Magyarországon tanul a Google az „intézetis” gyerekek motiválásáról
Magyar kezdeményezés lehet a sorvezetője a Google.org jövőbeli esélykiegyenlítő programjainak – jelentette be a cég magyarországi leányvállalata pénteken. A Magyarországon tavaly indított Kódklub a régióban vagy akár globálisan is a hasonló, Google támogatta programok mintájául szolgálhat – mondta a Qubitnek Jacquelline Fuller, a Google alelnöke, a vállalat társadalmi felelősségvállalásnak dedikált testvércége, a Google.org igazgatója.
A Kódklubnak bántalmazó családokból kiemelt, gyermekotthonokban élő, 6-18 éves korú gyerekek lehetnek a tagjai. A klubot tavaly a Google.org által biztosított 87 millió forintos kezdőtőkével indította a Technológiai Oktatásért Alapítvány. Egy év alatt országszerte 12 gyermekotthonban, Budapesten és környékén túl például Székesfehérváron, Monoron, Szekszárdon tartottak tízhetes ingyenes kódoló tanfolyamokat rászoruló gyerekeknek. Amellett, hogy több mint 150 gyereket tanítottak meg a programozás alapjaira, a programban részt vevő otthonokat is digitalizálták. A 12 intézménybe összesen 71 laptopot és 14 tabletet vittek.
15 éven belül a munkakörök 90 százalékánál kell majd a digitális tudás
A Google különféle oktatási programokkal és ösztöndíj-lehetőségekkel világszerte támogatja a digitális íráskészség fejlesztését. Ennek egyik fontos állomása a Grow with Google platform, amely Közép- és Kelet-Európában az idén – elsőként Magyarországon – indul.
A felület különféle lehetőségeket kínál a személyes szakmai és üzleti fejlődésre. Ennek egyik pillére például a Digital Workshop, amely diákok, vállalkozók és munkavállalók részére szolgáltat ingyenes, elsősorban online képzéseket. Kínálnak személyes oktatási lehetőségeket is, a főváros mellett például Békéscsabán, Debrecenben, Egerben, Keszthelyen, Miskolcon, Nyíregyházán, Pápán, Szegeden, Szombathelyen, illetve Veszprémben is. A Google világszerte elindított hasonló programjai eddig több mint 5 millió embernek segítettek fejleszteni a vállalkozását, vagy egyszerűen csak a személyes digitális íráskészségét.
A Udacity például egy olyan ösztöndíjprogram, amely magánembereknek segít megtanulni, hogyan kell Android-applikációkat programozni:
Minderre azért van nagy szükség, magyarázta a Qubitnek Fuller, mert 10-15 éven belül a munkakörök 90 százalékánál a munkavállalóknak szükségük lesz valamilyen szintű digitális tudásra a feladatok ellátásához. Mindeközben az Európai Unióban a munkavállalók közel 40 százaléka digitálisan teljesen analfabéta, a legalapvetőbb felhasználói szintű technológiai tudással sem rendelkezik.
Digitális filantrópia és önállóságra nevelés
A Google karitatív testvére, a Google.org hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatásával foglalkozik világszerte. Az etnikai kisebbségek mellett a nők és lányok, gyerekek, fogyatékkal élők felzárkóztatását célzó esélykiegyenlítő programok mögé állnak be. Több programot támogattak már a régióban is, így találtak rá 2016-ban a Technológiai Oktatásért Alapítványra, amely Skool programja keretében 8-18 év közötti lányoknak kínált ingyenes kódolástanfolyamokat.
Az egyszeri Google-támogatás célja, hogy a nonprofit szervezetek által megálmodott programok egy évig semmiben ne szenvedjenek hiányt. A kiválasztott programokat nem pénzelik hosszú távon, mert „a vállalat kifejezetten ellenzi a függőség kialakítását” – mondta a Qubitnek Fuller. A Magyarországon szeptemberben újrainduló Kódklub alapítói például épp most keresik a szponzorokat az eddig a Google finanszírozta programjuk folytatásához.
A programokat menedzselő nonprofit szervezeteknek a pénz mellett legalább annyira fontos lehet a Google mecenatúrájával együtt járó fokozott láthatóság. Nemcsak újabb piaci szereplőkkel építhetnek kapcsolatokat, de a hasonló projekteket megvalósító regionális és nemzetközi szervezetekkel is fontos tapasztalatokat cserélhetnek.
