek áthidalására elsőként az Egyesült Államokban terveztetett egy szülőpár „életmentő testvért” már világra jött, beteg gyermeke számára. A 2000 augusztusában született Adam Nasht úgy alkották, hogy köldökzsinórvérével meg lehessen menteni Fanconi-vérszegénységben szenvedő nővére életét.

A ritka vérképzőszervi rendellenesség azzal jár együtt, hogy a csontvelő fokozatosan felmondja a szolgálatot. A vörösvértestek számának csökkenésével krónikus szédülés, fejfájás, sápadtság jelentkezik, a fehérvérsejtek csökkenésével egyre gyakoribbá és súlyosabbá válnak a fertőzések. A vérlemezkék számának a csökkenésével kialakul, majd fokozódik a vérzékenység. A betegség a daganatképződésre is hajlamosít. Az érintettek rendszerint nemigen érik meg a felnőttkort, de ha mégis, legkésőbb 30-35 éves korukra biztosan meghalnak valamilyen tumoros megbetegedésben.

A 14 „testvérével” együtt lombikban fogant Adamot még embrió korában életmentésre választották ki. Kiválogatták azokat az embriókat, amelyek alkalmasaknak tűntek a már élő Molly megmentésére. Három másik embrióból nem lett terhesség, majd Adam sikeresen megtapadt édesanyja méhfalán. Köldökzsinórvérét egy hónappal a születése után kapta meg a nővére, akinek a vérképzése helyre is állt. Más kérdés, hogy a tumorképződésre való hajlama ettől még nem csökkent, így a most 24 éves lány szinte hetente jár onkológushoz.

Korhatár: 12 év

Azt sem árt tudni, hogy a hatékony vércseréhez megfelelően sok vérképző őssejt kell. Az első sikeres csontvelő-transzplantációra azért kellett közel két évtizedet várni, mert sokáig nem jöttek rá, hogy a transzfúzióval bejuttatott vérképző sejtek egy része elpusztul, mielőtt eljutna úti céljáig. Erre végül 1968-ban jött rá – a később orvosi Nobel-díjjal jutalmazott – Edward Donall Thomas immunológus. És épp itt van a másik kutya elásva: még ha igaz is, hogy a köldökzsinórvér a csontvelőnél nagyobb koncentrációban tartalmaz őssejteket, előbbiből egy köldökzsinórban annyira kevés van, hogy az így nyerhető vérképzősejtek mennyisége aligha elég egy 10-11 évesnél idősebb embernek. Magyarul: a köldökzsinórvér 20, pláne 25 éves tárolására aligha van szükség. A mennyiségi hiányosságokkal az őssejtbankok is tisztában lehetnek, igyekeznek is cáfolni ezt a szerintük „tévhitet”.

Vérsejtek elektronmikroszkóp alatt
photo_camera Vérsejtek elektronmikroszkóp alatt Fotó: Wikimedia Commons

A magyarázkodásból úgy tűnik, mintha mellékes lenne, hogy „a testsúlykorlátozás (...) leginkább a hematológiai betegségek kezelésével kapcsolatos”. Csakhogy más őssejtkezelések a gyakorlatban egyelőre legfeljebb nyomokban, vagy még úgy sem léteznek. Még ha klinikai kísérletekben, illetve a lazább követelményrendszer szerint működő, többnyire távol-keleti kórházakban sokféle betegséget próbálnak is őssejtterápiával gyógyítani, ezeknek a hatásfoka minimum kétséges. A legtöbb csodás gyógyulást például agyi bénulás kapcsán írják le, de ezekről alaposabb vizsgálódás után többnyire az derül ki – így Uher professzor –, hogy inkább alapulnak a gyermekük felépülésében reménykedő szülők hitén, mint a tényeken.

Az újabb kutatások legígéretesebbnek tűnő iránya a köldökzsinórszövetből nyerhető, úgynevezett mesenchymális őssejteket helyezi a középpontba. Mivel ezek gyulladásgátló és immunszupresszív hatásúak, a kurrens elképzelések szerint alkalmasak lehetnek az autoimmun betegségek kezelésére. Az eddigi próbálkozások azonban csak részeredményeket hoztak – mondta az akadémiai doktori címét épp e témakörben írt disszertációjával kiérdemlő Uher professzor. A saját köldökzsinór eredetű őssejtjeivel kezelteknél ugyanis a betegség rendre visszatért.

Őssejtbankból az állami lenne jó

Az őssejtbiológiával foglalkozó hazai kutatók krémje egyetérteni látszik abban, hogy köldökzsinórvér és köldökzsinórszövet tárolásának leginkább közösségi őssejtbankokban lenne értelme. Egy államilag finanszírozott, az Országos Vérellátóhoz hasonlóan működő közegészégügyi intézetben lehetne ugyanis biztosítani a minták minden apró részletre kiterjedő tipizálását – állították egybehangzóan a CEU által szervezett március 23-i Unistem-napon. Így lehetne garantálni a köldökzsinórvér és -szövet folyamatos utánpótlását, mint ahogy azt is, hogy az egészséges köldökzsinórvért hasznosítani tudók, akik leginkább csontvelő-transzplantációra váró, 12 év alatti gyerekek, gyorsan jussanak számukra megfelelő (vagyis nem saját) őssejtekhez.

A közösségi őssejtbankok létrehozásának a pénz a legfőbb akadálya. Ez egyúttal azt is magyarázhatja, miért kutatják még mindig, hogyan lehetne áthidalni a csontvelő-transzplantációk legkritikusabb pontját, a donor és a befogadó közti genetikai megfelelőség problematikáját. Az ezredforduló óta létezik egy olyan megoldás, amely révén bármely vér szerinti szülő vagy testvér adományozhat csontvelőt. Tény, hogy az új eljárással együtt jár egy meglehetősen kockázatos gyógyszeres kezelés is, de az úgynevezett haploidentikus transzplantáció – míg jobb megoldás nem születik – képes áthidalni a világszerte általános donorhiányt.

Frissítés (2018.április 9.):

Magyarországon öt intézmény kínál köldökzsinórvér-tárolást. A Czeizel Intézet égisze alatt 2014-től működő Future Health Biobank a két évtizedes tárolást vállaló, olcsóbb csomagját most 100 ezer forintos kedvezménnyel, egy összegben fizetve 295 ezer, míg a szövettárolást is tartalmazó bővített ajánlatát 395 ezer forintért kínálja.

Egyéni megállapodás alapján a Krio Intézetnél is van lehetőség tízéves futamidőre szerződni. Az őssejttárolás pontos feltételei kapcsán a többi őssejtbanknak is lehetnek egyéni ajánlatai. Cikkünk a honlapokon nyilvánosan hozzáférhető adatokat tartalmazza, amelyekről a Krio esetében – a többi intézettől eltérően – név, telefonszám, email cím és a szülés időpontjára és helyére vonatkozó adatok megadása után, egy kalkulátor segítségével lehet tájékozódni.

A Krio Intézetnél 40 ezer hazai mintát tárolnak. Az intézet honlapjáról származó, cikkünkben szereplő, több mint 150 ezres tárolt mintáról beszámoló adat a FamiCord csoportra vonatkozik, amely csoportnak a Krio Intézet is tagja.