Növényi kommunikáció, a hőstressz-szabályozás genetikája és a fővárosi járványok társadalmi hatása: Holnap ismét Science Meetup
Ismét változatos témájú előadásokkal készültünk a március 14-ei meetupra. A részvétel, mint mindig, ingyenes.
genetika
Elkészült a LilBubome, a sztárrá vált kismacska genomjának részletes elemzése
Lehet-e egy internetes mémcica igazi kutatás alanya? A válasz igen, és a LilBubome nemcsak arra ad választ, hogy milyen genetikai betegségben szenved a cuki kismacska, de azt is megmutatja, hogy kell sikeresen csinálni a közösségi finanszírozású kutatást.
Hosszú és kalandos nyomozással derítette ki egy magyar kutató, hogyan lett szupergyom a parlagfű
A parlagfű az ember miatt fejlődött pár évtized alatt gyomirtó-rezisztens szupergyommá. A herbáriumok titkos világába vezető, nemrégiben publikált évtizedes genetikai nyomozómunkáról Poczai Péter, az eredményt közlő nemzetközi kutatócsoport növénybiológus tagja számol be.
Másodjára sikerült HIV-fertőzött embert gyógyítani őssejt beültetésével
A londoni betegnek egy HIV-rezisztens donortól származó őssejteket ültettek be. A tizenegy éve történt első sikeres HIV-kezelésről így már kijelenthető, hogy nem anomália volt.
Félig egypetéjű ikrek születtek Ausztráliában
Ha két hímivarsejt termékenyíti meg ugyanazon petesejtet, a létrejött zigóta rendszerint nem életképes, mivel az ember nem boldogul három (egy anyai és két apai) kromoszómakészlettel. A ma négyéves ausztrál ikreknek azonban sikerült a bravúr.
DNS-be illeszthető új nukleotidokat fedeztek fel
Mi lenne, ha megdupláznánk a DNS-t alkotó nukleotidok számát négyről nyolcra? A jelek szerint a molekula alaptulajdonságai nem változnának, viszont lehetőségek széles spektruma tárulhat fel előttünk.
Megfejtették a ráknak is ellenálló fehér cápa szuperképességeinek titkát
Az eddigi hiedelemmel ellentétben a nagy testű élőlények nem lesznek könnyebben rákosak, de a fehér cápa genomjának feltárása rámutatott arra is, hogyan tudnak akár napok alatt begyógyulni az állat óriási sebei.
Szédületes ütemben pusztulnak a vadon élő kávécserjefajok
A biológiai sokféleség megőrzése annak ellenére létkérdés, hogy a világ kávéfogyasztásának javát mindössze két faj termesztésével szolgálják ki a termesztők. A 124 kávécserjefaj 60 százaléka rövidesen eltűnhet, nélkülük azonban az ültetvényeket sem lehet felkészíteni a klímaváltozás kihívásaira.
Genetikailag kódolt lehet a monogámia, legalábbis az állatoknál
Egy nemzetközi kutatócsoport, amelynek munkájában magyar tudósok is részt vettek, megtalálta a monogámiában élő állatok közös genetikai mintázatát, amely magyarázatul szolgálhat a közös utódnevelési viselkedés kialakulására.
A nagy műanyagparától a marsi életig: őrült egy év volt ez a 2018!
Szabad oktatás, MTA-botrány, gonosz Facebook, elfuserált GDPR, őrült Elon Musk, vészesen melegedő Föld – íme a témák, amelyek meghatározták a 2018-as évet a Qubiten.
Magyar tudós halspermavizsgálatai segíthetnek feltárni a férfi sterilitás genetikai hátterét
Akár az emberpárok meddőségi vizsgálatában is fontos szerepet játszhat az Orbán László vezetésével folytatott új genetikai kutatás. Zebradániókban sikerült azonosítani annak a vezérlőfehérjének a génjét, amelynek hiányában a halak, és feltehetően más gerincesek, köztük az ember hímjei csak kevés és károsodott ivarsejtet tudnak termelni.
Neandervölgyi gének miatt lehet hosszúkásabb egyes európaiak koponyája
A neandervölgyi felmenők genetikai öröksége befolyásolhatja az agy formáját – derül ki a Homo sapiens agyi evolúciójára irányuló legújabb összehasonlító genetikai kutatásból.
