Őssejtekből készült szívizomtapasz hozhat áttörést a szívelégtelenség kezelésében
01.30.
A rézuszmajmokon sikeresen tesztelt kezelést már 15 ember is megkapta, és a kezdeti eredmények biztatók.
őssejt
Kínai kutatók emberi őssejtekből összeállt miniagyból hoztak létre bioszámítógépet, ami állítólag egy robotot is képes irányítani
2024.07.01.
Egyben megnyerték a leghülyébb tudományos illusztrációk versenyét is – miközben fejlesztésük óriási lépés lehet az intelligens agy-számítógép interfészek felé.
Egy svájci cég 16 emberi miniagy összekapcsolásával hozott létre bioszámítógépet
2024.06.12.
Az őssejtekből növesztett agyszövetekre épülő bioprocesszor a kutatók szerint akár egymilliószor kevesebb energia használatával végezhet el feladatokat, mint a mai digitális processzorok.
Biztatóak az őssejtterápia korai eredményei a sclerosis multiplex kezelésében
2023.11.28.
Az egyéves követés során végzett vizsgálatok szerint a fellépő mellékhatások kezelhetők voltak és a befecskendezett sejtek megakadályozhatták az állapotromlást.
Őssejtterápia segíthet a sclerosis multiplexben szenvedő betegeken
2023.09.27.
Az őssejtterápia már nem csak ígéret, ráadásul nem is jelent olyan mértékű kockázatot, hogy ki kellene zárni a standard eljárások köréből.
Kínai tudósok emberi sejteket tartalmazó vesét növesztettek sertésembriókban
2023.09.08.
A kutatás komoly etikai kérdéseket is felvet, különösen azért, mert a sertések agyában is találtak emberi sejteket.
Az emberi rákgyógyításban is ígéretes lehet a génmódosítás, amivel 20 százalékkal növelték egerek élettartamát
2023.05.16.
A vérképző őssejtek egyszeri módosításával és átültetésével tovább maradtak aktívak és egészségesek az egerek. A mutáció a rákgyógyszerek által célzott PD-1 fehérje szintjét is csökkenti.
Először növesztettek immunválaszt produkáló, emberi bélszöveteket egerekben amerikai tudósok
2023.02.10.
A minibeleket őssejtekből hozták létre azért, hogy az emberéhez sokkal hasonlóbb környezetben kísérletezhessenek.
Sokkal jobban hasonlít egymásra a polip és az ember agya, mint gondolnánk
2022.12.01.
A fejlábúak azért lehetnek olyan okosak, mert az agyukban az emberekéhez hasonló mikroRNS-ek találhatók.
Most először adtak embernek mesterséges vörösvérsejteket, az eredmények biztatók
2022.11.07.
A véradási rendszer egyszerűbbé, a rendszeres transzfúziót kapó betegek élete könnyebbé válhat, ha nemcsak csoportazonos emberi vérkészítményt, hanem mesterséges vörösvérsejteket is használhat az orvostudomány.
Kutatók 30 évvel megfiatalították egy 53 éves nő bőrsejtjeit
2022.04.08.
A sejtek epigenetikai óráját 30 évvel tekerték vissza cambridge-i kutatók, ráadásul a korábbi kutatásokkal ellentétben nem őssejteket, hanem valóban visszafiatalított bőrsejteket hoztak létre. A módszert égési sérülések és más bőrbetegségek gyógyítására használhatják, de ha más sejttípusoknál is sikerül alkalmazni, még nagyobb hatása lehet az öregedésre.
Új, meglepő magyarázatot találtak az időskori hajhullásra amerikai tudósok
2021.10.05.
Az öregedő egerek szőrében nem elhaltak az őssejtek, ahogy eddig gondolták, hanem megszöktek a nekik otthont adó mikrokörnyezetből, amikor a kordában tartásukért felelős gének inaktívvá váltak.
Etikai botrányt szült a 14 napos szabály eltörlése az embriókutatásban
2021.09.09.
A Nemzetközi Őssejtkutató Társaság eltörölte azt a több évtizedes irányelvet, miszerint emberi embriókon nem lehet a megtermékenyítés utáni 14. napon túl vizsgálatokat végezni. A kutatók szerint a döntés végre lehetővé teszi számos veleszületett rendellenesség és a korai vetélések tanulmányozását és megelőzését, de több bioetikus úgy gondolja, hogy a döntés megkérdőjelezi az emberi élet értékét.
Maguktól növesztettek szemet a laboratóriumban létrehozott miniagyak
2021.08.19.
A német kísérletben kinevelt agy-organoidok háromnegyedén alakultak ki szemkehelyszerű képződmények. Ehhez nagyjából annyi idő kellett, mint az emberi embrió fejlődése során.
Először hoztak létre kutatók az emberi fejlődés legelső szakaszait szimuláló mesterséges embriókat
2021.03.18.
Az iBlasztoid névvel ellátott műembriók kutatása egy sor bioetikai kérdést felvet, de a kutatók szerint a vizsgálatukkal jobban meg lehet érteni a korai vetélések és számos születési rendellenesség okait.