genetika

Az emlősöknél minden korcsoportban hosszabb életre számíthatnak a nőstények, bizonyították magyar kutatók

Egy magyar tudósok részvételével folytatott nemzetközi kutatás szerint az emlősállatok nőstényeinek minden korcsoportban jobbak az életesélyei a hímeknél. Kiderült az is, hogy az ember a nemek közti 8 százalékos élettartam-különbséggel a kiegyensúlyozottabb fajok közé tartozik, a nőstény oroszlánok például átlag másfélszer annyi ideig élnek, mint a hímek.

Bevetették az első gyógyszereket a koronavírus ellen

Egy Remdesivirrel kezelt beteg tünetmentessé vált, bár ez még nem bizonyítja, hogy a gyógyszer minden esetben hatékony az új vírus ellen. A 2019-nCoV a szakértők által megjósolt módon megjelent európai országokban is, de további itteni terjedésére az Európai Járványügyi Hivatal szerint kevés esély van.

Jönnek a kimérák és a hibridek, ideje lebontani a genetikai kísérletek 20. századi korlátait

Emberi kimérák mindig is voltak, csak nem tudtunk róluk, de lassan a tudatos létrehozásuk sem tabu már. A közelmúltban számos olyan kutatási és terápiás modell létrehozására kértek engedélyt, amelyben a kimérát vagy a hibridet szándékosan hozzák létre. Itt az ideje, hogy a 21. század biotechnológiai ismeretei alapján tovább cizelláljuk a génállományba való beavatkozás tilalmát.

István királyé-e a Szent Jobb? Mikor kezdődött igazából a honfoglalás? Ilyen volt a Qubit Live #3

Harmadik élő eseményünkön megismertük a legújabb régészeti, genetikai, archeogenetikai és történettudományi eredményeket a honfoglalás kori magyarokról és távolabbi őseinkről, négy neves kutató tolmácsolásában. Az utóbbi években felgyorsult kutatások már olyan eredményeket hoznak, amelyek alapján át kellene írni a tankönyveket.

2119

Arra kértük a pályázókat, hogy esszében járják körül a kérdést: milyennek képzelik a következő évszázad emberét. A Qubit versenyének második helyezettje Sándor András, akinek munkája különleges formai megoldásával is felhívja magára a figyelmet.

Nem pusztán génjeink határozzák meg, milyenek vagyunk

Tévedés azt hinni, hogy ha majd kellően feltárjuk örökítőanyagunk rejtelmeit, pusztán a DNS alapján megjósolhatóvá válik bárki jelleme. A genomra inkább érdemes receptként, mintsem tervrajzként gondolni: nem a pontos, végső állapot leírását találjuk benne, hanem a lépéseket, amelyeket követve eljutunk a kifejlett szervezethez.