Elkészült százezer brit géntérképe, erre most minden hackernek rájuk fáj a foga
Egy katonai létesítmény szervereire kellett menekíteni az értékes, amúgy anonim genetikai adatokat.
Eltűnt a kínai tudós, aki létrehozta a világ első génszerkesztett gyerekeit
Pletykák szerint volt munkahelyén tartják házi őrizetben a közellenséggé vált genetikust, de ezt az egyetem nem kívánta megerősíteni.
Donald Trump négy nagyszülője közül egyik sem Amerikában született
Egyre többet látunk egymás családfájából, és 10-15 éven belül akár a genetikai alapú „Facebook” kora is eljöhet. Addig is összegyűjtöttük az összes eddigi amerikai elnök összes nagyszülőjének származását.
Lulu és Nana: megszülettek a világ első génszerkesztett gyerekei
Kínában a közelmúltban megszületett a világ első, genomszekesztést hordozó ikerpárja. A beavatkozás tudományos értéke nem nagy (már évek óta nem kérdés, hogy ezt lehet), ugyanakkor etikaliag erősen ingoványos talajra érkeztünk, a bejelentés után saját egyeteme is felfüggesztette az érintett kutatót.
Sokat kávézol? Mostantól a génekre is foghatod
Bár a keserű ízekkel szembeni ellenérzés elméletileg evolúciósan kódolt az emberi génállományban, a kávé és a tea mégis kivételes népszerűségnek örvend szerte a világon. Kutatók most arra jöttek rá, hogy keserű és keserű között nagyok a különbségek.
Ilyen állat márpedig van! Az állatvilág hibridjei a jagoszlántól a wholphinig
A wolphin és a tigron is valóságos lény, ahogy a zebroidok sem egy sci-fiből bújtak elő. A fajok kereszteződéséből létrejövő állati hibridek annyian vannak, hogy mi is csak a teljesség igénye nélkül mutatunk be párat.
Alig függ öröklött tulajdonságainktól, hogy meddig élünk
Ne a szüleidet, hanem a házastársadat vagy a sógorodat figyeld, ha meg akarod tudni, sokáig élsz-e. Több százmillió ember születési és halálozási adataiból derült ki, hogy a gének sokkal kevésbé számítanak a várható élettertam szempontjából, mint eddig hittük.
A Szilícium-völgy háborút indított a halál ellen, de sajnos még mindig nem vagyunk halhatatlanok
Direkt vérátömlesztéssel, diabétesz- és rákgyógyászati, illetve az immunrendszerre ható szerekkel lassítanák az öregedést a technológiai cégek szupergazdagjai. Ezzel a nem túl távoli jövőben halandókra és kvázi halhatatlanokra osztanák az emberiséget.
Genetikai tesztek: Az emberi jogok még a tudományos kutatásokban is elsőbbséget élveznek
Sokan kíváncsiak arra, hogy mit hordoznak a génjeik, de az egyre népszerűbb tesztek rengeteg morális és jogi kérdést vetnek fel arról, hogy mihez van joga az embernek, és mit szabad a tudománynak.
Számítógép-e a sejt?
Az evolúció által létrehozott sejt messze nem hasonlít egy mérnöki precizítással működő szerkezetre. Sebestyén Endre a szeptemberi Budapest Science Meetup-on tartott előadásában a molekuláris biológia aktuális kihívásairól beszélt.
A menekültválság kezelésére vetik be a felturbózott Horvath-órát
Az emberek életkorát egyre pontosabban meghatározni képes genetikai módszer egyelőre nem felváltja, csak kiegészíti a röntgent és az MRI-t, de kulcsszerepe lehet a magukat fiatalkorúnak valló menedékkérők vizsgálatánál. A vizsgálat ugyanakkor számos etikai aggályt is felvet.
13 év után végre feltárták a búza genomját, így van esély, hogy nem halunk éhen 2050-re
A búza ötször bonyolultabb az embernél, nem csoda, hogy genetikai feltérképezésén több ezer ember 13 évig dolgozott. A kutatás eredményeként a lisztérzékenyek és a búzaallergiások számára is készülhet búzakenyér, de a klímaváltozás miatt szükséges szívósabb búzafajták termesztése is egyszerűbb lesz.
