Egy görögországi barlangban talált koponyamaradvány megismételt vizsgálata alapján a Homo sapiens jóval korábban hagyta el Afrikát, mint eddig gondoltuk, és már 210 ezer évvel ezelőtt megjelent Európában.
Új kutatás tárta fel, milyen genetikai változások kellettek az eredetileg tengerekben élő halfaj számára az édesvízhez való alkalmazkodáshoz.
Genetikai módszerekkel nem lehet nyelvtörténetet kutatni, ahogy a nyelvészeti eszközökkel sem lehet a genetikai ősökre következtetni. Ugyanakkor a populációgenetikai úton megtalált demográfiai szálak összeköthetik az őstörténetről szóló történeti-régészeti és nyelvészeti koncepciókat.
15,4 százalékban ibér származású vagy? Irány Lisszabon! 5,9 százalékban askenázi? Vár Krakkó! 3 százalékban japán? Spórolhatsz Kiotóra!
Egy tanulmány rámutatott, hogy a Csienkuj He által alkalmazott génmutáció 21 százalékkal csökkentette Lulu és Nana esélyét a 76 éves kor megérésére, miközben a HIV vírussal ma már simán együtt lehet élni időskorban is.
A folyékony biopsziának is nevezett módszer kísérletekben már működött, de messze van még az atombiztostól. Mégis melléállt egy befektetőcsoport, mert nagy a verseny, hogy ki dob először piacra a rák korai felismerésére alkalmas eszközt.
Eredetileg csak a vérszívó poloskák bizarr szaporodási módszerét akarta feltérképezni egy kutatócsoport, de a DNS-mintákból további megdöbbentő következtetések adódtak.
A titokzatos fehérje, a HSF1 szerepet játszik az öregedésben és neurodegeneratív betegségek kialakulásában is, derült ki Barna János genetikus kutató előadásából a márciusi Budapest Science Meetupon.
Ha odáig jutna a tudomány, hogy a gyerekek egyedi genetikai adottságaira építve lehetne egyéni fejlesztési tervet összeállítani minden tanuló számára, akkor elméletileg az egyenlőtlenségeket is nagyban lehetne csökkenteni. Csakhogy ez mégsem olyan egyszerű, mint elsőre hangzik.
Félő, hogy egyetlen teszttel nem lehet behozni az évtizedek alatt felhalmozott orvosi, genetikai és népesedéstörténeti ismereteket. A különböző cégek árult tesztek adatvédelmi, orvosszakmai és morális aggályokat is felvetnek, írja Sándor Judit bioetikus, a CEU tanára.
Ezek vajon hol bujkáltak eddig?
Finn tudósok szerint az SGK3 gén funkcionális zavara a felelős a kutyakopaszodásért.
Ismét változatos témájú előadásokkal készültünk a március 14-ei meetupra. A részvétel, mint mindig, ingyenes.
Lehet-e egy internetes mémcica igazi kutatás alanya? A válasz igen, és a LilBubome nemcsak arra ad választ, hogy milyen genetikai betegségben szenved a cuki kismacska, de azt is megmutatja, hogy kell sikeresen csinálni a közösségi finanszírozású kutatást.
A parlagfű az ember miatt fejlődött pár évtized alatt gyomirtó-rezisztens szupergyommá. A herbáriumok titkos világába vezető, nemrégiben publikált évtizedes genetikai nyomozómunkáról Poczai Péter, az eredményt közlő nemzetközi kutatócsoport növénybiológus tagja számol be.
A londoni betegnek egy HIV-rezisztens donortól származó őssejteket ültettek be. A tizenegy éve történt első sikeres HIV-kezelésről így már kijelenthető, hogy nem anomália volt.
Ha két hímivarsejt termékenyíti meg ugyanazon petesejtet, a létrejött zigóta rendszerint nem életképes, mivel az ember nem boldogul három (egy anyai és két apai) kromoszómakészlettel. A ma négyéves ausztrál ikreknek azonban sikerült a bravúr.
