Az orosz elnök áltudományos tanácsadói hatására attól retteg, hogy genetikai fegyverekkel próbálják kiirtani az oroszokat, ezért 500 milliárd forintnyi összeggel támogatta meg az ország genetikai kutatási programját. Miközben még saját kutatói is kinevetik Putyin félelmeit, az orosz tudósok igyekeznek felvenni a versenyt a kínai génszerkesztési törekvésekkel.
105 és 110 év fölötti olaszok genomját szekvenálta és elemezte egy nemzetközi kutatócsoport. Kiderült: a DNS-helyreállító mechanizmusok és a mutációk ritka előfordulása adhatja a matuzsálemi kor genetikai magyarázatát.
A CDKN2A gén fontos szerepet tölt be a rákos daganatok kialakulásának megakadályozásában, mivel a sérült vagy mutáns sejteket osztódásra képtelen állapotba kényszeríti.
Az Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének munkatársai feltárták, hogy a fagytűrő növények képesek a napfény színképének alkonyatkor beálló változását érzékelni, és ez indítja be náluk a fény spektruma által szabályozott hidegedződés folyamatát.
A pripjaty-i atomerőmű RBMK-reaktorának 1986-os felrobbanása után az egész világ a sugárzásveszély miatt szorongott; főleg azok, akik testközelből élhették meg a katasztrófát. Egy új tanulmányban megvizsgálták a reaktorbalesetnél dolgozó katasztrófa-elhárítók leszármazottainak genomják, hogy kimutathassák bennük a sugárzás okozta genetikai mutációk nyomait. A kísérlet – szerencsére – nem járt eredménnyel: az utódok sértetlen DNS-sel úszták meg az atombalesetet.
Egy kutatócsoport emberi őssejteket juttatott egy csomó makákóembrióba, a tudósok ezután húsz napon keresztül tanulmányozták a kimérákat, mielőtt elpusztították volna őket. A projektet vezető spanyol genetikus szerint nem létező majomemberek létrehozása a cél, hanem az embrió korai fejlődésének tanulmányozása.
A dohánymolytetű természetes génmódosításnak vetette alá magát, hogy ellenálljon a növényi mérgeknek. A horizontális géntranszfer jelensége felettébb ritka a bonyolultabb testfelépítésű eukariótákban.
Az Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének kutatói szerint a rostanyagban gazdagított gabonafélék nemesítéssel történő előállítása az egészséges táplálkozás mellett a klímaváltozás stresszhatásait is segít kivédeni.
Az eddig érvényben lévő elképzelés szerint az emberi szem színének variációit csupán egy vagy két gén szabályozza. Egy nemzetközi kutatócsoport arra jutott, hogy jóval több gén kifejeződése befolyásolja a színeket, és még a barna dominanciája sem teljesen egyértelmű.
Francis De Souza, a kaliforniai Illumina elnök-vezérigazgatója szerint a gyors reagálású tudós hadtest feladata az új vírusvariánsok nyomon követése lenne annak érdekében, hogy a Covid-19 vakcinák, a gyógyszerek és a diagnosztikai módszerek ne valljanak kudarcot az új törzsekkel szemben.
A csaknem kihalt feketelábú görény megmaradt populációi mindössze 7 őstől származnak, ezért az utódok nem elég ellenállóak. Kutatók ezért nyúltak vissza az 1988-ban elpusztult nőstény, Willa génjeihez. A jövőben nem kizárt, hogy kihalt fajokat is vissza tudnak hozni az életbe.
Soha korábban nem sikerült ennyire régi DNS-t vizsgálni. A szenzációs kutatás eredményei nemcsak a sztyeppei és a gyapjas mamut kialakulására derítenek fényt, hanem alapvető evolúciós folyamatokat is feltárnak.
Három forradalmi technológia – az őssejt-visszaprogramozás, a CRISPR génszerkesztés, valamint a miniagyak tenyésztésének lehetősége – együtt járult hozzá ahhoz, hogy a kutatók elkezdhetik összeilleszteni az emberi agy több százezer éves fejlődéstörténetének darabjait.
Az Oncompass Medicine rákos daganatokban azonosított molekuláris genetikai elváltozások alapján ajánl személyre szabott terápiát. A Future Unicorn díj azt jelzi, hogy a digitális iparág európai szakmai szervezete látja a potenciált a cégben arra, hogy a jövőben egymilliárd dollárra értékelt techóriássá váljon.
A DNS ideális adattároló, mivel hatalmas tárolókapacitása van, és más adathordozókkal ellentétben soha nem lesz elavult. Egy kutatócsoportnak sikerült a bakteriális DNS-be gravíroznia a „Hello, world!” 72 bit hosszúságú üzenetét.
Az ausztráliai tüdőshal hatalmas genomjának feltérképezése elárulta, milyen változások kellettek a gerincesek első szárazföldi lépéseihez. Ha ők nem merészkednek ki a vízből, mi sem lennénk itt.
