Az ember két külön alkalommal háziasíthatta a mai kutyák ősét, a farkast, legalábbis erre utal 72, az elmúlt 100 ezer évben élt farkas genomjának friss vizsgálata. A kutatás azt is feltárta, hogy a mai kutyák a kelet-ázsiai farkasokhoz állnak legközelebb, míg Észak-Amerikában teljesen kihaltak a farkasok a legutóbbi jégkorszak csúcsán.
A puhatestűek agyában a tanulásért és a kognitív funkciókért felelős területeken azonosítottak ilyen transzponzonokat nápolyi kutatók, az eredmények pedig arra utalnak, hogy más állatok agyában is lehet szerepe az ugráló géneknek.
Egy friss kutatás szerint a molekuláris adatokon alapuló evolúciós törzsfák pontosabban adják vissza az élőlények valós elterjedését, mint azok, amelyeket anatómiai adatok alapján készítettek. Ősi Attila és Rabi Márton paleontológusok szerint ennek ellenére a kihalt élőlények evolúciós kapcsolatait is lehet precízen vizsgálni.
Minden ötszázadik férfi rendelkezik egy extra X- vagy Y-kromoszómával, amelyről könnyen lehet, hogy egész életében nem szerez tudomást. Pedig az eltérés nemcsak a termékenységre lehet hatással, hanem számos egyéb betegség kialakulásában szerepet játszhat.
A 14. században a Föld lakosságának egyötödét elpusztító pestis Közép-Ázsiából érkezett Európába, kereskedelmi útvonalakon keresztül. A járványt okozó baktérium leszármazottai még ma is 1000–2000 megbetegedést okoznak világszerte.
Egyebek mellett a melanocortin 2 két módosulása is hozzájárulhatott a kutyák kommunikációs képességeinek kifejlődéséhez.
Az új vizsgálati módszer nemcsak a családfakutatásban jöhet jól, hanem akkor is, ha valaki egy betegséggel összefüggő génváltozatot hordoz, és nem akarja az egész családot elküldeni szűrésre.
Az elmúlt húsz év áttöréseinek köszönhetően mára lehetővé vált az élőlények, köztük az ember genomjának szerkesztése, de minden igyekezet ellenére még nagyon messze vagyunk attól, hogy teljesen szintetikus sejtet állítsunk elő.
A chilei kutatók által felfedezett mikroorganizmusokban talált antibiotikum-rezisztencia-géneket nagy valószínűséggel a sarkvidék szélsőséges geológiai és időjárási körülményeihez való alkalmazkodás alakította ki, ennek ellenére számolni kell azzal a kockázattal, hogy átkerülhetnek az emberi kórokozókba is.
A DNS-vizsgálat alapján a férfi valószínűleg tuberkolózisban szenvedett, a nőnek ízületi gyulladása lehetett.
Mindössze néhány év is elég lehet egy-egy fajnak, hogy genetikailag alkalmazkodjon a környezeti hatásokhoz. Ez ellentmond annak a korábbi tudományos nézetnek, ami szerint ehhez több generációra van szükség.
Egy 6500 éves neolitikus temetkezési helyen csak egy női holttestet találtak, a vele temetett tárgyak tanúsága szerint viszont halálában már nem nőnek, hanem férfinak tekintették.
Mindenki hallott már a gyerekbarát labradorról, az idegbeteg csivaváról vagy a gyilkos természetű rottweilerről, de egy friss kutatás szerint ezek javarészt csak legendák: nem a fajtán, hanem javarészt a nevelésen múlik, hogyan fog viselkedni az állat.
Két evolúcióbiológussal, egy szociológussal, egy genderkutatóval, egy genetikussal és csillogó szemű, lelkes közönséggel eredt a homoszexualitás mibenlétének nyomába a negyedik Qubit Live. A 2021-es év embere díjat Bakos Ádám közgazdászból lett hangyafarmer kapta.
A Dél-Afrikában és több európai országban azonosított BA.4 és a BA.5 a kutatók szerint jobban kikerülheti az oltások és korábbi fertőzés által nyújtott védettséget, mint a korábbi változatok, de egyelőre nincs ok túlzott aggodalomra.
Egy nemzetközi kutatócsoport 16 faj 56 egyedének sejtjeit vizsgálva összefüggést talált a mutációk kialakulásának üteme és a várható élettartam között.
A kínai tudós 2018-ban állítólag úgy változtatta meg egy ikerpár, Lulu és Nana genetikai állományát, hogy a lányok rezisztensek legyenek a HIV-vírussal szemben. Három évet ült.
Német kutatók olyan mélytanulási rendszert hoztak létre, amely több millió mérésen edződve képes pontosan előre jelezni, milyen gyakorlati hatással lesz egy adott szabályozó szekvenciának a gének átíródására – így az emberi megbetegedésekkel összefüggő régiók genetikai variánsait is feltárhatja.
