Rettenetes szuperképességei vannak az ágyi poloskának
Eredetileg csak a vérszívó poloskák bizarr szaporodási módszerét akarta feltérképezni egy kutatócsoport, de a DNS-mintákból további megdöbbentő következtetések adódtak.
genetika
Miért fontos a sejtek hőstressz elleni védekezését szabályozó fehérje vizsgálata?
A titokzatos fehérje, a HSF1 szerepet játszik az öregedésben és neurodegeneratív betegségek kialakulásában is, derült ki Barna János genetikus kutató előadásából a márciusi Budapest Science Meetupon.
Mi lenne, ha az öröklött génjeid alapján döntenék el, hogyan tanítanak az iskolában?
Ha odáig jutna a tudomány, hogy a gyerekek egyedi genetikai adottságaira építve lehetne egyéni fejlesztési tervet összeállítani minden tanuló számára, akkor elméletileg az egyenlőtlenségeket is nagyban lehetne csökkenteni. Csakhogy ez mégsem olyan egyszerű, mint elsőre hangzik.
Kereskedelmi genetikai tesztek: üdvözlünk saját magadban!
Félő, hogy egyetlen teszttel nem lehet behozni az évtizedek alatt felhalmozott orvosi, genetikai és népesedéstörténeti ismereteket. A különböző cégek árult tesztek adatvédelmi, orvosszakmai és morális aggályokat is felvetnek, írja Sándor Judit bioetikus, a CEU tanára.
200 000 eddig ismeretlen vírust találtak az óceánokban
Ezek vajon hol bujkáltak eddig?
Skót agarakban találták meg a kopaszodás egyik genetikai magyarázatát
Finn tudósok szerint az SGK3 gén funkcionális zavara a felelős a kutyakopaszodásért.
Növényi kommunikáció, a hőstressz-szabályozás genetikája és a fővárosi járványok társadalmi hatása: Holnap ismét Science Meetup
Ismét változatos témájú előadásokkal készültünk a március 14-ei meetupra. A részvétel, mint mindig, ingyenes.
Elkészült a LilBubome, a sztárrá vált kismacska genomjának részletes elemzése
Lehet-e egy internetes mémcica igazi kutatás alanya? A válasz igen, és a LilBubome nemcsak arra ad választ, hogy milyen genetikai betegségben szenved a cuki kismacska, de azt is megmutatja, hogy kell sikeresen csinálni a közösségi finanszírozású kutatást.
Hosszú és kalandos nyomozással derítette ki egy magyar kutató, hogyan lett szupergyom a parlagfű
A parlagfű az ember miatt fejlődött pár évtized alatt gyomirtó-rezisztens szupergyommá. A herbáriumok titkos világába vezető, nemrégiben publikált évtizedes genetikai nyomozómunkáról Poczai Péter, az eredményt közlő nemzetközi kutatócsoport növénybiológus tagja számol be.
Másodjára sikerült HIV-fertőzött embert gyógyítani őssejt beültetésével
A londoni betegnek egy HIV-rezisztens donortól származó őssejteket ültettek be. A tizenegy éve történt első sikeres HIV-kezelésről így már kijelenthető, hogy nem anomália volt.
Félig egypetéjű ikrek születtek Ausztráliában
Ha két hímivarsejt termékenyíti meg ugyanazon petesejtet, a létrejött zigóta rendszerint nem életképes, mivel az ember nem boldogul három (egy anyai és két apai) kromoszómakészlettel. A ma négyéves ausztrál ikreknek azonban sikerült a bravúr.
DNS-be illeszthető új nukleotidokat fedeztek fel
Mi lenne, ha megdupláznánk a DNS-t alkotó nukleotidok számát négyről nyolcra? A jelek szerint a molekula alaptulajdonságai nem változnának, viszont lehetőségek széles spektruma tárulhat fel előttünk.
Megfejtették a ráknak is ellenálló fehér cápa szuperképességeinek titkát
Az eddigi hiedelemmel ellentétben a nagy testű élőlények nem lesznek könnyebben rákosak, de a fehér cápa genomjának feltárása rámutatott arra is, hogyan tudnak akár napok alatt begyógyulni az állat óriási sebei.
Szédületes ütemben pusztulnak a vadon élő kávécserjefajok
A biológiai sokféleség megőrzése annak ellenére létkérdés, hogy a világ kávéfogyasztásának javát mindössze két faj termesztésével szolgálják ki a termesztők. A 124 kávécserjefaj 60 százaléka rövidesen eltűnhet, nélkülük azonban az ültetvényeket sem lehet felkészíteni a klímaváltozás kihívásaira.