A Canis dirus névre keresztelt, mára kihalt ragadozóról sokáig úgy gondolták, hogy a szürke farkas közeli rokona, egy friss kutatás szerint azonban elképzelhető, hogy még csak farkasnak sem tekinthető.
Előfordul, hogy az egyik testvér genomjában 10-15 genetikai mutáció található, de a másikéban egy sem. A legújabb eredmények alapján elképzelhető, hogy a mutációk a fejlődés korai szakaszában, egy-két héttel a megtermékenyítés után alakulnak ki.
A terepi kutatások mellett a múzeum közel 80 milliós gyűjteményben is találtak új fajokat.
Egy friss angliai kutatás szerint a cirkadián ritmus genetikai szabályozása a növényekben szinte ugyanaz, mint az állatokban, a minimális egyedi különbségek viszont akár 10 órás eltéréseket is jelenthetnek.
Az erszényes ragadozó vadon élő populációja annyira lecsökkent, hogy megváltoztak a szokásai, mondhatni szerencsére, mert így megállt a populációt évtizedek óta tizedelő fertőzés terjedése.
Az áttörő kutatás eredményei arra utalnak, hogy génterápiával elméletileg emberek esetén is helyre lehet állítani az öregedéshez köthető károsodásokat – legalábbis ha a módszer tényleg biztonságosnak és használhatónak bizonyul.
Amerikai kutatók több mint 52 ezer élőlény genomját határozták meg, és 12 ezer új mikrobafajt fedeztek fel, ami 44 százalékkal terjeszti ki az eddig ismert baktériumok és archeák közé tartozó mikroorganizmusok mennyiségét.
Komoly gyakorlati haszna lehet annak a két kutatásnak, amelyek különböző irányból, de ugyanarra az eredményre jutottak: a COVID-betegség súlyos lefolyásában nagy szerepet játszhat az immunrendszer molekuláris védvonalát alkotó I. típusú interferonok hiánya. Fontos részeredmény, hogy a hibás immunműködéssel rendelkező páciensek 94 százaléka férfi volt.
A viking szó nem származást, hanem foglalkozást, életstílust jelölt – jelentette ki az a nemzetközi kutatócsoport, amely hat éven keresztül vizsgálta több száz viking DNS-ét. Mint kiderült, Skandinávián túl Dél-Európába és Ázsiába is vezetnek a viking örökség szálai.
Az amorális családközpontúság olyan viselkedésre utal, amikor az erkölcs csak a családon belül kötelez, azon kívül megengedhető az amorális viselkedés. A kutatások szerint a magyar társadalomra éppen ez a jellemző, és részben ez a magyarázata annak is, hogy társadalmunk olyan elfogadó a rendszerváltás után megjelenő új oligarchák viselkedése iránt.
Genetikusok különböző korokból származó emberi csontok vizsgálata után állapították meg, hogy Közép-Európában 2000 év alatt 7 százalék környékéről 60 százalékra ugrott a laktóz, vagyis a tejcukor megemésztésére képes felnőttek aránya.
Évszázadokkal az egysejtű mikroorganizmusok felfedezése után derült ki, hogy a legtöbb baktérium olyan komplex kommunikációs rendszerrel bír, amivel a saját fajtáján kívül a jóval fejlettebbnek számító eukariótákkal és az emberrel is információt cserél. Az univerzális kémiai nyelv megismerése révén lehetővé válik a baktériumok által inspirált technológiák kifejlesztése, és az ember túlléphet a fenyegető antibiotikum-rezisztencia problémáján.
A 15. század végén sok millió európai ember életét követelő szifilisz-járvány kórokozóját olyan emberi maradványokban azonosították a Zürichi Egyetem kutatói, amelyek az Amerika felfedezése előtti időkből származnak.
Az alkoholfüggőség kialakulásának bizonyítottan lehetnek genetikai, nem a környezeti feltételektől függő okai is, a kérdés az, hogy kinél, mennyire hibáztathatók a gének. Viselkedésgenetikai kutatások szerint az alkoholfüggőségre való hajlam inkább férfiaknál öröklődik, az alkoholizmus aspektusai közül pedig például a nagyivás és az elvonási tünetek jelentkezése mutat erős genetikai determinációt.
Merész vállalkozás mesterséges tintahalembriókat létrehozni, majd a kemény burkukon keresztül hatolva génszerkeszteni őket. Egy amerikai kutatócsoportnak mégis sikerült, és ezzel ahhoz is közelebb jutottak, hogy megfejtsék a fejlábúak különös intelligenciájának titkát.
Kanadai kutatók közel félmillió születési adatot elemeztek 2007 és 2012 között, majd ötéves korukig nyomon követték az Ontario államban született gyermekeket
A dolgozók testi jegyeit viselő mutáns méh krémsárga szemeivel tűnt ki a fekete szemű rajból. Nem tudni, mi idézte el a mutálódását, de az utóbbi időben egyre több hím és nőstény jellegzetességeket is mutató egyedet találnak az állatvilágban.
