genetika

Drasztikus módszerrel írnák át a denevérek genomját, hogy ne legyenek többé koronavírus-járványok

A gene drive technológiával évek óta kísérleteznek a maláriát terjesztő szúnyogoknál és a Lyme-kórral fertőzött egereknél; most kipróbálnák, működhet-e patkósorrú denevéreken. Bár a megvalósításnak komoly korlátai vannak, ha a módszer beválna, a koronavírusokat már maguk a denevérek elpusztítanák, és így esélytelen lenne, hogy átterjedjenek az emberre.

Hogyan dől el, hogy férfiak vagy nők leszünk?

A szexkromoszómák az esetek 2 százalékában nem határozzák meg egyértelműen az ember biológiai nemét, ráadásul az Y-kromoszóma mérete az evolúció során folyamatosan csökken. Vajon egyszer el is tűnhetnek a férfiak? Léteznek-e emberi kimérák? A Qubit új podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.

Vlagyimir Putyin őrületes génszerkesztési programja: jön a fájdalmat nem érző katona?

Az orosz elnök áltudományos tanácsadói hatására attól retteg, hogy genetikai fegyverekkel próbálják kiirtani az oroszokat, ezért 500 milliárd forintnyi összeggel támogatta meg az ország genetikai kutatási programját. Miközben még saját kutatói is kinevetik Putyin félelmeit, az orosz tudósok igyekeznek felvenni a versenyt a kínai génszerkesztési törekvésekkel.

Nem károsította a csernobili túlélők gyermekeinek DNS-ét a radioaktív sugárzás

A pripjaty-i atomerőmű RBMK-reaktorának 1986-os felrobbanása után az egész világ a sugárzásveszély miatt szorongott; főleg azok, akik testközelből élhették meg a katasztrófát. Egy új tanulmányban megvizsgálták a reaktorbalesetnél dolgozó katasztrófa-elhárítók leszármazottainak genomják, hogy kimutathassák bennük a sugárzás okozta genetikai mutációk nyomait. A kísérlet – szerencsére – nem járt eredménnyel: az utódok sértetlen DNS-sel úszták meg az atombalesetet.

Elkészült az első majom-ember kiméra

Egy kutatócsoport emberi őssejteket juttatott egy csomó makákóembrióba, a tudósok ezután húsz napon keresztül tanulmányozták a kimérákat, mielőtt elpusztították volna őket. A projektet vezető spanyol genetikus szerint nem létező majomemberek létrehozása a cél, hanem az embrió korai fejlődésének tanulmányozása.

Veszélyeztetett állatfajt klónoztak tudósok

A csaknem kihalt feketelábú görény megmaradt populációi mindössze 7 őstől származnak, ezért az utódok nem elég ellenállóak. Kutatók ezért nyúltak vissza az 1988-ban elpusztult nőstény, Willa génjeihez. A jövőben nem kizárt, hogy kihalt fajokat is vissza tudnak hozni az életbe.

Rejtett immungyengeséget fedeztek fel a súlyos COVID-betegek 14 százalékánál

Komoly gyakorlati haszna lehet annak a két kutatásnak, amelyek különböző irányból, de ugyanarra az eredményre jutottak: a COVID-betegség súlyos lefolyásában nagy szerepet játszhat az immunrendszer molekuláris védvonalát alkotó I. típusú interferonok hiánya. Fontos részeredmény, hogy a hibás immunműködéssel rendelkező páciensek 94 százaléka férfi volt.

A baktériumok és az ember sejtjei kitűnően értenek egymás nyelvén

Évszázadokkal az egysejtű mikroorganizmusok felfedezése után derült ki, hogy a legtöbb baktérium olyan komplex kommunikációs rendszerrel bír, amivel a saját fajtáján kívül a jóval fejlettebbnek számító eukariótákkal és az emberrel is információt cserél. Az univerzális kémiai nyelv megismerése révén lehetővé válik a baktériumok által inspirált technológiák kifejlesztése, és az ember túlléphet a fenyegető antibiotikum-rezisztencia problémáján.

Valóban örökölhető az alkoholizmus?

Az alkoholfüggőség kialakulásának bizonyítottan lehetnek genetikai, nem a környezeti feltételektől függő okai is, a kérdés az, hogy kinél, mennyire hibáztathatók a gének. Viselkedésgenetikai kutatások szerint az alkoholfüggőségre való hajlam inkább férfiaknál öröklődik, az alkoholizmus aspektusai közül pedig például a nagyivás és az elvonási tünetek jelentkezése mutat erős genetikai determinációt.

Több tízezres mintán vizsgálták az afrikai rabszolga-kereskedelem genetikai hatását

A legtöbb afroamerikai a mai Angola és Kongói Demokratikus Köztársaság területéről származik, tehát nem onnan hurcolták el a legtöbb embert, ahol először meghonosodott a rabszolga-kereskedelem. Az eddigi legnagyobb hasonló vizsgálatban a behurcoltak körében elterjedt fertőző betegségek, kibírhatatlan munkakörülmények és erőszak jövő generációkra gyakorolt hatásait mérték fel.

Létezik-e „Árpád-házi gén”?

Ha az Árpád-háznak bizonyíthatóan vannak ma is élő leszármazottai, a genetika törvényszerűségei miatt Európában mindenki vissza tudja vezetni a családfáját az Árpád-házig. De akkor mit bizonyít III. Béla Y kromoszómájának vizsgálata?

A génszerkesztés túl kiszámíthatatlan eredményre vezet ahhoz, hogy öröklődő betegségek gyógyítására használják

Június végén három olyan tudományos vizsgálat eredménye jelent meg egyszerre, amelyek először vizsgálták humán embriók génszerkesztésének ártalmatlansági és hatékonysági mutatóit. A kutatók szerint megjósolhatatlan, hogy milyen módosítást végez az immár klasszikusnak számító technológia, a CRISPR–Cas9 a petesejtből és hímivarsejtből éppen összeálló embrión.