A már kihalt japán farkas lehet a mai kutyák legközelebbi rokona
Japán kutatók az általuk megrajzolt genetikai családfa alapján úgy vélik, hogy a mai ebek ősei egy mára eltűnt kelet-ázsiai szürke farkas alfaj példányai közül kerülhettek ki.
genetika
Nem, a dohányzás nem véd a koronavírus ellen, sőt
A járvány kezdetén több empirikus adatokon alapuló kutatás felfigyelt rá, hogy a dohányosok kevesebben vannak a COVID-osztályokon. Egy több mint 400 ezer fős mintát vizsgáló genetikai kutatás azonban éppen a dohányzás jelentős kockázatnövelő hatására mutatott rá.
Megtalálták a gént, ami miatt farkát veszítette az ember – de a születési rendellenességekre is hajlamosabbá vált
Egyszerű genetikai változás rövidítette meg az emberi hátsó felet: két kóborló DNS-darabka lehet a ludas, bár abban, hogy végleg eltűnt a farok, több gén módosulása is közrejátszhat. A farok hiánya összefügghet azzal, hogy az embereknél ilyen gyakoriak a velőcső-záródási problémák.
Hiánypótló kutatás: végre leírták a karfiol matematikáját
Nem kell többé tudatlanul ennünk: francia kutatók megállapították, mitől olyan szép és különleges a karfiol. A zöldség fraktálalakzatait az a genetikai „hiba” okozza, amelynek köszönhetően az osztódó sejtek nem tudnak virággá alakulni, mégis újra és újra próbálkoznak.
Fél évre leszorítja a koleszterinszintet egy genetikai módszert használó szuperinjekció
A vakcina fordulópontot hozhat a koleszterinszint szabályozásában. Angliai bevezetésével több tízezer szívinfarktust és agyvérzést előzhetnek meg a következő években.
Melegség és balítélet
A balkezesség és a homoszexualitás az emberi történelem során szinte mindig megbélyegzett sorsot jelentett. Az elmúlt száz évben azonban eleget megtudtunk ezeknek a jellegzetes viselkedésmintáknak a kialakulásáról ahhoz, hogy a hozzájuk kapcsolódó előítéleteinket ugyanúgy száműzzük a gondolkodásunkból, mint a napfogyatkozástól vagy a hullócsillagoktól való oktalan rettegést.
Hogyan maradhatott fenn a homoszexualitás az evolúció során?
Egy nemzetközi kutatás hatalmas mintán vizsgálta a homoszexualitással összefüggő genetikai markereket, és meglepő átfedéseket talált olyan heteroszexuális karakterjegyekkel, amelyek növelik a sikeres szaporodás esélyét. Mivel azonban nagyon bajos ilyen összetett és kulturálisan is meghatározott magatartásforma genetikai hátterét kutatni, ennek a tanulmánynak is megvannak a maga hibái.
A génkutatók ősellensége: az Excel
A táblázatkezelő program autocorrect-funkciója sokakat megtréfál, de a legjobban valószínűleg a génkutatók járták meg: 2020-ra a témában megjelent publikációk 30 százalékában szerepelnek hibásan a génszimbólumok.
Ha a Földön kívül akar túlélni az emberiség, nem úszhatja meg a génszerkesztést
A súlytalanság és a kozmikus sugárzás hatásait az emberi szervezetre csak az elmúlt években kezdték igazán feltérképezni, de egy kutató már az emberiség következő 500 évére írt menetrendet: eszerint a sci-fikből ellesett technológiák mellett arra is szükség lesz, hogy más élőlények génjeivel tömjük meg az emberi genomot.
Levegőből sikerült állatok DNS-ét kivonni brit és dán tudósoknak
A láthatatlan genetikai nyomokat kiszűrő új módszer egyszerűbbé teszi a vadon élő fajok azonosítását, és hosszú távon segíthet a biodiverzitás megőrzésében is.