A legtöbb afroamerikai a mai Angola és Kongói Demokratikus Köztársaság területéről származik, tehát nem onnan hurcolták el a legtöbb embert, ahol először meghonosodott a rabszolga-kereskedelem. Az eddigi legnagyobb hasonló vizsgálatban a behurcoltak körében elterjedt fertőző betegségek, kibírhatatlan munkakörülmények és erőszak jövő generációkra gyakorolt hatásait mérték fel.
Ha az Árpád-háznak bizonyíthatóan vannak ma is élő leszármazottai, a genetika törvényszerűségei miatt Európában mindenki vissza tudja vezetni a családfáját az Árpád-házig. De akkor mit bizonyít III. Béla Y kromoszómájának vizsgálata?
A világon eddig legyártott összes film egy kockacukornál is kisebb helyen elférne DNS-en tárolva, nem csoda, hogy régóta kísérleteznek ezzel a techcégek. Texasban most sikerült áttörést elérni az Ózzal.
Az óceániai felfedezők több száz évvel az európaiak előtt kapcsolatba kerültek az amerikai őslakosokkal, egy új genomvizsgálat szerint azonban hosszú együttélés helyett valószínűleg csak egy nagy találkozó történt.
Június végén három olyan tudományos vizsgálat eredménye jelent meg egyszerre, amelyek először vizsgálták humán embriók génszerkesztésének ártalmatlansági és hatékonysági mutatóit. A kutatók szerint megjósolhatatlan, hogy milyen módosítást végez az immár klasszikusnak számító technológia, a CRISPR–Cas9 a petesejtből és hímivarsejtből éppen összeálló embrión.
A kutyások merlének vagy cifrának nevezik, amikor a kutya színe szürke alapon feketével spriccelt. A magyar fajták közül a mudik lehetnek ilyenek, az viszont csak most vált érthetővé, hogy a jellegzetes mintázat milyen genetikai folyamatok eredményeként alakul ki.
Amerikai etológusok kidolgozták az epigenetikai kutyakor-órát, legalábbis golden retrieverre. A csodaképlet: emberi életkor = 16 ln (kutyaéletkor) + 31.
Mi a fertőzés pontos dinamikája? Milyen szerepet játszanak a megbetegedésben a gének? Mi a helyzet a gyerekekkel, a háziállatokkal és a szövődményekkel? Sokat tudunk, de nem eleget.
Székely Anna mikrobiológus a Science Meetup videós különkiadásában, a Karanténnaplóban beszélt a módszer előnyeiről és korlátairól.
A DNS már nemcsak emberi maradványok, hanem ősi állati szövetek, például pergamendarabok vizsgálata révén segíthet jobban megérteni a történelmet.
A rákos sejtek genetikai állománya rendkívül instabil, míg anyagcseréjük eltér az egészséges sejtekétől. Egy új felfedezés rávilágít a folyamatra, amely által egyes specifikus anyagcsere- melléktermékek útját állják a DNS-törések helyreállításának.
A rukkola nagy előnye, hogy nem kell főzni, így fogyasztáskor is nagy mennyiségben megtalálhatók benne a keresztesvirágúakra jellemző egészségvédő vegyületek. Sajátos íze azonban sokakat elriaszt, aminek oka az emberi genomban is keresendő.
Spoiler: egyről. De ez nem jelenti sem azt, hogy a vírus nem változik, sem azt, hogy egyszer majd nem alakulhat ki egy új törzs.
Emberi őssejtekkel láttak el egérembriókat, és hetek alatt olyan szövetekben mutatták ki az emberi eredetű sejteket, amelyekből a szív, az agy és a szemek is kialakulnak.
Egy magyar tudósok részvételével folytatott nemzetközi kutatás szerint az emlősállatok nőstényeinek minden korcsoportban jobbak az életesélyei a hímeknél. Kiderült az is, hogy az ember a nemek közti 8 százalékos élettartam-különbséggel a kiegyensúlyozottabb fajok közé tartozik, a nőstény oroszlánok például átlag másfélszer annyi ideig élnek, mint a hímek.
A részeg állatokról szóló vicces anekdoták mögött viszonylag kevés a tudományos tény – az elefántról például eddig azt tartották, hogy egyszerűen nem tud elég erjedt gyümölcsöt magához venni ahhoz, hogy lerészegedjen, mert túl nagy. Most kiderült, hogy az elefánt igenis képes berúgni, a magyarázat a génekben rejlik.
Egy 22 és egy 27 évet megélt kutya vizsgálatával olyan génváltozatokat azonosítottak az ELTE kutatói, amelyek eddigi ismereteik szerint nem fordulnak elő átlagos élethosszú kutyákban.