A homoszexualitás kialakulásában nevelési tényezőt nem azonosítottak, ma az anyai, méhen belüli hatások szerepét tartjuk fontosnak. A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
A Humán Genom Projektnek 2003-ban az emberi genom 92 százalékát sikerült azonosítania, a tudósok azóta próbálták a hátramaradó 8 százalékot felderíteni. A génszekvenálási technológia fejlődésének és közel száz tudósnak hála ez mára sikerült.
Egy amerikai biotechnológiai cég kutatói a CRISPR génszerkesztési módszerrel távolították el a macskaallergiáért felelős fehérjét kódoló géneket az állatok sejtjeiből, így hamarosan megkezdődhet a genetikailag hipoallergén macskák tenyésztése.
Amerikai kutatók 14 éven át vizsgálták a coloradói sárgahasú mormotákat, és arra jutottak, hogy az állatok téli álmuk során sokkal lassabban öregszenek, mint a nyári aktív időszakban. A hibernáció felelhet a hosszabb életért és a kevesebb időskori betegségért is.
A Homo sapiens őstörténetét és rokonsági viszonyait feltáró kutatásból kiderült, hogy legkorábbi azonosított őseink a mai Szudán területén éltek, hogy akár már 56 ezer évvel ezelőtt élhettek Amerikában emberek, és hogy Óceániában élnek a gyenyiszovai ember legközelebbi mai rokonai.
A 2017-ben pusztító Mária nevű trópusi ciklont ép bőrrel átvészelő Puerto Rico-i rézuszmajmok vizsgálata azt mutatja, hogy az időjárási szélsőségek fizikai sérülések nélkül is maradandó, a várható élettartamot akár évekkel is évekkel lerövidítő károsodásokat okozhatnak.
A genetikusok egyik kedvenc modellélőlénye, a lúdfű vizsgálata meglepő dolgot tárt fel: kiderült, hogy a DNS-ében keletkező káros mutációkból kevesebb van a genom fontos részein. Bár az elfogadott álláspont szerint a mutációk véletlenszerűek, már eddig is voltak jelei, hogy ez az alapelv elavult.
Jé, milyen gondosan tisztogatja magát a kutyád! Á, nem gondos az, csak OCD-s. De mi okozza az állati kényszerbetegséget? A szakértők szerint részben a genetika, részben a civilizációs ártalmak, de fontos, hogy mihamarabb megértsük az állati OCD-t, mert ez nyithatja meg az utat az embereknek is hasznos gyógymódok kifejlesztése előtt.
Az embereket is magában foglaló méhlepényes emlősök alosztálya még a dinoszauruszok idejében alakult ki, de nagyobb csoportjai csak a 66 millió évvel ezelőtti kihalás után jelentek meg. A tökéletesített kormeghatározás több száz évnyi processzoridőt spórolt meg a kutatóknak.
A fekete alapon fehér vagy fehér alapon fekete kérdéséről időről időre fellángoló nagy zebravitát a Rhabdomys pumilio nevű afrikai rágcsáló pigmentsejtjeit aktivizáló genetikai mechanizmus segíthet eldönteni.
Becslések szerint az emberek 0,7 százaléka tapasztalja a különös jelenséget, az afantáziát, ami nem korlátozódik a vizualitásra: van, aki kedvenc dalának felidézésekor a zenét nem hallja a fejében. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatói évek óta igyekeznek feltárni, milyen hatásai vannak az afantáziának és ellenpárjának, a hiperfantáziának az érintettek személyiségére, szociális interakcióira és tanulási képességeire.
A modern házi ló megjelenése forradalmasította a bronzkori népek életét. Most kiderült, hogy a mai lovak ősei a nyugat-eurázsiai sztyeppéről származnak, és azt is sikerült meghatározni, hogy milyen genetikai változások vezettek előnyös tulajdonságaik kialakulásához.
Több száz gén függ össze a súlygyarapodással, de nehéz közülük megtalálni azokat, amelyek közvetlenül kihatnak a hízásra. Egy amerikai kutatócsoportnak sikerült a bravúr, azt remélik, a felfedezésükből egy napon hatékony elhízás elleni terápia lesz.
Japán kutatók az általuk megrajzolt genetikai családfa alapján úgy vélik, hogy a mai ebek ősei egy mára eltűnt kelet-ázsiai szürke farkas alfaj példányai közül kerülhettek ki.
A járvány kezdetén több empirikus adatokon alapuló kutatás felfigyelt rá, hogy a dohányosok kevesebben vannak a COVID-osztályokon. Egy több mint 400 ezer fős mintát vizsgáló genetikai kutatás azonban éppen a dohányzás jelentős kockázatnövelő hatására mutatott rá.
Egyszerű genetikai változás rövidítette meg az emberi hátsó felet: két kóborló DNS-darabka lehet a ludas, bár abban, hogy végleg eltűnt a farok, több gén módosulása is közrejátszhat. A farok hiánya összefügghet azzal, hogy az embereknél ilyen gyakoriak a velőcső-záródási problémák.