Emberi sejtek öregedését sikerült visszafordítani
Laboratóriumi körülmények között kis mennyiségű kén-hidrogént juttattak emberi sejtek mitokondriumába az Exeteri Egyetem kutatói, mire az elöregedett sejtek visszanyertek valamit korábbi génaktiváló képességükből.
A Horvath-óra ma még csak megmondja, hány éves vagy, de eljöhet az idő, hogy az öregedést is megállítja
Steve Horvath elmélete szúrja a biológusok szemét, de ha nem is tudják a pontos okait, módszerével egy szövet- vagy vérmintából 3,6 éves pontossággal meg tudják állapítani az egyén életkorát.
A Jurassic Park csak sci-fi, de a tudományos világ sokat köszönhet neki
Már az ötödik filmet mutatták be a modern korban újjáélesztett dinoszauruszokról szóló sorozatban, de mi a tudományos álláspont az olyan kérdésekben, hogy például lehet-e ősszúnyogból vett dinó-DNS-ből Velociraptort klónozni? Genetikus és paleontológus szakértőket kérdeztünk.
Perzsiától a sportpályákig – a lovak genetikai elszürkülésének történelmi útja
Az elmúlt két és fél ezer évben jelentősen csökkent a lovak fajon belüli genetikai sokfélesége. Ami nem is csoda, mivel a szelekciót a hadviselés vezérelte az elmúlt évezredekben, a ma ismert fajtákat is a harcmodorhoz igazított tenyésztés alakította ki.
Kétszer annyi a szőke nő, mint a férfi, pedig gyermekkorban még kiegyensúlyozottak az arányok
Nőből a szőke, férfiból a fekete lehetett a kapósabb Európában. Ezzel magyarázzák a meglepett kutatók, hogy a szőke kisfiúk haja felnőtt korukra hajlamosabb bebarnulni, mint a lányoké.
Ingyenes DNS-vizsgálatot vezet be Észtország
Mit szólnál hozzá, ha a DNS-ed alapján ingyen megmondanák, milyen betegségek fenyegetnek a jövőben? Az észteknél ez jön.
Mindenki másképp egyforma – folytatódik a nagy genetikai őskeresés
A mai európaiak mindannyian egyszerre gótok, gepidák, hunok, avarok, dákok és magyarok. A nagy genetikai őskeresés folytatásaként bejárjuk a nagy genetikai családfaerdőt.
A nagy genetikai őskeresés
Mik vogymuk, magyarok? Hunok, avarok vagy egy genetikai konglomerátum? Egyre több adat kerül elő a honfoglalók és az őslakos avarok genetikai összetételéről. De ki az a mitokondriális Éva, és mi köze az Y kromoszómás Ádámhoz?
Tudományos módszereket használ ugyan, de felettébb kamuszagú a genetikai alapú társkeresés
Genetikai elemzéssel állítja párba a társkeresőket néhány amerikai startup. A tudományos társkeresők feromonokra és vonzó génekre hivatkozó tudományának azonban nincs alapja: a szerelmi fellángolás genetikai és biokémiai háttere bizonyítatlan, már amennyiben létezik ilyen mindent überelő biológiai mechanizmus.
Magyar Tudományos Akadémia: A genomszerkesztés nem génmódosítás
Kétségtelen, hogy az új technológiák máshogyan avatkoznak be a természetes folyamatokba, mint a korábbiak. Az MTA állásfoglalását közismerten GMO-párti akadémikusok jegyzik.
Mintha látnánk egy gyógyszer hatását, még mielőtt bárki bevenné
Minden 125. brit állampolgár egy biobanknak adományozta egészségügyi adatait, hogy a kutatók egyenlő feltételek mellett használják fel őket a betegségek mechanizmusának megértése érdekében. Jöhet a gyógyszerforradalom?
Megtalálták az első génmutációt, amely gátolja az öregedést
Az egyik amish közösségben megfigyelt genetikai módosulás alapján már kikísérleteztek egy öregedés elleni gyógyszert.