Mi lenne, ha megdupláznánk a DNS-t alkotó nukleotidok számát négyről nyolcra? A jelek szerint a molekula alaptulajdonságai nem változnának, viszont lehetőségek széles spektruma tárulhat fel előttünk.
Az eddigi hiedelemmel ellentétben a nagy testű élőlények nem lesznek könnyebben rákosak, de a fehér cápa genomjának feltárása rámutatott arra is, hogyan tudnak akár napok alatt begyógyulni az állat óriási sebei.
A biológiai sokféleség megőrzése annak ellenére létkérdés, hogy a világ kávéfogyasztásának javát mindössze két faj termesztésével szolgálják ki a termesztők. A 124 kávécserjefaj 60 százaléka rövidesen eltűnhet, nélkülük azonban az ültetvényeket sem lehet felkészíteni a klímaváltozás kihívásaira.
Egy nemzetközi kutatócsoport, amelynek munkájában magyar tudósok is részt vettek, megtalálta a monogámiában élő állatok közös genetikai mintázatát, amely magyarázatul szolgálhat a közös utódnevelési viselkedés kialakulására.
Szabad oktatás, MTA-botrány, gonosz Facebook, elfuserált GDPR, őrült Elon Musk, vészesen melegedő Föld – íme a témák, amelyek meghatározták a 2018-as évet a Qubiten.
Akár az emberpárok meddőségi vizsgálatában is fontos szerepet játszhat az Orbán László vezetésével folytatott új genetikai kutatás. Zebradániókban sikerült azonosítani annak a vezérlőfehérjének a génjét, amelynek hiányában a halak, és feltehetően más gerincesek, köztük az ember hímjei csak kevés és károsodott ivarsejtet tudnak termelni.
A neandervölgyi felmenők genetikai öröksége befolyásolhatja az agy formáját – derül ki a Homo sapiens agyi evolúciójára irányuló legújabb összehasonlító genetikai kutatásból.
Egy katonai létesítmény szervereire kellett menekíteni az értékes, amúgy anonim genetikai adatokat.
Pletykák szerint volt munkahelyén tartják házi őrizetben a közellenséggé vált genetikust, de ezt az egyetem nem kívánta megerősíteni.
Egyre többet látunk egymás családfájából, és 10-15 éven belül akár a genetikai alapú „Facebook” kora is eljöhet. Addig is összegyűjtöttük az összes eddigi amerikai elnök összes nagyszülőjének származását.
Kínában a közelmúltban megszületett a világ első, genomszekesztést hordozó ikerpárja. A beavatkozás tudományos értéke nem nagy (már évek óta nem kérdés, hogy ezt lehet), ugyanakkor etikaliag erősen ingoványos talajra érkeztünk, a bejelentés után saját egyeteme is felfüggesztette az érintett kutatót.
Bár a keserű ízekkel szembeni ellenérzés elméletileg evolúciósan kódolt az emberi génállományban, a kávé és a tea mégis kivételes népszerűségnek örvend szerte a világon. Kutatók most arra jöttek rá, hogy keserű és keserű között nagyok a különbségek.
A wolphin és a tigron is valóságos lény, ahogy a zebroidok sem egy sci-fiből bújtak elő. A fajok kereszteződéséből létrejövő állati hibridek annyian vannak, hogy mi is csak a teljesség igénye nélkül mutatunk be párat.
Ne a szüleidet, hanem a házastársadat vagy a sógorodat figyeld, ha meg akarod tudni, sokáig élsz-e. Több százmillió ember születési és halálozási adataiból derült ki, hogy a gének sokkal kevésbé számítanak a várható élettertam szempontjából, mint eddig hittük.
Direkt vérátömlesztéssel, diabétesz- és rákgyógyászati, illetve az immunrendszerre ható szerekkel lassítanák az öregedést a technológiai cégek szupergazdagjai. Ezzel a nem túl távoli jövőben halandókra és kvázi halhatatlanokra osztanák az emberiséget.
Sokan kíváncsiak arra, hogy mit hordoznak a génjeik, de az egyre népszerűbb tesztek rengeteg morális és jogi kérdést vetnek fel arról, hogy mihez van joga az embernek, és mit szabad a tudománynak.