Genetikailag kódolt lehet a monogámia, legalábbis az állatoknál
Egy nemzetközi kutatócsoport, amelynek munkájában magyar tudósok is részt vettek, megtalálta a monogámiában élő állatok közös genetikai mintázatát, amely magyarázatul szolgálhat a közös utódnevelési viselkedés kialakulására.
A nagy műanyagparától a marsi életig: őrült egy év volt ez a 2018!
Szabad oktatás, MTA-botrány, gonosz Facebook, elfuserált GDPR, őrült Elon Musk, vészesen melegedő Föld – íme a témák, amelyek meghatározták a 2018-as évet a Qubiten.
Magyar tudós halspermavizsgálatai segíthetnek feltárni a férfi sterilitás genetikai hátterét
Akár az emberpárok meddőségi vizsgálatában is fontos szerepet játszhat az Orbán László vezetésével folytatott új genetikai kutatás. Zebradániókban sikerült azonosítani annak a vezérlőfehérjének a génjét, amelynek hiányában a halak, és feltehetően más gerincesek, köztük az ember hímjei csak kevés és károsodott ivarsejtet tudnak termelni.
Neandervölgyi gének miatt lehet hosszúkásabb egyes európaiak koponyája
A neandervölgyi felmenők genetikai öröksége befolyásolhatja az agy formáját – derül ki a Homo sapiens agyi evolúciójára irányuló legújabb összehasonlító genetikai kutatásból.
Elkészült százezer brit géntérképe, erre most minden hackernek rájuk fáj a foga
Egy katonai létesítmény szervereire kellett menekíteni az értékes, amúgy anonim genetikai adatokat.
Eltűnt a kínai tudós, aki létrehozta a világ első génszerkesztett gyerekeit
Pletykák szerint volt munkahelyén tartják házi őrizetben a közellenséggé vált genetikust, de ezt az egyetem nem kívánta megerősíteni.
Donald Trump négy nagyszülője közül egyik sem Amerikában született
Egyre többet látunk egymás családfájából, és 10-15 éven belül akár a genetikai alapú „Facebook” kora is eljöhet. Addig is összegyűjtöttük az összes eddigi amerikai elnök összes nagyszülőjének származását.
Lulu és Nana: megszülettek a világ első génszerkesztett gyerekei
Kínában a közelmúltban megszületett a világ első, genomszekesztést hordozó ikerpárja. A beavatkozás tudományos értéke nem nagy (már évek óta nem kérdés, hogy ezt lehet), ugyanakkor etikaliag erősen ingoványos talajra érkeztünk, a bejelentés után saját egyeteme is felfüggesztette az érintett kutatót.
Sokat kávézol? Mostantól a génekre is foghatod
Bár a keserű ízekkel szembeni ellenérzés elméletileg evolúciósan kódolt az emberi génállományban, a kávé és a tea mégis kivételes népszerűségnek örvend szerte a világon. Kutatók most arra jöttek rá, hogy keserű és keserű között nagyok a különbségek.
Ilyen állat márpedig van! Az állatvilág hibridjei a jagoszlántól a wholphinig
A wolphin és a tigron is valóságos lény, ahogy a zebroidok sem egy sci-fiből bújtak elő. A fajok kereszteződéséből létrejövő állati hibridek annyian vannak, hogy mi is csak a teljesség igénye nélkül mutatunk be párat.
Alig függ öröklött tulajdonságainktól, hogy meddig élünk
Ne a szüleidet, hanem a házastársadat vagy a sógorodat figyeld, ha meg akarod tudni, sokáig élsz-e. Több százmillió ember születési és halálozási adataiból derült ki, hogy a gének sokkal kevésbé számítanak a várható élettertam szempontjából, mint eddig hittük.
A Szilícium-völgy háborút indított a halál ellen, de sajnos még mindig nem vagyunk halhatatlanok
Direkt vérátömlesztéssel, diabétesz- és rákgyógyászati, illetve az immunrendszerre ható szerekkel lassítanák az öregedést a technológiai cégek szupergazdagjai. Ezzel a nem túl távoli jövőben halandókra és kvázi halhatatlanokra osztanák az emberiséget.
Genetikai tesztek: Az emberi jogok még a tudományos kutatásokban is elsőbbséget élveznek
Sokan kíváncsiak arra, hogy mit hordoznak a génjeik, de az egyre népszerűbb tesztek rengeteg morális és jogi kérdést vetnek fel arról, hogy mihez van joga az embernek, és mit szabad a tudománynak.
Számítógép-e a sejt?
Az evolúció által létrehozott sejt messze nem hasonlít egy mérnöki precizítással működő szerkezetre. Sebestyén Endre a szeptemberi Budapest Science Meetup-on tartott előadásában a molekuláris biológia aktuális kihívásairól beszélt.
