A svéd bűnözőknek már nem éri meg zsebtolvajlás, ezért inkább baglyot lopnak

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Svédországban 2007 óta folyamatosan csökken a forgalomban lévő készpénz mennyisége, sok üzletben már nem is lehet vele fizetni, így az ország készpénzre specializálódott bűnözői, a a zsebtolvajoktól a bankrablókig, egyre vadabb módokat találnak ki a pénzszerzésre. Tavaly egy banda iPhone-okat zsákmányolt egy nyolcvan kilométeres sebességgel mozgó teherautó csomagteréből, idén év elején pedig egy Chanel butikot próbáltak meg kifosztani úgy, hogy egy traktorral hajtottak bele a kirakatába – ez végül nem sikerült. 

És persze akadnak olyanok is, akik a védett fajok kereskedelmében látnak fantáziát: egy szakállas bagoly ára a feketepiacon elérheti akár az egymillió svéd koronát is.

Szakállas bagoly (Strix nebulosa). A feketepiacon egymillió svéd koronát is adnak érte

Mobillal dobnak pénzt a perselybe

Az ország nem véletlenül igyekszik elhagyni a készpénzt: a lépéstől azt várták, hogy csökkenti majd a bűnözést. Az első olyan hely, ahol törölték a készpénzhasználatot, a buszközlekedés volt: amikor 2006-ban bevezették a húszkoronás alap viteldíjat, sorozatossá váltak a sofőrök elleni támadások, a szakszervezetek tiltakozásának hatására már csak kártyával vagy telefonnal lehet fizetni az utazásért. Tovább nehezítette a készpénz sorsát, hogy a Panaxia, az ország legnagyobb pénzszállító vállalata 2012-ben csődöt jelentett, így pedig a kereskedők pénzellátása is veszélybe került.

A svédek gyorsan alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez: annak ellenére, hogy 1661-ben itt vezették be először Európában a bankjegyeket, könnyen megváltak tőlük, 2015-ben ugyanis már csak az összes fizetés két százalékát intézték készpénzzel. A Riksbank, Svédország központi bankja szerint 2030-ig még lesz készpénz az országban, utána viszont már nem valószínű – a svédek már most is alig vesznek fel pénzt bankautomatából, igaz, nincs is rá szükségük, sok boltban ugyanis már el sem fogadnák tőlük. Ha valaki pénzt dobna a templomi perselybe, az is jobban teszi, ha inkább a bankkártyáját vagy a mobilját készíti elő.

Észak fantomja

A nagy értékre specializálódott tolvajok és a hackerek mellett a ritka állatok csempészete is lendületet kapott: míg az eddigiekben inkább az egzotikus hüllők és orchideák illegális behozatala volt jellemző, most már az Észak fantomját, a ritka szakállas baglyot is keresik. Nem csoda, hogy a bűnözők figyelme az állatok felé fordult, az illegális állatkereskedelem ugyanis egyes becslések szerint akár húszmilliárd dolláros forgalmat generálhat évente. Egy volt ausztrál állatcsempész szerint az iparágban legalább ugyanannyi pénz van, mint a drog- vagy fegyverkereskedelemben. Nem csupán a vadon élő állatokat fenyegeti veszély: miután a tolvajok pénz híján a nagyobb értékű árukra utaznak, a fajtiszta kutyák sincsenek biztonságban – egy elmélet szerint ugyanis gazdasági válság idején megugranak a kisállatlopások is, igaz, egy baglyon közel százszor annyit lehet keresni, mint például egy pomerániai törpespiccen.

Miközben a csempészek exportra gyűjtik be a védett madarakat, virágzik az import is: ebben a műfajban az ausztrál gyíkok a legnépszerűbbek, amelyeknek egy-egy példányáért, ha túlélik az utat, akár tízezer dollárt is elkérhetnek. Ennek hatására az ausztrál hatóságok az eddiginél komolyabb pénzbüntetés bevezetését fontolgatják – eddig a csempészek egy figyelmeztetéssel és körülbelül tízezer dolláros büntetéssel úszhatták meg a kalandot, ez az összeg a tervek szerint körülbelül félmillióra emelkedhet.