Egyben megnyerték a leghülyébb tudományos illusztrációk versenyét is – miközben fejlesztésük óriási lépés lehet az intelligens agy-számítógép interfészek felé.
Az őssejtekből növesztett agyszövetekre épülő bioprocesszor a kutatók szerint akár egymilliószor kevesebb energia használatával végezhet el feladatokat, mint a mai digitális processzorok.
Az egyéves követés során végzett vizsgálatok szerint a fellépő mellékhatások kezelhetők voltak és a befecskendezett sejtek megakadályozhatták az állapotromlást.
Az őssejtterápia már nem csak ígéret, ráadásul nem is jelent olyan mértékű kockázatot, hogy ki kellene zárni a standard eljárások köréből.
A kutatás komoly etikai kérdéseket is felvet, különösen azért, mert a sertések agyában is találtak emberi sejteket.
A vérképző őssejtek egyszeri módosításával és átültetésével tovább maradtak aktívak és egészségesek az egerek. A mutáció a rákgyógyszerek által célzott PD-1 fehérje szintjét is csökkenti.
A minibeleket őssejtekből hozták létre azért, hogy az emberéhez sokkal hasonlóbb környezetben kísérletezhessenek.
A fejlábúak azért lehetnek olyan okosak, mert az agyukban az emberekéhez hasonló mikroRNS-ek találhatók.
A véradási rendszer egyszerűbbé, a rendszeres transzfúziót kapó betegek élete könnyebbé válhat, ha nemcsak csoportazonos emberi vérkészítményt, hanem mesterséges vörösvérsejteket is használhat az orvostudomány.
A sejtek epigenetikai óráját 30 évvel tekerték vissza cambridge-i kutatók, ráadásul a korábbi kutatásokkal ellentétben nem őssejteket, hanem valóban visszafiatalított bőrsejteket hoztak létre. A módszert égési sérülések és más bőrbetegségek gyógyítására használhatják, de ha más sejttípusoknál is sikerül alkalmazni, még nagyobb hatása lehet az öregedésre.
Az öregedő egerek szőrében nem elhaltak az őssejtek, ahogy eddig gondolták, hanem megszöktek a nekik otthont adó mikrokörnyezetből, amikor a kordában tartásukért felelős gének inaktívvá váltak.
A Nemzetközi Őssejtkutató Társaság eltörölte azt a több évtizedes irányelvet, miszerint emberi embriókon nem lehet a megtermékenyítés utáni 14. napon túl vizsgálatokat végezni. A kutatók szerint a döntés végre lehetővé teszi számos veleszületett rendellenesség és a korai vetélések tanulmányozását és megelőzését, de több bioetikus úgy gondolja, hogy a döntés megkérdőjelezi az emberi élet értékét.
A német kísérletben kinevelt agy-organoidok háromnegyedén alakultak ki szemkehelyszerű képződmények. Ehhez nagyjából annyi idő kellett, mint az emberi embrió fejlődése során.
Az iBlasztoid névvel ellátott műembriók kutatása egy sor bioetikai kérdést felvet, de a kutatók szerint a vizsgálatukkal jobban meg lehet érteni a korai vetélések és számos születési rendellenesség okait.
Három forradalmi technológia – az őssejt-visszaprogramozás, a CRISPR génszerkesztés, valamint a miniagyak tenyésztésének lehetősége – együtt járult hozzá ahhoz, hogy a kutatók elkezdhetik összeilleszteni az emberi agy több százezer éves fejlődéstörténetének darabjait.