A menekültválság kezelésére vetik be a felturbózott Horvath-órát
Az emberek életkorát egyre pontosabban meghatározni képes genetikai módszer egyelőre nem felváltja, csak kiegészíti a röntgent és az MRI-t, de kulcsszerepe lehet a magukat fiatalkorúnak valló menedékkérők vizsgálatánál. A vizsgálat ugyanakkor számos etikai aggályt is felvet.
13 év után végre feltárták a búza genomját, így van esély, hogy nem halunk éhen 2050-re
A búza ötször bonyolultabb az embernél, nem csoda, hogy genetikai feltérképezésén több ezer ember 13 évig dolgozott. A kutatás eredményeként a lisztérzékenyek és a búzaallergiások számára is készülhet búzakenyér, de a klímaváltozás miatt szükséges szívósabb búzafajták termesztése is egyszerűbb lesz.
Emberi sejtek öregedését sikerült visszafordítani
Laboratóriumi körülmények között kis mennyiségű kén-hidrogént juttattak emberi sejtek mitokondriumába az Exeteri Egyetem kutatói, mire az elöregedett sejtek visszanyertek valamit korábbi génaktiváló képességükből.
A Horvath-óra ma még csak megmondja, hány éves vagy, de eljöhet az idő, hogy az öregedést is megállítja
Steve Horvath elmélete szúrja a biológusok szemét, de ha nem is tudják a pontos okait, módszerével egy szövet- vagy vérmintából 3,6 éves pontossággal meg tudják állapítani az egyén életkorát.
A Jurassic Park csak sci-fi, de a tudományos világ sokat köszönhet neki
Már az ötödik filmet mutatták be a modern korban újjáélesztett dinoszauruszokról szóló sorozatban, de mi a tudományos álláspont az olyan kérdésekben, hogy például lehet-e ősszúnyogból vett dinó-DNS-ből Velociraptort klónozni? Genetikus és paleontológus szakértőket kérdeztünk.
Perzsiától a sportpályákig – a lovak genetikai elszürkülésének történelmi útja
Az elmúlt két és fél ezer évben jelentősen csökkent a lovak fajon belüli genetikai sokfélesége. Ami nem is csoda, mivel a szelekciót a hadviselés vezérelte az elmúlt évezredekben, a ma ismert fajtákat is a harcmodorhoz igazított tenyésztés alakította ki.
Kétszer annyi a szőke nő, mint a férfi, pedig gyermekkorban még kiegyensúlyozottak az arányok
Nőből a szőke, férfiból a fekete lehetett a kapósabb Európában. Ezzel magyarázzák a meglepett kutatók, hogy a szőke kisfiúk haja felnőtt korukra hajlamosabb bebarnulni, mint a lányoké.
Ingyenes DNS-vizsgálatot vezet be Észtország
Mit szólnál hozzá, ha a DNS-ed alapján ingyen megmondanák, milyen betegségek fenyegetnek a jövőben? Az észteknél ez jön.
Mindenki másképp egyforma – folytatódik a nagy genetikai őskeresés
A mai európaiak mindannyian egyszerre gótok, gepidák, hunok, avarok, dákok és magyarok. A nagy genetikai őskeresés folytatásaként bejárjuk a nagy genetikai családfaerdőt.
A nagy genetikai őskeresés
Mik vogymuk, magyarok? Hunok, avarok vagy egy genetikai konglomerátum? Egyre több adat kerül elő a honfoglalók és az őslakos avarok genetikai összetételéről. De ki az a mitokondriális Éva, és mi köze az Y kromoszómás Ádámhoz?
Tudományos módszereket használ ugyan, de felettébb kamuszagú a genetikai alapú társkeresés
Genetikai elemzéssel állítja párba a társkeresőket néhány amerikai startup. A tudományos társkeresők feromonokra és vonzó génekre hivatkozó tudományának azonban nincs alapja: a szerelmi fellángolás genetikai és biokémiai háttere bizonyítatlan, már amennyiben létezik ilyen mindent überelő biológiai mechanizmus.
Magyar Tudományos Akadémia: A genomszerkesztés nem génmódosítás
Kétségtelen, hogy az új technológiák máshogyan avatkoznak be a természetes folyamatokba, mint a korábbiak. Az MTA állásfoglalását közismerten GMO-párti akadémikusok jegyzik.
Mintha látnánk egy gyógyszer hatását, még mielőtt bárki bevenné
Minden 125. brit állampolgár egy biobanknak adományozta egészségügyi adatait, hogy a kutatók egyenlő feltételek mellett használják fel őket a betegségek mechanizmusának megértése érdekében. Jöhet a gyógyszerforradalom?
Megtalálták az első génmutációt, amely gátolja az öregedést
Az egyik amish közösségben megfigyelt genetikai módosulás alapján már kikísérleteztek egy öregedés elleni gyógyszert.