genetika

Nem, ez nem vicc: a kutyák is lehetnek kényszerbetegek

Jé, milyen gondosan tisztogatja magát a kutyád! Á, nem gondos az, csak OCD-s. De mi okozza az állati kényszerbetegséget? A szakértők szerint részben a genetika, részben a civilizációs ártalmak, de fontos, hogy mihamarabb megértsük az állati OCD-t, mert ez nyithatja meg az utat az embereknek is hasznos gyógymódok kifejlesztése előtt.

Tudom, hogy milyen egy alma, tudom, hogy piros, csak nem látom magam előtt

Becslések szerint az emberek 0,7 százaléka tapasztalja a különös jelenséget, az afantáziát, ami nem korlátozódik a vizualitásra: van, aki kedvenc dalának felidézésekor a zenét nem hallja a fejében. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatói évek óta igyekeznek feltárni, milyen hatásai vannak az afantáziának és ellenpárjának, a hiperfantáziának az érintettek személyiségére, szociális interakcióira és tanulási képességeire.

Nem, a dohányzás nem véd a koronavírus ellen, sőt

A járvány kezdetén több empirikus adatokon alapuló kutatás felfigyelt rá, hogy a dohányosok kevesebben vannak a COVID-osztályokon. Egy több mint 400 ezer fős mintát vizsgáló genetikai kutatás azonban éppen a dohányzás jelentős kockázatnövelő hatására mutatott rá.

Melegség és balítélet

A balkezesség és a homoszexualitás az emberi történelem során szinte mindig megbélyegzett sorsot jelentett. Az elmúlt száz évben azonban eleget megtudtunk ezeknek a jellegzetes viselkedésmintáknak a kialakulásáról ahhoz, hogy a hozzájuk kapcsolódó előítéleteinket ugyanúgy száműzzük a gondolkodásunkból, mint a napfogyatkozástól vagy a hullócsillagoktól való oktalan rettegést.

Hogyan maradhatott fenn a homoszexualitás az evolúció során?

Egy nemzetközi kutatás hatalmas mintán vizsgálta a homoszexualitással összefüggő genetikai markereket, és meglepő átfedéseket talált olyan heteroszexuális karakterjegyekkel, amelyek növelik a sikeres szaporodás esélyét. Mivel azonban nagyon bajos ilyen összetett és kulturálisan is meghatározott magatartásforma genetikai hátterét kutatni, ennek a tanulmánynak is megvannak a maga hibái.

A génkutatók ősellensége: az Excel

A táblázatkezelő program autocorrect-funkciója sokakat megtréfál, de a legjobban valószínűleg a génkutatók járták meg: 2020-ra a témában megjelent publikációk 30 százalékában szerepelnek hibásan a génszimbólumok.

Mégsem a tesztoszteron teszi a sikeres férfit

Az elterjedt nézet szerint a tesztoszteron szintje meghatározza, hogy egy férfi hogyan boldogul az életben: tanulmányok sora talált összefüggést a férfihormon és a sikerek között. Egy genetikai vizsgálaton alapuló új kutatás azonban arra jutott, hogy ez nagy valószínűséggel csak mítosz.

Drasztikus módszerrel írnák át a denevérek genomját, hogy ne legyenek többé koronavírus-járványok

A gene drive technológiával évek óta kísérleteznek a maláriát terjesztő szúnyogoknál és a Lyme-kórral fertőzött egereknél; most kipróbálnák, működhet-e patkósorrú denevéreken. Bár a megvalósításnak komoly korlátai vannak, ha a módszer beválna, a koronavírusokat már maguk a denevérek elpusztítanák, és így esélytelen lenne, hogy átterjedjenek az emberre.

Hogyan dől el, hogy férfiak vagy nők leszünk?

A szexkromoszómák az esetek 2 százalékában nem határozzák meg egyértelműen az ember biológiai nemét, ráadásul az Y-kromoszóma mérete az evolúció során folyamatosan csökken. Vajon egyszer el is tűnhetnek a férfiak? Léteznek-e emberi kimérák? A Qubit új podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.

Vlagyimir Putyin őrületes génszerkesztési programja: jön a fájdalmat nem érző katona?

Az orosz elnök áltudományos tanácsadói hatására attól retteg, hogy genetikai fegyverekkel próbálják kiirtani az oroszokat, ezért 500 milliárd forintnyi összeggel támogatta meg az ország genetikai kutatási programját. Miközben még saját kutatói is kinevetik Putyin félelmeit, az orosz tudósok igyekeznek felvenni a versenyt a kínai génszerkesztési törekvésekkel.

Nem károsította a csernobili túlélők gyermekeinek DNS-ét a radioaktív sugárzás

A pripjaty-i atomerőmű RBMK-reaktorának 1986-os felrobbanása után az egész világ a sugárzásveszély miatt szorongott; főleg azok, akik testközelből élhették meg a katasztrófát. Egy új tanulmányban megvizsgálták a reaktorbalesetnél dolgozó katasztrófa-elhárítók leszármazottainak genomják, hogy kimutathassák bennük a sugárzás okozta genetikai mutációk nyomait. A kísérlet – szerencsére – nem járt eredménnyel: az utódok sértetlen DNS-sel úszták meg az atombalesetet.

Elkészült az első majom-ember kiméra

Egy kutatócsoport emberi őssejteket juttatott egy csomó makákóembrióba, a tudósok ezután húsz napon keresztül tanulmányozták a kimérákat, mielőtt elpusztították volna őket. A projektet vezető spanyol genetikus szerint nem létező majomemberek létrehozása a cél, hanem az embrió korai fejlődésének tanulmányozása.

Veszélyeztetett állatfajt klónoztak tudósok

A csaknem kihalt feketelábú görény megmaradt populációi mindössze 7 őstől származnak, ezért az utódok nem elég ellenállóak. Kutatók ezért nyúltak vissza az 1988-ban elpusztult nőstény, Willa génjeihez. A jövőben nem kizárt, hogy kihalt fajokat is vissza tudnak hozni az életbe.

Nem is farkas az óriásfarkas

A Canis dirus névre keresztelt, mára kihalt ragadozóról sokáig úgy gondolták, hogy a szürke farkas közeli rokona, egy friss kutatás szerint azonban elképzelhető, hogy még csak farkasnak sem tekinthető.