Szteroidok helyett génszerkesztéssel doppingolhatnak a jövő sportolói
Bár hivatalosan eddig egyetlen génszerkesztett sportolóról sem tudni, szakértők szerint nem kell sokat várni, hogy beköszöntsön a genetikai dopping kora. Van, aki szerint a CRISPR és társai titokban már a tokiói olimpián is bemutatkozhattak.
Mégsem a tesztoszteron teszi a sikeres férfit
Az elterjedt nézet szerint a tesztoszteron szintje meghatározza, hogy egy férfi hogyan boldogul az életben: tanulmányok sora talált összefüggést a férfihormon és a sikerek között. Egy genetikai vizsgálaton alapuló új kutatás azonban arra jutott, hogy ez nagy valószínűséggel csak mítosz.
A rovarok csodafegyverét vetik be magyar kutatók, hogy tetemes károktól óvják meg a mezőgazdaságot
Az E-orr kutatócsoport a rovarok szaglóreceptorainak felhasználásával dolgozott ki olyan technológiát, amely időben érzékeli egyes illékony anyagok jelenlétét, így előre figyelmeztethet például a mezőgazdaságban jelentős károkat okozó lisztharmat jelenlétére.
A modern ember genetikailag legfeljebb csak 7 százalékban ember
Egy friss kutatás szerint túlnyomórészt elődeink, például a neandervölgyi és a gyeniszovai ember génjeit hordozzuk, így a mai ember evolúciós szinten alig megkülönböztethető a több százezer évvel korábban élt őseitől.
Drasztikus módszerrel írnák át a denevérek genomját, hogy ne legyenek többé koronavírus-járványok
A gene drive technológiával évek óta kísérleteznek a maláriát terjesztő szúnyogoknál és a Lyme-kórral fertőzött egereknél; most kipróbálnák, működhet-e patkósorrú denevéreken. Bár a megvalósításnak komoly korlátai vannak, ha a módszer beválna, a koronavírusokat már maguk a denevérek elpusztítanák, és így esélytelen lenne, hogy átterjedjenek az emberre.
Felpörgetett evolúcióval zsugorodtak ló méretűvé az elefántok Szicíliában
Forradalmi módszerekkel sikerült megkövesedett csontokból annyi DNS-t kivonni, hogy szekvenálhassák a Szicíliában valaha élt kis méretű elefánt genomját. Kiderült, hogy a faj mindössze 1300 év alatt annyira összezsugorodott, mintha egy ember rézuszmajom méretűvé válna.
Az emberek elhagyták, a vaddisznók visszavették Fukusimát
A 2011-es atomkatasztrófa után a legtöbben elhagyták Fukusima környékét, a természet pedig visszavette a várost. Visszatértek a vaddisznók is, brit és japán kutatók pedig megvizsgálták, hogy hogy alakult a génkészletük az elmúlt tíz évben.
Közönséges injekcióval gyógyítottak meg egy súlyos, genetikai eredetű betegséget
A CRISPR–Cas9 széleskörű használatát mostanáig megnehezítette az eljárás körülményessége, de egy tudóscsoport sikeresen kezelt vele egy genetikai eredetű ritka betegséget, és ehhez nem volt szükség másra, csak egy injekcióra.
A fokozott ízérzékű embereken kevésbé fog a koronavírus
Egy amerikai kutatás szerint a szuperízlelők nagyobb mértékű védettségének oka a tulajdonságért felelős TAS2R38 nevű gén, amely egyben erősebb veleszületett immunválasszal vértezi fel tulajdonosát.
Burgonyából importra szorulunk, de tudományos szempontból Magyarország valódi krumplinagyhatalom
Hópehely, Balatoni rózsa, Arany Chipke, Botond, Démon, Katica: mai magyar fajták, amelyeket egy 1960-ban indult, több évtizedig tartó nemesítési program eredményeként hoztak létre a nemzetközi élvonalba tartozó hazai burgonyakutatók, akik mostanra a legveszélyesebb növénybetegségekkel, kártevőkkel szembeni rezisztenciát is elérték.
