Hány SARS-CoV-2-vírustörzsről tudunk?
Spoiler: egyről. De ez nem jelenti sem azt, hogy a vírus nem változik, sem azt, hogy egyszer majd nem alakulhat ki egy új törzs.
genetika
Genetikailag módosítottak egy egeret, amely 4 százalékig ember lett
Emberi őssejtekkel láttak el egérembriókat, és hetek alatt olyan szövetekben mutatták ki az emberi eredetű sejteket, amelyekből a szív, az agy és a szemek is kialakulnak.
Az emlősöknél minden korcsoportban hosszabb életre számíthatnak a nőstények, bizonyították magyar kutatók
Egy magyar tudósok részvételével folytatott nemzetközi kutatás szerint az emlősállatok nőstényeinek minden korcsoportban jobbak az életesélyei a hímeknél. Kiderült az is, hogy az ember a nemek közti 8 százalékos élettartam-különbséggel a kiegyensúlyozottabb fajok közé tartozik, a nőstény oroszlánok például átlag másfélszer annyi ideig élnek, mint a hímek.
Áttörő genetikai kutatás bizonyítja, hogy az elefánt igenis képes berúgni
A részeg állatokról szóló vicces anekdoták mögött viszonylag kevés a tudományos tény – az elefántról például eddig azt tartották, hogy egyszerűen nem tud elég erjedt gyümölcsöt magához venni ahhoz, hogy lerészegedjen, mert túl nagy. Most kiderült, hogy az elefánt igenis képes berúgni, a magyarázat a génekben rejlik.
A kutyák hosszú életéért felelős géneket azonosítottak az ELTE kutatói
Egy 22 és egy 27 évet megélt kutya vizsgálatával olyan génváltozatokat azonosítottak az ELTE kutatói, amelyek eddigi ismereteik szerint nem fordulnak elő átlagos élethosszú kutyákban.
Két különböző vírus egyesülésével is létrejöhetett az új koronavírus
Egy új kínai kutatás szerint könnyen lehet, hogy többé nem kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy denevértől vagy tobzoskától származik-e az új koronavírus, mert valószínű, hogy az a kettő genetikai rekombinációjával jött létre.
A patkányok génmutációval alkalmazkodnak az emberek étrendjéhez
New Yorkban mogyoróvajas szalonnával, Cambridge-ben Dunkin' Donuts fánkokkal és kolbásszal lehet csapdába csalni a patkányokat. A patkányok génmutációja hasonló ahhoz, ami lehetővé tette az embernek a tej fogyasztását.
Megvan az első olyan állat, ami nem lélegzik
A tengeri halak, elsősorban lazacok testében élő parazita, a Henneguya salminicola a reprodukciós hatékonyság jegyében építette le génkészletét, elhagyva a rajta kívül minden más állatra jellemző oxigén-anyagcserét.
Önálló faj lett a himalájai farkas
A filogenetikai és filogeográfiai adatok szerint a himalájai előnevű Canis lupus chanco 800 ezer évvel ezelőtt lépett az önállósodás evolúciós útjára.
Az utolsó mamutok cukorbetegek és terméketlenek voltak, és még a virágillatot sem érezték
Egy nemzetközi kutatócsoport szerint a Vrangel-sziget gyapjas mamutjai hiába élték túl több ezer évvel fajtársaikat, a beltenyészet nem tett nekik jót.
Bevetették az első gyógyszereket a koronavírus ellen
Egy Remdesivirrel kezelt beteg tünetmentessé vált, bár ez még nem bizonyítja, hogy a gyógyszer minden esetben hatékony az új vírus ellen. A 2019-nCoV a szakértők által megjósolt módon megjelent európai országokban is, de további itteni terjedésére az Európai Járványügyi Hivatal szerint kevés esély van.
Már az avar korban is rokonsági alapon szerveződhetett az elit
Magyar kutatók 7. századi avar sírokban talált maradványokat vizsgáltak archeogenetikai módszerekkel. Kiderült, hogy a vizsgált avar kori elit apai és anyai vonalainak kétharmada belső-ázsiai eredetű, de volt egyéb tanulság is.
