Kétszer annyi a szőke nő, mint a férfi, pedig gyermekkorban még kiegyensúlyozottak az arányok

Kétszer akkora eséllyel éli le az életét természetes szőke hajjal egy nő, mint egy férfi. A férfiak között viszont háromszor annyi a fekete hajú, mint a nők között. A meghökkentő összefüggéseket véletlenül fedezte fel egy nemzetközi konzorcium, amely egyébként a külsőt meghatározó öröklődő tulajdonságokat kutatta. Az eredményeiket a Nature Genetics szakfolyóiratban publikáló kutatók a pigmentáció, vagyis a bőr, a haj, illetve a szem színét is meghatározó gének feltérképezésén dolgoznak. 

A hajszíngyakoriság nemek szerinti megoszlását először adatfeldolgozási hibának gondolták, így a vizsgálatokat a mintegy 300 ezres minta több alcsoportján is lefuttatták. Mindig ugyanazzal az eredménnyel: nőből kétszer annyi a szőke. Kizárólag európai szülők leszármazottainak a génjeit vetették össze, mert az európaiak hajszíne jóval nagyobb variabilitást mutat, mint az afrikaiaké, az ázsiaiaké vagy az amerikai őslakosoké. 

A korábbi szakirodalom alapján abból indultak ki, hogy a hajszínt alig több, mint egy tucatnyi gén szabályozza. Meglepődve tapasztalták, hogy 124 további gén is hatással lehet a végleges hajszínre. Az európai, valamint az európai felmenőkkel bíró amerikai és ausztrál alcsoportok esetében is ugyanazt az eredményt kapták. 

Mindez azért meglepő, mert a relatíve sok szőke nőnek az évszázadok folyamán épp ugyanakkora eséllyel született szőke fia, mint szőke lánya. A kutatók így azt a következtetést voltak kénytelenek leszűrni, hogy a szőke kislányok hajszíne nagyobb eséllyel marad felnőtt korukra is világos, míg a szőke kisfiúk jelentős része bebarnul. 

Paul McCartney brit poplegenda és Sylvie Vartan francia énekesnőFotó: AFP

A jelenségre az epigenetika a magyarázat. A gének működését nemcsak a DNS-lánc szekvenciája, vagyis az azt alkotó nukleotidok sorrendje határozza meg. Az örökítőanyagra helyenként utólag is kerülnek molekulák, például metil- vagy foszforcsoportok, amelyek a szerkezetén nem, de a működésén változtatnak. Ezek az oldalláncok ugyanis képesek afféle váltókapcsolóként ki- és bekapcsolni a géneket. Így eshet meg, hogy két azonos genotípusú embernek más lesz a fenotípusa, vagyis a külső megjelenése.

Arra egyelőre nem találtak magyarázatot a genetikusok, hogy a szőkeséget meghatározó gének miért inkább a nőkben maradnak bekapcsolt állapotban. A háttérben mindenesetre evolúciós előnyöket gyanítanak. Előfordulhat, hogy a férfiak jobban vonzódnak a szőke nőkhöz, mint fordítva. A nők viszont eszerint a napbarnítottnak tűnő bőrt és a sötét hajszínt találják figyelemre méltóbbnak.

Mostantól Trump klímaszkeptikus jelöltje vezeti az amerikai űrhivatalt. Jön a politikus NASA?

Jim Bridenstine a véresszájú republikánusok közé tartozott, mármint addig, amíg hírbe nem hozták a NASA-pozícióval. A homoszexualitást erkölcstelennek tartja, a klímaváltozásban játszott emberi szerepet vitatja, és a végletekig hű Donald Trumphoz, akinek a kormánya továbbra is leépítené a klímakutatást a NASA-n belül. Az amerikai űrhivatal hagyományosan politikamentes szervezet, mégis van miért örülni Bridenstine kinevezésének.