Oxfordi stílusú vitát rendeztek az ELTE TTK Biológiai Intézetében: a kék sarokban Varga Máté genetikus érvelt a dizájnerbébik eljövetele ellen, a piros sarokban Málnási-Csizmadia András biokémikus igyekezett visszavágni. A vita végére a közönség véleménye is megfordult a kérdésről.
A Facebook anyavállalatának mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatói az eddigi módszereknél sokkal gyorsabb fehérjekutató algoritmust hoztak létre, amely egy csapásra 600 millió fehérje háromdimenziós szerkezetét fejtette meg.
A genomot sejtmagba csomagoló térbeli szerkezetet és annak működését csak mostanában kezdjük igazán megérteni, de az már látszik, hogy ennek feltárása segíthet megérteni a vírusos fertőzések lefolyását és egyes betegségek okait.
Az atomerőmű-katasztrófa óta eltelt több mint három évtizedben egyes növényfajokban, madarakban és emlősökben a roncsoló radioaktív anyagokkal szembeni védekezőrendszert mutattak ki, de olyan levelibékákat is találtak, amelyek evolúciós ugrással zöldről feketére változtatták a színüket, hogy könnyebben tompítani tudják a sugárzás hatásait.
Az újdonsült Nobel-díjas Svante Pääbo és kollégái két szibériai lelőhelyen talált maradványok genetikai vizsgálata alapján rekonstruálták, hogyan élhettek a mai ember legközelebbi rokonai 50 ezer évvel ezelőtt.
A valaha elvégzett egyik legnagyobb humángenetikai vizsgálat feltérképezte, milyen genetikai faktorok felelnek a testmagasság különbségek 40 százalékáért, legalábbis az európai felmenőkkel rendelkezők esetében.
A legnagyobb testű szárazföldi emlős szervezetében a rák kialakulását gátló gén, a p35 húsz másolata található meg, míg az emberében csak egyetlenegy. Az elefántokat vizsgáló nemzetközi kutatás az emberben kialakuló rák legyőzéséhez is közelebb visz.
A svéd genetikust az emberek kihalt elődeinek genomjával és az emberi evolúcióval kapcsolatos felfedezéseiért díjazták.
A világ első klónozott sarki farkasa a Maya névre hallgat, a születését egy pekingi biotechnológiai cég jelentette be. Mayát egy másik Maya DNS-éből klónozták, a munka két éven keresztül tartott, a farkas után pedig más fajokat is klónozhatnak majd.
A zárvatermő növények törzsfája egyáltalán nem fa, hanem sűrű szövetű, bonyolult evolúciós hálózat. Ez egyben arra is magyarázat, hogy miért vették át a zárvatermők az uralmat alig 120 millió év alatt a földi flórában, mondja Poczai Péter, a Helsinki Egyetem növénybiológusa.
A mai ember elődje több mint 500 ezer évvel ezelőtt az agysejtek drámai szaporodását okozó genetikai mutáció birtokába kerülve győzhette le az evolúciós versenyben neandervölgyi rokonát.
A doppelgängereknek a génállománya is olyan egyezéseket mutat, mintha rokonságban állnának, még ha ez teljesen véletlenszerűen alakul is így.
Az allergiások életét megkeserítő ürömlevelű parlagfű csak a 19. század végén jelent meg Európában, és miután az Észak-Amerikából behurcolt fajok kereszteződtek egymással, olyan inváziót indított, hogy kártevője és kórokozója sem tudott érdemben megjelenni.
A dinnyetudorok között régi vita, hogy vajon mikor sikerült kinemesíteni a vörös bélű, édes görögdinnyét. Az biztos, hogy az egyiptomiak édességként fogyasztották, most az is kiderült, hogy hatezer éve Líbiában viszont még a keserű, fehér húsú fajta termett.
Nem létezik. Kun Ádám biológus magyaráz.
A testi adottságokat és a viselkedésbeli jellegzetességeket egyaránt genetikai és környezeti hatások összessége alakítja, a végeredmény pedig, akárcsak a házi sütemény, egyedi lesz, magyarázza a videó- és podcastformában is elérhető Qubit Live-előadásában az ELTE Természettudományi Karának docense.
Mendelt mindenki klasszikus borsókísérleteiről és a belőlük levezetett genetikai törvényekről ismeri. Azt azonban már kevesen tudják, hogy a történet nem Mendellel és nem borsókkal kezdődött. Erről szól az Impakták podcast új epizódja.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézetének most publikált őstörténeti kutatásai a magyarság feltételezett vándorlási útvonalán feltárt temetkezések anyagát vizsgáltak.