Megvan a genetikai kulcsa, hogy miért olyan profi búvár a vízicickány
Az aprócska rovarevők az izmaikban lévő nagy mennyiségű mioglobin nevű fehérjének köszönhetően tudnak hosszú ideig a víz alá merülni, hasonlóan mint a bálnák vagy a fókák. Ez a tulajdonság ráadásul már vakond rokonaiknál is kialakult az evolúció során.
Elkészült a legősibb kutyafajta géntérképe
Az afrikai basenji genomját meghatározó ausztrál kutatók szerint az eredményük alapján felderíthető, hogy az ember miként domesztikálta a farkas ősökből a kutyát, de a genetikai eredetű kutyabetegségek gyógyításában is segít.
A kokainfogyasztás sejtszintű hatást gyakorol szinte az egész agyra az ecetmuslicákban
Amerikai kutatók azonosították közönséges ecetmuslicák agyában azokat a sejtcsoportokat, amik a kokainfogyasztásra adott válaszreakciókért felelősek. A felfedezés új függőségkezelési terápiáknak ágyazhat meg.
Hogyan dől el, hogy férfiak vagy nők leszünk?
A szexkromoszómák az esetek 2 százalékában nem határozzák meg egyértelműen az ember biológiai nemét, ráadásul az Y-kromoszóma mérete az evolúció során folyamatosan csökken. Vajon egyszer el is tűnhetnek a férfiak? Léteznek-e emberi kimérák? A Qubit új podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
Vlagyimir Putyin őrületes génszerkesztési programja: jön a fájdalmat nem érző katona?
Az orosz elnök áltudományos tanácsadói hatására attól retteg, hogy genetikai fegyverekkel próbálják kiirtani az oroszokat, ezért 500 milliárd forintnyi összeggel támogatta meg az ország genetikai kutatási programját. Miközben még saját kutatói is kinevetik Putyin félelmeit, az orosz tudósok igyekeznek felvenni a versenyt a kínai génszerkesztési törekvésekkel.
Beépített genetikai csodafegyvert találtak a matuzsálemi kort megért emberekben
105 és 110 év fölötti olaszok genomját szekvenálta és elemezte egy nemzetközi kutatócsoport. Kiderült: a DNS-helyreállító mechanizmusok és a mutációk ritka előfordulása adhatja a matuzsálemi kor genetikai magyarázatát.
Magyar kutatók a rák megakadályozásában is szerepet játszó gént találtak kutyákban
A CDKN2A gén fontos szerepet tölt be a rákos daganatok kialakulásának megakadályozásában, mivel a sérült vagy mutáns sejteket osztódásra képtelen állapotba kényszeríti.
Magyar kutatók fedezték fel a gabonák fagytűrésének genetikai hátterét
Az Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének munkatársai feltárták, hogy a fagytűrő növények képesek a napfény színképének alkonyatkor beálló változását érzékelni, és ez indítja be náluk a fény spektruma által szabályozott hidegedződés folyamatát.
Nem károsította a csernobili túlélők gyermekeinek DNS-ét a radioaktív sugárzás
A pripjaty-i atomerőmű RBMK-reaktorának 1986-os felrobbanása után az egész világ a sugárzásveszély miatt szorongott; főleg azok, akik testközelből élhették meg a katasztrófát. Egy új tanulmányban megvizsgálták a reaktorbalesetnél dolgozó katasztrófa-elhárítók leszármazottainak genomják, hogy kimutathassák bennük a sugárzás okozta genetikai mutációk nyomait. A kísérlet – szerencsére – nem járt eredménnyel: az utódok sértetlen DNS-sel úszták meg az atombalesetet.