Az evolúció által létrehozott sejt messze nem hasonlít egy mérnöki precizítással működő szerkezetre. Sebestyén Endre a szeptemberi Budapest Science Meetup-on tartott előadásában a molekuláris biológia aktuális kihívásairól beszélt.
Az emberek életkorát egyre pontosabban meghatározni képes genetikai módszer egyelőre nem felváltja, csak kiegészíti a röntgent és az MRI-t, de kulcsszerepe lehet a magukat fiatalkorúnak valló menedékkérők vizsgálatánál. A vizsgálat ugyanakkor számos etikai aggályt is felvet.
A búza ötször bonyolultabb az embernél, nem csoda, hogy genetikai feltérképezésén több ezer ember 13 évig dolgozott. A kutatás eredményeként a lisztérzékenyek és a búzaallergiások számára is készülhet búzakenyér, de a klímaváltozás miatt szükséges szívósabb búzafajták termesztése is egyszerűbb lesz.
Laboratóriumi körülmények között kis mennyiségű kén-hidrogént juttattak emberi sejtek mitokondriumába az Exeteri Egyetem kutatói, mire az elöregedett sejtek visszanyertek valamit korábbi génaktiváló képességükből.
Steve Horvath elmélete szúrja a biológusok szemét, de ha nem is tudják a pontos okait, módszerével egy szövet- vagy vérmintából 3,6 éves pontossággal meg tudják állapítani az egyén életkorát.
Már az ötödik filmet mutatták be a modern korban újjáélesztett dinoszauruszokról szóló sorozatban, de mi a tudományos álláspont az olyan kérdésekben, hogy például lehet-e ősszúnyogból vett dinó-DNS-ből Velociraptort klónozni? Genetikus és paleontológus szakértőket kérdeztünk.
Az elmúlt két és fél ezer évben jelentősen csökkent a lovak fajon belüli genetikai sokfélesége. Ami nem is csoda, mivel a szelekciót a hadviselés vezérelte az elmúlt évezredekben, a ma ismert fajtákat is a harcmodorhoz igazított tenyésztés alakította ki.
Nőből a szőke, férfiból a fekete lehetett a kapósabb Európában. Ezzel magyarázzák a meglepett kutatók, hogy a szőke kisfiúk haja felnőtt korukra hajlamosabb bebarnulni, mint a lányoké.
Mit szólnál hozzá, ha a DNS-ed alapján ingyen megmondanák, milyen betegségek fenyegetnek a jövőben? Az észteknél ez jön.
A mai európaiak mindannyian egyszerre gótok, gepidák, hunok, avarok, dákok és magyarok. A nagy genetikai őskeresés folytatásaként bejárjuk a nagy genetikai családfaerdőt.
Mik vogymuk, magyarok? Hunok, avarok vagy egy genetikai konglomerátum? Egyre több adat kerül elő a honfoglalók és az őslakos avarok genetikai összetételéről. De ki az a mitokondriális Éva, és mi köze az Y kromoszómás Ádámhoz?
Genetikai elemzéssel állítja párba a társkeresőket néhány amerikai startup. A tudományos társkeresők feromonokra és vonzó génekre hivatkozó tudományának azonban nincs alapja: a szerelmi fellángolás genetikai és biokémiai háttere bizonyítatlan, már amennyiben létezik ilyen mindent überelő biológiai mechanizmus.
Kétségtelen, hogy az új technológiák máshogyan avatkoznak be a természetes folyamatokba, mint a korábbiak. Az MTA állásfoglalását közismerten GMO-párti akadémikusok jegyzik.
Minden 125. brit állampolgár egy biobanknak adományozta egészségügyi adatait, hogy a kutatók egyenlő feltételek mellett használják fel őket a betegségek mechanizmusának megértése érdekében. Jöhet a gyógyszerforradalom?
Az egyik amish közösségben megfigyelt genetikai módosulás alapján már kikísérleteztek egy öregedés elleni gyógyszert.