Az ember két külön alkalommal háziasíthatta a mai kutyák ősét, a farkast, legalábbis erre utal 72, az elmúlt 100 ezer évben élt farkas genomjának friss vizsgálata. A kutatás azt is feltárta, hogy a mai kutyák a kelet-ázsiai farkasokhoz állnak legközelebb, míg Észak-Amerikában teljesen kihaltak a farkasok a legutóbbi jégkorszak csúcsán.
A puhatestűek agyában a tanulásért és a kognitív funkciókért felelős területeken azonosítottak ilyen transzponzonokat nápolyi kutatók, az eredmények pedig arra utalnak, hogy más állatok agyában is lehet szerepe az ugráló géneknek.
Egy friss kutatás szerint a molekuláris adatokon alapuló evolúciós törzsfák pontosabban adják vissza az élőlények valós elterjedését, mint azok, amelyeket anatómiai adatok alapján készítettek. Ősi Attila és Rabi Márton paleontológusok szerint ennek ellenére a kihalt élőlények evolúciós kapcsolatait is lehet precízen vizsgálni.
Minden ötszázadik férfi rendelkezik egy extra X- vagy Y-kromoszómával, amelyről könnyen lehet, hogy egész életében nem szerez tudomást. Pedig az eltérés nemcsak a termékenységre lehet hatással, hanem számos egyéb betegség kialakulásában szerepet játszhat.
A 14. században a Föld lakosságának egyötödét elpusztító pestis Közép-Ázsiából érkezett Európába, kereskedelmi útvonalakon keresztül. A járványt okozó baktérium leszármazottai még ma is 1000–2000 megbetegedést okoznak világszerte.
Egyebek mellett a melanocortin 2 két módosulása is hozzájárulhatott a kutyák kommunikációs képességeinek kifejlődéséhez.
Az új vizsgálati módszer nemcsak a családfakutatásban jöhet jól, hanem akkor is, ha valaki egy betegséggel összefüggő génváltozatot hordoz, és nem akarja az egész családot elküldeni szűrésre.
Az elmúlt húsz év áttöréseinek köszönhetően mára lehetővé vált az élőlények, köztük az ember genomjának szerkesztése, de minden igyekezet ellenére még nagyon messze vagyunk attól, hogy teljesen szintetikus sejtet állítsunk elő.
A chilei kutatók által felfedezett mikroorganizmusokban talált antibiotikum-rezisztencia-géneket nagy valószínűséggel a sarkvidék szélsőséges geológiai és időjárási körülményeihez való alkalmazkodás alakította ki, ennek ellenére számolni kell azzal a kockázattal, hogy átkerülhetnek az emberi kórokozókba is.
A DNS-vizsgálat alapján a férfi valószínűleg tuberkolózisban szenvedett, a nőnek ízületi gyulladása lehetett.
Mindössze néhány év is elég lehet egy-egy fajnak, hogy genetikailag alkalmazkodjon a környezeti hatásokhoz. Ez ellentmond annak a korábbi tudományos nézetnek, ami szerint ehhez több generációra van szükség.
Egy 6500 éves neolitikus temetkezési helyen csak egy női holttestet találtak, a vele temetett tárgyak tanúsága szerint viszont halálában már nem nőnek, hanem férfinak tekintették.
Mindenki hallott már a gyerekbarát labradorról, az idegbeteg csivaváról vagy a gyilkos természetű rottweilerről, de egy friss kutatás szerint ezek javarészt csak legendák: nem a fajtán, hanem javarészt a nevelésen múlik, hogyan fog viselkedni az állat.
Két evolúcióbiológussal, egy szociológussal, egy genderkutatóval, egy genetikussal és csillogó szemű, lelkes közönséggel eredt a homoszexualitás mibenlétének nyomába a negyedik Qubit Live. A 2021-es év embere díjat Bakos Ádám közgazdászból lett hangyafarmer kapta.
A Dél-Afrikában és több európai országban azonosított BA.4 és a BA.5 a kutatók szerint jobban kikerülheti az oltások és korábbi fertőzés által nyújtott védettséget, mint a korábbi változatok, de egyelőre nincs ok túlzott aggodalomra.
Egy nemzetközi kutatócsoport 16 faj 56 egyedének sejtjeit vizsgálva összefüggést talált a mutációk kialakulásának üteme és a várható élettartam között.
A kínai tudós 2018-ban állítólag úgy változtatta meg egy ikerpár, Lulu és Nana genetikai állományát, hogy a lányok rezisztensek legyenek a HIV-vírussal szemben. Három évet ült.
