genetika

Ősi farkasok DNS-éből fejtették meg a kutyák eredetét

Az ember két külön alkalommal háziasíthatta a mai kutyák ősét, a farkast, legalábbis erre utal 72, az elmúlt 100 ezer évben élt farkas genomjának friss vizsgálata. A kutatás azt is feltárta, hogy a mai kutyák a kelet-ázsiai farkasokhoz állnak legközelebb, míg Észak-Amerikában teljesen kihaltak a farkasok a legutóbbi jégkorszak csúcsán.

Nem kell pánikba esni, ha nincs DNS-mintánk: új módszerekkel molekulák nélkül is jól feltárható a kihalt élőlények evolúciója

Egy friss kutatás szerint a molekuláris adatokon alapuló evolúciós törzsfák pontosabban adják vissza az élőlények valós elterjedését, mint azok, amelyeket anatómiai adatok alapján készítettek. Ősi Attila és Rabi Márton paleontológusok szerint ennek ellenére a kihalt élőlények evolúciós kapcsolatait is lehet precízen vizsgálni.

Nem, ez nem vicc: a kutyák is lehetnek kényszerbetegek

Jé, milyen gondosan tisztogatja magát a kutyád! Á, nem gondos az, csak OCD-s. De mi okozza az állati kényszerbetegséget? A szakértők szerint részben a genetika, részben a civilizációs ártalmak, de fontos, hogy mihamarabb megértsük az állati OCD-t, mert ez nyithatja meg az utat az embereknek is hasznos gyógymódok kifejlesztése előtt.

Tudom, hogy milyen egy alma, tudom, hogy piros, csak nem látom magam előtt

Becslések szerint az emberek 0,7 százaléka tapasztalja a különös jelenséget, az afantáziát, ami nem korlátozódik a vizualitásra: van, aki kedvenc dalának felidézésekor a zenét nem hallja a fejében. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatói évek óta igyekeznek feltárni, milyen hatásai vannak az afantáziának és ellenpárjának, a hiperfantáziának az érintettek személyiségére, szociális interakcióira és tanulási képességeire.

Nem, a dohányzás nem véd a koronavírus ellen, sőt

A járvány kezdetén több empirikus adatokon alapuló kutatás felfigyelt rá, hogy a dohányosok kevesebben vannak a COVID-osztályokon. Egy több mint 400 ezer fős mintát vizsgáló genetikai kutatás azonban éppen a dohányzás jelentős kockázatnövelő hatására mutatott rá.

Melegség és balítélet

A balkezesség és a homoszexualitás az emberi történelem során szinte mindig megbélyegzett sorsot jelentett. Az elmúlt száz évben azonban eleget megtudtunk ezeknek a jellegzetes viselkedésmintáknak a kialakulásáról ahhoz, hogy a hozzájuk kapcsolódó előítéleteinket ugyanúgy száműzzük a gondolkodásunkból, mint a napfogyatkozástól vagy a hullócsillagoktól való oktalan rettegést.

Hogyan maradhatott fenn a homoszexualitás az evolúció során?

Egy nemzetközi kutatás hatalmas mintán vizsgálta a homoszexualitással összefüggő genetikai markereket, és meglepő átfedéseket talált olyan heteroszexuális karakterjegyekkel, amelyek növelik a sikeres szaporodás esélyét. Mivel azonban nagyon bajos ilyen összetett és kulturálisan is meghatározott magatartásforma genetikai hátterét kutatni, ennek a tanulmánynak is megvannak a maga hibái.

A génkutatók ősellensége: az Excel

A táblázatkezelő program autocorrect-funkciója sokakat megtréfál, de a legjobban valószínűleg a génkutatók járták meg: 2020-ra a témában megjelent publikációk 30 százalékában szerepelnek hibásan a génszimbólumok.

Mégsem a tesztoszteron teszi a sikeres férfit

Az elterjedt nézet szerint a tesztoszteron szintje meghatározza, hogy egy férfi hogyan boldogul az életben: tanulmányok sora talált összefüggést a férfihormon és a sikerek között. Egy genetikai vizsgálaton alapuló új kutatás azonban arra jutott, hogy ez nagy valószínűséggel csak mítosz.

Drasztikus módszerrel írnák át a denevérek genomját, hogy ne legyenek többé koronavírus-járványok

A gene drive technológiával évek óta kísérleteznek a maláriát terjesztő szúnyogoknál és a Lyme-kórral fertőzött egereknél; most kipróbálnák, működhet-e patkósorrú denevéreken. Bár a megvalósításnak komoly korlátai vannak, ha a módszer beválna, a koronavírusokat már maguk a denevérek elpusztítanák, és így esélytelen lenne, hogy átterjedjenek az emberre.