Nem kell többé tudatlanul ennünk: francia kutatók megállapították, mitől olyan szép és különleges a karfiol. A zöldség fraktálalakzatait az a genetikai „hiba” okozza, amelynek köszönhetően az osztódó sejtek nem tudnak virággá alakulni, mégis újra és újra próbálkoznak.
A vakcina fordulópontot hozhat a koleszterinszint szabályozásában. Angliai bevezetésével több tízezer szívinfarktust és agyvérzést előzhetnek meg a következő években.
A balkezesség és a homoszexualitás az emberi történelem során szinte mindig megbélyegzett sorsot jelentett. Az elmúlt száz évben azonban eleget megtudtunk ezeknek a jellegzetes viselkedésmintáknak a kialakulásáról ahhoz, hogy a hozzájuk kapcsolódó előítéleteinket ugyanúgy száműzzük a gondolkodásunkból, mint a napfogyatkozástól vagy a hullócsillagoktól való oktalan rettegést.
Egy nemzetközi kutatás hatalmas mintán vizsgálta a homoszexualitással összefüggő genetikai markereket, és meglepő átfedéseket talált olyan heteroszexuális karakterjegyekkel, amelyek növelik a sikeres szaporodás esélyét. Mivel azonban nagyon bajos ilyen összetett és kulturálisan is meghatározott magatartásforma genetikai hátterét kutatni, ennek a tanulmánynak is megvannak a maga hibái.
A táblázatkezelő program autocorrect-funkciója sokakat megtréfál, de a legjobban valószínűleg a génkutatók járták meg: 2020-ra a témában megjelent publikációk 30 százalékában szerepelnek hibásan a génszimbólumok.
A súlytalanság és a kozmikus sugárzás hatásait az emberi szervezetre csak az elmúlt években kezdték igazán feltérképezni, de egy kutató már az emberiség következő 500 évére írt menetrendet: eszerint a sci-fikből ellesett technológiák mellett arra is szükség lesz, hogy más élőlények génjeivel tömjük meg az emberi genomot.
A láthatatlan genetikai nyomokat kiszűrő új módszer egyszerűbbé teszi a vadon élő fajok azonosítását, és hosszú távon segíthet a biodiverzitás megőrzésében is.
Bár hivatalosan eddig egyetlen génszerkesztett sportolóról sem tudni, szakértők szerint nem kell sokat várni, hogy beköszöntsön a genetikai dopping kora. Van, aki szerint a CRISPR és társai titokban már a tokiói olimpián is bemutatkozhattak.
Az elterjedt nézet szerint a tesztoszteron szintje meghatározza, hogy egy férfi hogyan boldogul az életben: tanulmányok sora talált összefüggést a férfihormon és a sikerek között. Egy genetikai vizsgálaton alapuló új kutatás azonban arra jutott, hogy ez nagy valószínűséggel csak mítosz.
Az E-orr kutatócsoport a rovarok szaglóreceptorainak felhasználásával dolgozott ki olyan technológiát, amely időben érzékeli egyes illékony anyagok jelenlétét, így előre figyelmeztethet például a mezőgazdaságban jelentős károkat okozó lisztharmat jelenlétére.
Egy friss kutatás szerint túlnyomórészt elődeink, például a neandervölgyi és a gyeniszovai ember génjeit hordozzuk, így a mai ember evolúciós szinten alig megkülönböztethető a több százezer évvel korábban élt őseitől.
A gene drive technológiával évek óta kísérleteznek a maláriát terjesztő szúnyogoknál és a Lyme-kórral fertőzött egereknél; most kipróbálnák, működhet-e patkósorrú denevéreken. Bár a megvalósításnak komoly korlátai vannak, ha a módszer beválna, a koronavírusokat már maguk a denevérek elpusztítanák, és így esélytelen lenne, hogy átterjedjenek az emberre.
Forradalmi módszerekkel sikerült megkövesedett csontokból annyi DNS-t kivonni, hogy szekvenálhassák a Szicíliában valaha élt kis méretű elefánt genomját. Kiderült, hogy a faj mindössze 1300 év alatt annyira összezsugorodott, mintha egy ember rézuszmajom méretűvé válna.
A 2011-es atomkatasztrófa után a legtöbben elhagyták Fukusima környékét, a természet pedig visszavette a várost. Visszatértek a vaddisznók is, brit és japán kutatók pedig megvizsgálták, hogy hogy alakult a génkészletük az elmúlt tíz évben.
A CRISPR–Cas9 széleskörű használatát mostanáig megnehezítette az eljárás körülményessége, de egy tudóscsoport sikeresen kezelt vele egy genetikai eredetű ritka betegséget, és ehhez nem volt szükség másra, csak egy injekcióra.
Egy amerikai kutatás szerint a szuperízlelők nagyobb mértékű védettségének oka a tulajdonságért felelős TAS2R38 nevű gén, amely egyben erősebb veleszületett immunválasszal vértezi fel tulajdonosát.