Elkészült az első majom-ember kiméra
Egy kutatócsoport emberi őssejteket juttatott egy csomó makákóembrióba, a tudósok ezután húsz napon keresztül tanulmányozták a kimérákat, mielőtt elpusztították volna őket. A projektet vezető spanyol genetikus szerint nem létező majomemberek létrehozása a cél, hanem az embrió korai fejlődésének tanulmányozása.
Növényi gént fedeztek fel egy kártevő rovar genomjában
A dohánymolytetű természetes génmódosításnak vetette alá magát, hogy ellenálljon a növényi mérgeknek. A horizontális géntranszfer jelensége felettébb ritka a bonyolultabb testfelépítésű eukariótákban.
Szuperbúzát nemesítenek vadfajok bevonásával magyar kutatók
Az Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének kutatói szerint a rostanyagban gazdagított gabonafélék nemesítéssel történő előállítása az egészséges táplálkozás mellett a klímaváltozás stresszhatásait is segít kivédeni.
Sokkal összetettebb a szem színét meghatározó genetikai mechanizmus, mint azt korábban gondolták
Az eddig érvényben lévő elképzelés szerint az emberi szem színének variációit csupán egy vagy két gén szabályozza. Egy nemzetközi kutatócsoport arra jutott, hogy jóval több gén kifejeződése befolyásolja a színeket, és még a barna dominanciája sem teljesen egyértelmű.
Nemzetközi genetikai haderő felállítását javasolja a világ legnagyobb genomszekvenáló cégének vezetője
Francis De Souza, a kaliforniai Illumina elnök-vezérigazgatója szerint a gyors reagálású tudós hadtest feladata az új vírusvariánsok nyomon követése lenne annak érdekében, hogy a Covid-19 vakcinák, a gyógyszerek és a diagnosztikai módszerek ne valljanak kudarcot az új törzsekkel szemben.
Veszélyeztetett állatfajt klónoztak tudósok
A csaknem kihalt feketelábú görény megmaradt populációi mindössze 7 őstől származnak, ezért az utódok nem elég ellenállóak. Kutatók ezért nyúltak vissza az 1988-ban elpusztult nőstény, Willa génjeihez. A jövőben nem kizárt, hogy kihalt fajokat is vissza tudnak hozni az életbe.
Több mint egymillió éves, zápfogakból nyert DNS-minták tárják fel a mamutok evolúcióját
Soha korábban nem sikerült ennyire régi DNS-t vizsgálni. A szenzációs kutatás eredményei nemcsak a sztyeppei és a gyapjas mamut kialakulására derítenek fényt, hanem alapvető evolúciós folyamatokat is feltárnak.
Neandervölgyi génekből hoztak létre miniagyakat, hogy felfedjék az emberi agy evolúcióját
Három forradalmi technológia – az őssejt-visszaprogramozás, a CRISPR génszerkesztés, valamint a miniagyak tenyésztésének lehetősége – együtt járult hozzá ahhoz, hogy a kutatók elkezdhetik összeilleszteni az emberi agy több százezer éves fejlődéstörténetének darabjait.
Hatalmas magyar siker: rákgyógyítást támogató hazai cég nyerte a DigitalEurope innovációs díját
Az Oncompass Medicine rákos daganatokban azonosított molekuláris genetikai elváltozások alapján ajánl személyre szabott terápiát. A Future Unicorn díj azt jelzi, hogy a digitális iparág európai szakmai szervezete látja a potenciált a cégben arra, hogy a jövőben egymilliárd dollárra értékelt techóriássá váljon.
Rövidesen az emberi sejteket is használhatjuk adattárolóként
A DNS ideális adattároló, mivel hatalmas tárolókapacitása van, és más adathordozókkal ellentétben soha nem lesz elavult. Egy kutatócsoportnak sikerült a bakteriális DNS-be gravíroznia a „Hello, world!” 72 bit hosszúságú üzenetét.