Jönnek a kimérák és a hibridek, ideje lebontani a genetikai kísérletek 20. századi korlátait
Emberi kimérák mindig is voltak, csak nem tudtunk róluk, de lassan a tudatos létrehozásuk sem tabu már. A közelmúltban számos olyan kutatási és terápiás modell létrehozására kértek engedélyt, amelyben a kimérát vagy a hibridet szándékosan hozzák létre. Itt az ideje, hogy a 21. század biotechnológiai ismeretei alapján tovább cizelláljuk a génállományba való beavatkozás tilalmát.
István királyé-e a Szent Jobb? Mikor kezdődött igazából a honfoglalás? Ilyen volt a Qubit Live #3
Harmadik élő eseményünkön megismertük a legújabb régészeti, genetikai, archeogenetikai és történettudományi eredményeket a honfoglalás kori magyarokról és távolabbi őseinkről, négy neves kutató tolmácsolásában. Az utóbbi években felgyorsult kutatások már olyan eredményeket hoznak, amelyek alapján át kellene írni a tankönyveket.
A mai magyaroknak genetikailag szinte semmi közük a honfoglalókhoz
Az elmúlt néhány évtizedben a genetika és a régészet alaposan átírta, hogy mit is gondolunk a mai magyarság eredetéről, kialakulásáról: a honfoglaló törzseket például sokféleség jellemezte, genetikai vonaluk pedig fokozatosan felszívódott a 11-12. századra.
Három év börtönre ítélték a génszerkesztett ikerlányokért felelős kínai kutatót
A sencseni bíróság szerint csak a hírnév és a vagyon iránti vágy hajtotta He Csiankujt és kutatótársait, amikor génszerkesztéssel próbáltak HIV-rezisztenciát elérni két ikerlánynál.
A génmódosított malacok menthetik meg azokat, akik szervátültetésre várnak
Egy kínai-amerikai kísérletben sikerrel iktatták ki a transzplantációt nehezítő géneket a disznók szerveiből, így a kutatók szerint öt éven belül már biztonsággal ültethetnek sertésszerveket emberekbe.
Magyar kutató válaszolhatja meg az evolúciókutatás egyik alapkérdését
A Nature Ecology & Evolution-ben megjelent magyar-angol közös eredmény eldöntheti az evolúciókutatás egyik alapvető dilemmáját, vagyis azt, hogy miként alakultak ki a mai élővilág legnagyobb csoportjai, azaz milyenek az evolúciós törzsfa legkorábbi elágazásai.
DNS-hibajavítás, korrupciókutatás, részecskefizika a rák ellen: csütörtökön ismét Budapest Science Meetup!
Ismét változatos témájú előadásokkal készültünk a december 12-i meetupra. A részvétel, mint mindig, ingyenes.
Eltűnt egy férfi ejakulátumából a saját DNS-e, miután csontvelő-átültetésen esett át
Chris Longot négy éve műtötték meg, azóta a teste egyes részein teljesen átvette az uralmat a német donor genetikai állománya, és mostanra már csak a mellszőrében és a hajában maradt érintetetlen a DNS. Az eset számos kérdést vet fel a bűnüldözésben használt DNS-bizonyítékokkal kapcsolatban.
A bogarak a szárnyaikért felelős géneknek köszönhetik szarvaikat
A ganajtúróknál ugyanannak a két génnek a kifejeződése a szárny és a szarv is.
Botswanában lehet az összes ma élő ember őshazája
Régóta tudható, hogy a modern ember Afrikából származik, de hogy pontosan honnan, azt most DNS-elemzés, valamint földrajzi és régészeti eszközök segítségével derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport.
10 millió eurós pályázat keretében kutatják a kora középkori Kárpát-medencében élők génjeit
A népvándorlások-kora, a Nyugatrómai Birodalom összeomlása, végül az Avar Kaganátus kialakulása a Kárpát-medence történelmének egyik legmozgalmasabb időszaka volt. Az Európai Kutatási Tanács (ERC) által a napokban díjazott, magyar érdekeltségű HistoGenes pályázat ezt az időszakot segít majd jobban megismerni.
2119
Arra kértük a pályázókat, hogy esszében járják körül a kérdést: milyennek képzelik a következő évszázad emberét. A Qubit versenyének második helyezettje Sándor András, akinek munkája különleges formai megoldásával is felhívja magára a figyelmet.
A Qubit esszépályázatának győztes írása – Masszi Bálint: Testszag
Arra kértük a pályázókat, hogy esszében járják körül a kérdést: milyennek képzelik a következő évszázad emberét. A Qubit idei esszépályázatát Masszi Bálint írása nyerte, amit változtatás nélkül közlünk.
Lezárult a Qubit 2019-es esszéversenye, íme a győztesek!
63 esszé érkezett a 22. századi ember témájában, a zsűrinek nehéz dolga volt, de végül meghozta a döntést. Köszönjük a jobbnál jobb írásokat, és gratulálunk a győzteseknek!
A genetikai forradalom hevében kell-e tartanunk a dizájnerbébik eljövetelétől? Ez is kiderült a Qubit Live #2-n
A genomszekvenálás költségei az elmúlt években annyira lecsökkentek, hogy már jövedelmező iparág települt a DNS-elemzésre, és 2025-re milliárdnyi emberi szekvencia állhat rendelkezésre. De hová vezet ez? Varga Máté genetikus előadása a Qubit Live #2-n.
Hol tart ma a klónozás, mire jó a génszerkesztés, és mire képesek a biohackerek? Ilyen volt a Qubit Live #2
A DNS-forradalomról szólt a Qubit második élő estje, ahol öt neves kutató mutatta be, hol tart a tudomány a genetika különböző területein, többek között a rákkutatásban, a genom feltárásában vagy az antibiotikum-rezisztancia legyűrésében.
Nem pusztán génjeink határozzák meg, milyenek vagyunk
Tévedés azt hinni, hogy ha majd kellően feltárjuk örökítőanyagunk rejtelmeit, pusztán a DNS alapján megjósolhatóvá válik bárki jelleme. A genomra inkább érdemes receptként, mintsem tervrajzként gondolni: nem a pontos, végső állapot leírását találjuk benne, hanem a lépéseket, amelyeket követve eljutunk a kifejlett szervezethez.
Nagy lépést tettek afelé, hogy génszerkesztéssel lehessen gyógyítani a HIV-fertőzést
Kínai kutatók sikeresen kiiktatták a HIV-fertőzés vérbe jutásáért felelős CCR5 gént egy donor őssejtjeiben, amelyek egy része még 19 hónappal a beültetés után is élt a fertőzött páciensben.
A rendszeres kokainfogyasztás megváltoztatja a génkifejeződést
Amerikai kutatók egerekben mutatták ki, hogy miféle génszintű mechanizmus alakítja ki a kokainaddikciót.
Megmenekült a sör és a whisky: aszálynak ellenálló gént izoláltak az árpában
A génszerkesztett árpa kevesebb vizet igényel és jobban bírja a szárazságot. Ráadásul a szuperképességet szabályozó gén minden növényfajtában megtalálható, így a skót whiskygyártók félelméből született kutatásnak az egész agrárium örülhet.
Génmutáció az oka, hogy van, akinek 6 óránál kevesebb alvás is elég
A Kaliforniai Egyetem neurológusai kevés éjszakai alvás után is fitten ébredő embereknél azonosították azt a génmutációt, amelynek további kutatása az alvászavarok terápiájában is jelentős távlatokat nyithat.
Már Magyarországon sem álom a személyre szabott orvoslás
Ma a páciens általában akkor jelenik meg az egészségügyi ellátórendszerben, ha már kialakult a betegsége, és utána próbálják az orvosok kezelni a problémát gyógyszerekkel vagy különböző beavatkozásokkal. Létezik alternatíva?
Szenzációs felfedezés egy koponya alapján: 160 ezer évvel korábban érkezhetett a modern ember Európába, mint eddig hittük
Egy görögországi barlangban talált koponyamaradvány megismételt vizsgálata alapján a Homo sapiens jóval korábban hagyta el Afrikát, mint eddig gondoltuk, és már 210 ezer évvel ezelőtt megjelent Európában.
Egy apró genetikai innováció, és a tengeri tüskés pikó máris meghódította az édesvizeket
Új kutatás tárta fel, milyen genetikai változások kellettek az eredetileg tengerekben élő halfaj számára az édesvízhez való alkalmazkodáshoz.
Hogyan mászott be a genetika a nyelvészet porcelánboltjába?
Genetikai módszerekkel nem lehet nyelvtörténetet kutatni, ahogy a nyelvészeti eszközökkel sem lehet a genetikai ősökre következtetni. Ugyanakkor a populációgenetikai úton megtalált demográfiai szálak összeköthetik az őstörténetről szóló történeti-régészeti és nyelvészeti koncepciókat.
