genetika

Több tízezres mintán vizsgálták az afrikai rabszolga-kereskedelem genetikai hatását

A legtöbb afroamerikai a mai Angola és Kongói Demokratikus Köztársaság területéről származik, tehát nem onnan hurcolták el a legtöbb embert, ahol először meghonosodott a rabszolga-kereskedelem. Az eddigi legnagyobb hasonló vizsgálatban a behurcoltak körében elterjedt fertőző betegségek, kibírhatatlan munkakörülmények és erőszak jövő generációkra gyakorolt hatásait mérték fel.

Létezik-e „Árpád-házi gén”?

Ha az Árpád-háznak bizonyíthatóan vannak ma is élő leszármazottai, a genetika törvényszerűségei miatt Európában mindenki vissza tudja vezetni a családfáját az Árpád-házig. De akkor mit bizonyít III. Béla Y kromoszómájának vizsgálata?

A génszerkesztés túl kiszámíthatatlan eredményre vezet ahhoz, hogy öröklődő betegségek gyógyítására használják

Június végén három olyan tudományos vizsgálat eredménye jelent meg egyszerre, amelyek először vizsgálták humán embriók génszerkesztésének ártalmatlansági és hatékonysági mutatóit. A kutatók szerint megjósolhatatlan, hogy milyen módosítást végez az immár klasszikusnak számító technológia, a CRISPR–Cas9 a petesejtből és hímivarsejtből éppen összeálló embrión.

Az emlősöknél minden korcsoportban hosszabb életre számíthatnak a nőstények, bizonyították magyar kutatók

Egy magyar tudósok részvételével folytatott nemzetközi kutatás szerint az emlősállatok nőstényeinek minden korcsoportban jobbak az életesélyei a hímeknél. Kiderült az is, hogy az ember a nemek közti 8 százalékos élettartam-különbséggel a kiegyensúlyozottabb fajok közé tartozik, a nőstény oroszlánok például átlag másfélszer annyi ideig élnek, mint a hímek.

Bevetették az első gyógyszereket a koronavírus ellen

Egy Remdesivirrel kezelt beteg tünetmentessé vált, bár ez még nem bizonyítja, hogy a gyógyszer minden esetben hatékony az új vírus ellen. A 2019-nCoV a szakértők által megjósolt módon megjelent európai országokban is, de további itteni terjedésére az Európai Járványügyi Hivatal szerint kevés esély van.

Jönnek a kimérák és a hibridek, ideje lebontani a genetikai kísérletek 20. századi korlátait

Emberi kimérák mindig is voltak, csak nem tudtunk róluk, de lassan a tudatos létrehozásuk sem tabu már. A közelmúltban számos olyan kutatási és terápiás modell létrehozására kértek engedélyt, amelyben a kimérát vagy a hibridet szándékosan hozzák létre. Itt az ideje, hogy a 21. század biotechnológiai ismeretei alapján tovább cizelláljuk a génállományba való beavatkozás tilalmát.

István királyé-e a Szent Jobb? Mikor kezdődött igazából a honfoglalás? Ilyen volt a Qubit Live #3

Harmadik élő eseményünkön megismertük a legújabb régészeti, genetikai, archeogenetikai és történettudományi eredményeket a honfoglalás kori magyarokról és távolabbi őseinkről, négy neves kutató tolmácsolásában. Az utóbbi években felgyorsult kutatások már olyan eredményeket hoznak, amelyek alapján át kellene írni a tankönyveket.

2119

Arra kértük a pályázókat, hogy esszében járják körül a kérdést: milyennek képzelik a következő évszázad emberét. A Qubit versenyének második helyezettje Sándor András, akinek munkája különleges formai megoldásával is felhívja magára a figyelmet.

Nem pusztán génjeink határozzák meg, milyenek vagyunk

Tévedés azt hinni, hogy ha majd kellően feltárjuk örökítőanyagunk rejtelmeit, pusztán a DNS alapján megjósolhatóvá válik bárki jelleme. A genomra inkább érdemes receptként, mintsem tervrajzként gondolni: nem a pontos, végső állapot leírását találjuk benne, hanem a lépéseket, amelyeket követve eljutunk a kifejlett szervezethez.