A tüdőshalak genetikai vizsgálata tárta fel, hogyan hódították meg a szárazföldet a gerincesek
Az ausztráliai tüdőshal hatalmas genomjának feltérképezése elárulta, milyen változások kellettek a gerincesek első szárazföldi lépéseihez. Ha ők nem merészkednek ki a vízből, mi sem lennénk itt.
Nem is farkas az óriásfarkas
A Canis dirus névre keresztelt, mára kihalt ragadozóról sokáig úgy gondolták, hogy a szürke farkas közeli rokona, egy friss kutatás szerint azonban elképzelhető, hogy még csak farkasnak sem tekinthető.
Még az egypetéjű ikrek DNS-e sem 100 százalékig azonos
Előfordul, hogy az egyik testvér genomjában 10-15 genetikai mutáció található, de a másikéban egy sem. A legújabb eredmények alapján elképzelhető, hogy a mutációk a fejlődés korai szakaszában, egy-két héttel a megtermékenyítés után alakulnak ki.
503 új fajt azonosítottak 2020-ban a londoni Természettudományi Múzeum kutatói
A terepi kutatások mellett a múzeum közel 80 milliós gyűjteményben is találtak új fajokat.
A növények belső órája úgy ketyeg, mint az embereké
Egy friss angliai kutatás szerint a cirkadián ritmus genetikai szabályozása a növényekben szinte ugyanaz, mint az állatokban, a minimális egyedi különbségek viszont akár 10 órás eltéréseket is jelenthetnek.
Megmenekülhet a kihalástól a tasmán ördög
Az erszényes ragadozó vadon élő populációja annyira lecsökkent, hogy megváltoztak a szokásai, mondhatni szerencsére, mert így megállt a populációt évtizedek óta tizedelő fertőzés terjedése.
Sejtek molekuláris átprogramozásával sikeresen helyreállították egerek látását
Az áttörő kutatás eredményei arra utalnak, hogy génterápiával elméletileg emberek esetén is helyre lehet állítani az öregedéshez köthető károsodásokat – legalábbis ha a módszer tényleg biztonságosnak és használhatónak bizonyul.
Több mint 12 ezer eddig ismeretlen mikroorganizmust azonosítottak
Amerikai kutatók több mint 52 ezer élőlény genomját határozták meg, és 12 ezer új mikrobafajt fedeztek fel, ami 44 százalékkal terjeszti ki az eddig ismert baktériumok és archeák közé tartozó mikroorganizmusok mennyiségét.
Rejtett immungyengeséget fedeztek fel a súlyos COVID-betegek 14 százalékánál
Komoly gyakorlati haszna lehet annak a két kutatásnak, amelyek különböző irányból, de ugyanarra az eredményre jutottak: a COVID-betegség súlyos lefolyásában nagy szerepet játszhat az immunrendszer molekuláris védvonalát alkotó I. típusú interferonok hiánya. Fontos részeredmény, hogy a hibás immunműködéssel rendelkező páciensek 94 százaléka férfi volt.
Leszámol a szőke, kék szemű harcosok képével a vikingek származását felfedő, átfogó kutatás
A viking szó nem származást, hanem foglalkozást, életstílust jelölt – jelentette ki az a nemzetközi kutatócsoport, amely hat éven keresztül vizsgálta több száz viking DNS-ét. Mint kiderült, Skandinávián túl Dél-Európába és Ázsiába is vezetnek a viking örökség szálai.
A moralitás lépcsői, avagy lehet-e amorális az emberközpontúság?
Az amorális családközpontúság olyan viselkedésre utal, amikor az erkölcs csak a családon belül kötelez, azon kívül megengedhető az amorális viselkedés. A kutatások szerint a magyar társadalomra éppen ez a jellemző, és részben ez a magyarázata annak is, hogy társadalmunk olyan elfogadó a rendszerváltás után megjelenő új oligarchák viselkedése iránt.