Az öregedő egerek szőrében nem elhaltak az őssejtek, ahogy eddig gondolták, hanem megszöktek a nekik otthont adó mikrokörnyezetből, amikor a kordában tartásukért felelős gének inaktívvá váltak.
A Nemzetközi Őssejtkutató Társaság eltörölte azt a több évtizedes irányelvet, miszerint emberi embriókon nem lehet a megtermékenyítés utáni 14. napon túl vizsgálatokat végezni. A kutatók szerint a döntés végre lehetővé teszi számos veleszületett rendellenesség és a korai vetélések tanulmányozását és megelőzését, de több bioetikus úgy gondolja, hogy a döntés megkérdőjelezi az emberi élet értékét.
A német kísérletben kinevelt agy-organoidok háromnegyedén alakultak ki szemkehelyszerű képződmények. Ehhez nagyjából annyi idő kellett, mint az emberi embrió fejlődése során.
Az iBlasztoid névvel ellátott műembriók kutatása egy sor bioetikai kérdést felvet, de a kutatók szerint a vizsgálatukkal jobban meg lehet érteni a korai vetélések és számos születési rendellenesség okait.
Három forradalmi technológia – az őssejt-visszaprogramozás, a CRISPR génszerkesztés, valamint a miniagyak tenyésztésének lehetősége – együtt járult hozzá ahhoz, hogy a kutatók elkezdhetik összeilleszteni az emberi agy több százezer éves fejlődéstörténetének darabjait.
A svájci Cryo-Save AG csődje miatt mintegy 300 ezer család, köztük több ezer magyar köldökzsinórvér-mintáját vette át a a varsói székhelyű FamiCord, Európa legnagyobb őssejtbank-hálózata. Végre a magyarországi Cryo-Save Hungary Kft. őssejtbank körüli botrány összes károsultja információhoz juthat a tárolt mintákról.
Emberi őssejtekkel láttak el egérembriókat, és hetek alatt olyan szövetekben mutatták ki az emberi eredetű sejteket, amelyekből a szív, az agy és a szemek is kialakulnak.
Vakság, cukorbetegség, Parkinson- és Alzheimer-kór – csak néhány betegség, amit a tesztelés alatt álló őssejtterápiákkal a jövőben orvosolni lehet. Az új módszerek kilátásairól a klónozásban is jártas Dinnyés András professzor tartott előadást a Qubit Live #2-n.
A DNS-forradalomról szólt a Qubit második élő estje, ahol öt neves kutató mutatta be, hol tart a tudomány a genetika különböző területein, többek között a rákkutatásban, a genom feltárásában vagy az antibiotikum-rezisztancia legyűrésében.
A londoni betegnek egy HIV-rezisztens donortól származó őssejteket ültettek be. A tizenegy éve történt első sikeres HIV-kezelésről így már kijelenthető, hogy nem anomália volt.
A saját köldökzsinórvérével egymillióból legfeljebb egy embert lehet meggyógyítani. Az egészséges köldökzsinórvért leginkább csontvelő-transzplantációra váró, 12 év alatti gyerekek tudják hasznosítani. A rászorulóknak egy közösségi őssejtbank jelentené a megoldást.