A Kódklubban másképp látják a világot
Gyermekotthonokban élők felzárkóztatását célzó programot a Google.org a magyarországi Kódklub előtt még nem támogatott. A Kódklubban szerzett tapasztalatokat így globálisan is hasznosítani lehet. Van is mit: az otthonokban élő gyerekekkel teljesen másképp kell bánni, másképp lehet hozzájuk közel kerülni, mint az átlagos körülmények között élőkhöz – mondta Guzsaly Péter, a Kódklub projektmenedzsere.
Nemcsak a matematikai készségeik maradnak el 1-2 évvel az átlagosan fejlődő gyerekekétől, hanem sajátos élethelyzetük és tapasztalataik miatt a világszemléletük is teljesen más. Előfordult például, hogy egy kódklubtag feltette a kérdést: van-e értelme kódolást tanulni, többet fog-e azzal keresni, mintha drogot terítene az utcán vagy a saját testét árulná. Sok szempontból pedig mégiscsak ugyanolyanok, mint a többi gyerek: ha rákap az ízére, alig várja, hogy elteljen a hét, és újra programozhasson.
A Skool-projektre összehozott Technológiai Oktatásért Alapítvány gárdájának volt már egy saját, az ELTE oktatói segítségével kifejlesztett oktatási programja és módszertana. Csakhogy a Kódklub esetében gyorsan kiderült, hogy ezen számos ponton változtatni kell. Az egyik kódolási feladatban például egy Budapest-térképen kellett a rendőröknek egy csapatnyi autóval menekülő bűnözőt elkapniuk. Az oktatók mindig lelkesen várják ezt az órát, mert a skoolos lányok nagyon szeretik – meséli Guzsaly Péter. A Kódklubban viszont – az oktatók teljes megdöbbenésére – egyetlen önként jelentkező sem akadt. Mígnem az egyik fiú kibökte, hogy „én cigány vagyok, nem lehetek rendőr”. A sztori minimális átírásával már a Kódklubban is kiválóan működött a feladat: a zsaruk lerázása lett a cél.
Fontos különbség még, hogy a gyermekotthonokban élők – korábbi tapasztalataik miatt – először azt sem hiszik el, hogy az oktató valóban meg fog jelenni a beígért időben. Akár 4-5 hétbe is beletelhet, mire bele mernek abba ereszkedni, hogy a program a következő héten is rendben meg lesz tartva. Hát még, hogy a laptopok és a tabletek is a rendelkezésükre fognak állni újra.
Intuíció és empátia: ez kell a sikeres digitális oktatáshoz
Hasonlóan fontos, hogy az „intézetis” gyerekeket csak úgy lehet motiválni, ha minden egyes órán eljutnak a sikerélményig. Mire a Kódklubba kerülnek, addigra számos olyan iskolai és magánéleti tapasztalatot gyűjtenek, ami miatt magatartászavaraik alakulnak ki, nehezebben koncentrálnak egy-egy feladatra, kevésbé fegyelmezettek és nem is annyira motiváltak – említ további specialitásokat Koleszár Szilvi, a Skool és a Kódklub alapítója. Miközben a Skool program egyik fontos eleme, hogy a tizedik hét végére a lányoknak saját termékük lesz, össze tudnak állítani egy saját honlapot, a kódklubos gyerekeknek a hosszú távú célnál lényegesen intenzívebb és gyakoribb motivációra van szükségük.
Emiatt az oktatók a Kódklubban lényegesen szabadabb kezet kapnak. Nagyobb szükségük van a saját intuícióikra, a tananyag sokkal képlékenyebb, inkább csak afféle mankó, nem mereven követendő sorvezető. „A világűrös feladatunk esetében például – mondja Koleszár Szilvi – a csoportnak el kell jutnia egy idegen bolygóra, a gyerekeknek meg kell szerezniük az idegen civilizáció adatait és vissza kell azt juttatni a Földre. Közben számos saját döntést kell hozniuk, ők határozzák például meg, hogy melyik bolygóra látogatnak el, milyen adatok a legfontosabbak, és így tovább.”
Előfordulhat, hogy nem sikerül egy foglalkozás alkalmával végigcsinálni a teljes feladatsort. Míg ez a Skool-csoportban nem okoz különösebb törést, a Kódklubban egy efféle fennakadás elveheti a gyerekek kedvét a további tanulástól. A tanulássegítőknek nagyon kell ismerniük a csoportjukat, és úgy kell kitűzniük a célt, hogy az óra végére garantált legyen a siker. Van olyan csoport, amely a teljes feladatot megkapja és végigcsinálja, de előfordulhat az is, hogy két részletben teljesítik a küldetést: az egyik órán eljutnak az idegen bolygóra, majd a következő héten megszerzik és a Földre küldik az adatokat.
Korábbi cikkünk a munkakörök potenciális digitalizálhatóságáról itt olvasható:
