Rekordösszegből, közel 45 milliárd forintból gazdálkodhatott tavaly az MLSZ

Ha a 2017-ben a futballpályán elért eredmények miatt nem is lehet boldog a Magyar Labdarúgó Szövetség, legalább a saját anyagi helyzetükkel elégedettek lehettek. Tavaly ugyanis 2010-hez képest több mint tízszeres pénzből gazdálkodhatott a szövetség, az összeg nagy része támogatásokból származott. Az elmúlt hét év összesített bevételei meghaladják a 175 milliárd forintot.

Ha arányaiban nem is nőtt akkorát a bevétel, mint ahogyan az 2015-ről 2016-ra történt (akkor 43,5 százalékos volt az ugrás), a 23,6 százalékos emelkedés így is jelentős, és nem mellékesen 8,5 milliárd forintos pozitív eltérést takar. Ezzel tavaly az MLSZ eddigi legnagyobb bevételét érte el, közel 45 milliárd forintot. Hasonlóan alakultak a kiadások is, de a bevételeket nem haladták meg, így közel fél milliárdos pozitív eredménnyel zárta a tavalyi esztendőt az MLSZ.

Ráadásul a 2018-ra vonatkozó szakmai és pénzügyi tervből azt is megtudhatjuk, hogy az idei évre sem tűzött ki szerényebb terveket a szövetség, hiszen még magasabb, 50 millárd forintnál nagyobb bevétellel kalkulál, és nagyjából ezzel megegyező kiadást is prognosztizál. A korábban említett 2010-2017-es időszakban elért 175 milliárdos bevétel mellett a kiadások is átlépték a 170 milliárd forintot.

Érdemes megvizsgálni, milyen tételekből állt össze a 2017-es rekordbevétel. Emlékezetes, hogy 2016-ban jelentős összeg folyt be az Európai Labdarúgó Szövetségtől (UEFA) az EB-szereplés miatt. Ez 11,5 millió euróra rúgott, ami akkori árfolyamon számítva meghaladja a 3 és fél milliárd forintot. Ilyen jellegű UEFA-s dotáció nem járult hozzá a 2017-es bevételekhez, de volt olyan támogatás, ami kiugróan nőtt a tavalyi évben.

A 2016-os évhez képest az alaptevékenységhez köthető értékesítés nettó árbevétele közel 3 milliárd forinttal, nagyjából 18 százalékkal csökkent. A rekordbevétel tehát egy másik forrásnak köszönhető, ami nem más, mint az egyéb bevételeknél jelentkező támogatások összege. 2016-hoz képest az egyéb bevételek összege csaknem megduplázódott, 16 milliárdról 30 milliárd fölé nőtt. A központi költségvetési támogatások a 2016-os 3,4 milliárd forintról 20 milliárdra emelkedtek. Az Emberi Erőforrások Minisztériumától kapott célzott hozzájárulások legnagyobb részét a fejlesztési támogatások teszik ki, ez az összeg a teljes támogatás közel 60 százalékát jelenti (11,6 milliárd forint). De milliárdos tétel felett van az OTP Bank Bozsik-program (3,3 milliárd forint), az Utánpótlás nevelési-program (2 milliárd) és az NB III-as csapatok (1,6 milliárd) támogatása is.

Az MLSZ szakmai és pénzügyi tervéből kiolvasható, hogy a társasági adótámogatásból 2011 óta közel 66 milliárd forint folyt be, amihez még hozzájön 8 milliárd forint további vissza nem térítendő egyéb támogatás címen. A beszámoló két szponzort emel ki: az OTP csoportot és a Mol csoportot, illetve használja még az Egyéb kifejezést is. Az említett támogatók közül magasan az OTP emelkedik ki, hiszen csak tao-támogatás címén – a tavalyi, több mint 8 és fél milliárdos befizetésen túl – az elmúlt években több mint 52 és fél milliárd forinttal járult hozzá a magyar labdarúgáshoz.

A kiadási oldalról elmondható, hogy 2010 óta, mióta Csányi Sándor tölti be a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöki posztját, egyszer fordult csak elő (éppen 2010-ben) hogy az MLSZ tovább nyújtózkodott, mint ameddig a takarója ért. 2017-ben a kiadások is korábban soha nem látott összeget értek el, majdnem 44,5 milliárd forintot. A jelentősebb tételek:

• Adott támogatások: 17,8 milliád forint,
  
• kluboknak járó összeg a tévéközvetítési jogdíjból: 9,9 milliárd forint,
  
• személyi jellegű ráfordítások (tehát bérköltség, járulék, egyéb kifizetések): 7,8 milliárd forint.
  

Érdekesség, hogy a bérköltségeken a 2016-os adatokhoz képest igen nagyot faragott az MLSZ. Az akkori 9 milliárd forinthoz képest bő 13 százalékkal csökkent ez az összeg.

Közismert eleme a labdarúgó-infrastruktúra fejlődésének, hogy mindenfelé futballpályák nőnek ki a földből. Az MLSZ Pályaépítési Program keretein belül 2017. december 31-ig már közel 600 pályát adtak át. A mérleg:

• 400 műfüves kispálya
  
• 87 műfüves grundpálya
  
• 53 műfüves nagypálya
  
• 15 élőfüves nagypálya
  
• 16 rekortán pálya (a pálya borítása gumiszerű, rugalmas anyagból van; atlétikai pályáknál rendszeresen alkalmazzák)
  
• 19 műfüves félpálya
  
• 1 strandfutball pálya
  

2018-ra a beszámoló szerint további 96 futballpálya megépítését tervezik.

A 2016-ban megjelent 2017-es pénzügyi terv megemlíti, hogy habár a társasági adó 2017-ben 9 százalékra csökken (2016-ig két kulcs létezett, 10 százalékos és 19 százalékos), ez nem fogja arányaiban jelentősen befolyásolni a bevételeket 2017-ben. Láthattuk, hogy tényleg nem is befolyásolta, a 2018-as évre vonatkozóan azonban már komoly kiesések jelentkezhetnek a tao jogcímen befolyó összegeknél.

Feltehető, hogy megvan a fedezet a kieső milliókra, milliárdokra, hiszen a 2018-ra vonatkozó pénzügyi tervben az MLSZ újabb rekordbevétellel és -kiadással számol.

Követed már a Qubitet a Facebookon? Akkor kövesd a Sportértéket is, így elsőként értesülsz a híreinkről!