Német kutatók olyan mélytanulási rendszert hoztak létre, amely több millió mérésen edződve képes pontosan előre jelezni, milyen gyakorlati hatással lesz egy adott szabályozó szekvenciának a gének átíródására – így az emberi megbetegedésekkel összefüggő régiók genetikai variánsait is feltárhatja.
A homoszexualitás kialakulásában nevelési tényezőt nem azonosítottak, ma az anyai, méhen belüli hatások szerepét tartjuk fontosnak. A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
A Humán Genom Projektnek 2003-ban az emberi genom 92 százalékát sikerült azonosítania, a tudósok azóta próbálták a hátramaradó 8 százalékot felderíteni. A génszekvenálási technológia fejlődésének és közel száz tudósnak hála ez mára sikerült.
Egy amerikai biotechnológiai cég kutatói a CRISPR génszerkesztési módszerrel távolították el a macskaallergiáért felelős fehérjét kódoló géneket az állatok sejtjeiből, így hamarosan megkezdődhet a genetikailag hipoallergén macskák tenyésztése.
Amerikai kutatók 14 éven át vizsgálták a coloradói sárgahasú mormotákat, és arra jutottak, hogy az állatok téli álmuk során sokkal lassabban öregszenek, mint a nyári aktív időszakban. A hibernáció felelhet a hosszabb életért és a kevesebb időskori betegségért is.
A Homo sapiens őstörténetét és rokonsági viszonyait feltáró kutatásból kiderült, hogy legkorábbi azonosított őseink a mai Szudán területén éltek, hogy akár már 56 ezer évvel ezelőtt élhettek Amerikában emberek, és hogy Óceániában élnek a gyenyiszovai ember legközelebbi mai rokonai.
A 2017-ben pusztító Mária nevű trópusi ciklont ép bőrrel átvészelő Puerto Rico-i rézuszmajmok vizsgálata azt mutatja, hogy az időjárási szélsőségek fizikai sérülések nélkül is maradandó, a várható élettartamot akár évekkel is évekkel lerövidítő károsodásokat okozhatnak.
A genetikusok egyik kedvenc modellélőlénye, a lúdfű vizsgálata meglepő dolgot tárt fel: kiderült, hogy a DNS-ében keletkező káros mutációkból kevesebb van a genom fontos részein. Bár az elfogadott álláspont szerint a mutációk véletlenszerűek, már eddig is voltak jelei, hogy ez az alapelv elavult.
Jé, milyen gondosan tisztogatja magát a kutyád! Á, nem gondos az, csak OCD-s. De mi okozza az állati kényszerbetegséget? A szakértők szerint részben a genetika, részben a civilizációs ártalmak, de fontos, hogy mihamarabb megértsük az állati OCD-t, mert ez nyithatja meg az utat az embereknek is hasznos gyógymódok kifejlesztése előtt.
Az embereket is magában foglaló méhlepényes emlősök alosztálya még a dinoszauruszok idejében alakult ki, de nagyobb csoportjai csak a 66 millió évvel ezelőtti kihalás után jelentek meg. A tökéletesített kormeghatározás több száz évnyi processzoridőt spórolt meg a kutatóknak.
A fekete alapon fehér vagy fehér alapon fekete kérdéséről időről időre fellángoló nagy zebravitát a Rhabdomys pumilio nevű afrikai rágcsáló pigmentsejtjeit aktivizáló genetikai mechanizmus segíthet eldönteni.
Becslések szerint az emberek 0,7 százaléka tapasztalja a különös jelenséget, az afantáziát, ami nem korlátozódik a vizualitásra: van, aki kedvenc dalának felidézésekor a zenét nem hallja a fejében. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatói évek óta igyekeznek feltárni, milyen hatásai vannak az afantáziának és ellenpárjának, a hiperfantáziának az érintettek személyiségére, szociális interakcióira és tanulási képességeire.
A modern házi ló megjelenése forradalmasította a bronzkori népek életét. Most kiderült, hogy a mai lovak ősei a nyugat-eurázsiai sztyeppéről származnak, és azt is sikerült meghatározni, hogy milyen genetikai változások vezettek előnyös tulajdonságaik kialakulásához.
Több száz gén függ össze a súlygyarapodással, de nehéz közülük megtalálni azokat, amelyek közvetlenül kihatnak a hízásra. Egy amerikai kutatócsoportnak sikerült a bravúr, azt remélik, a felfedezésükből egy napon hatékony elhízás elleni terápia lesz.
Japán kutatók az általuk megrajzolt genetikai családfa alapján úgy vélik, hogy a mai ebek ősei egy mára eltűnt kelet-ázsiai szürke farkas alfaj példányai közül kerülhettek ki.