Itt a legújabb turisztikai őrület, a DNS-alapú utazás
15,4 százalékban ibér származású vagy? Irány Lisszabon! 5,9 százalékban askenázi? Vár Krakkó! 3 százalékban japán? Spórolhatsz Kiotóra!
Lehet, hogy HIV-rezisztensek a génszerkesztett kínai gyerekek, de korábban halhatnak meg, mint a többiek
Egy tanulmány rámutatott, hogy a Csienkuj He által alkalmazott génmutáció 21 százalékkal csökkentette Lulu és Nana esélyét a 76 éves kor megérésére, miközben a HIV vírussal ma már simán együtt lehet élni időskorban is.
Egy kutató szerint a vérből is kimutatható a rák, 110 millió dollárt fektettek a módszerébe
A folyékony biopsziának is nevezett módszer kísérletekben már működött, de messze van még az atombiztostól. Mégis melléállt egy befektetőcsoport, mert nagy a verseny, hogy ki dob először piacra a rák korai felismerésére alkalmas eszközt.
Rettenetes szuperképességei vannak az ágyi poloskának
Eredetileg csak a vérszívó poloskák bizarr szaporodási módszerét akarta feltérképezni egy kutatócsoport, de a DNS-mintákból további megdöbbentő következtetések adódtak.
Miért fontos a sejtek hőstressz elleni védekezését szabályozó fehérje vizsgálata?
A titokzatos fehérje, a HSF1 szerepet játszik az öregedésben és neurodegeneratív betegségek kialakulásában is, derült ki Barna János genetikus kutató előadásából a márciusi Budapest Science Meetupon.
Mi lenne, ha az öröklött génjeid alapján döntenék el, hogyan tanítanak az iskolában?
Ha odáig jutna a tudomány, hogy a gyerekek egyedi genetikai adottságaira építve lehetne egyéni fejlesztési tervet összeállítani minden tanuló számára, akkor elméletileg az egyenlőtlenségeket is nagyban lehetne csökkenteni. Csakhogy ez mégsem olyan egyszerű, mint elsőre hangzik.
Kereskedelmi genetikai tesztek: üdvözlünk saját magadban!
Félő, hogy egyetlen teszttel nem lehet behozni az évtizedek alatt felhalmozott orvosi, genetikai és népesedéstörténeti ismereteket. A különböző cégek árult tesztek adatvédelmi, orvosszakmai és morális aggályokat is felvetnek, írja Sándor Judit bioetikus, a CEU tanára.
200 000 eddig ismeretlen vírust találtak az óceánokban
Ezek vajon hol bujkáltak eddig?
Skót agarakban találták meg a kopaszodás egyik genetikai magyarázatát
Finn tudósok szerint az SGK3 gén funkcionális zavara a felelős a kutyakopaszodásért.
Növényi kommunikáció, a hőstressz-szabályozás genetikája és a fővárosi járványok társadalmi hatása: Holnap ismét Science Meetup
Ismét változatos témájú előadásokkal készültünk a március 14-ei meetupra. A részvétel, mint mindig, ingyenes.
Elkészült a LilBubome, a sztárrá vált kismacska genomjának részletes elemzése
Lehet-e egy internetes mémcica igazi kutatás alanya? A válasz igen, és a LilBubome nemcsak arra ad választ, hogy milyen genetikai betegségben szenved a cuki kismacska, de azt is megmutatja, hogy kell sikeresen csinálni a közösségi finanszírozású kutatást.
Hosszú és kalandos nyomozással derítette ki egy magyar kutató, hogyan lett szupergyom a parlagfű
A parlagfű az ember miatt fejlődött pár évtized alatt gyomirtó-rezisztens szupergyommá. A herbáriumok titkos világába vezető, nemrégiben publikált évtizedes genetikai nyomozómunkáról Poczai Péter, az eredményt közlő nemzetközi kutatócsoport növénybiológus tagja számol be.
Másodjára sikerült HIV-fertőzött embert gyógyítani őssejt beültetésével
A londoni betegnek egy HIV-rezisztens donortól származó őssejteket ültettek be. A tizenegy éve történt első sikeres HIV-kezelésről így már kijelenthető, hogy nem anomália volt.