Egy amerikai felmérés adatai arra utalnak, hogy a 11-13 éves gyermekeknél az okostelefon javíthatja a közérzetet és jót tehet a szociális kapcsolatoknak. A közösségi média azonban inkább káros.
Egyes szakértők szerint az etnikai kisebbségek médiahasználati szokásai rossz irányba vezetnek, és így megőrződik vagy újratermelődik a való világban tapasztalt egyenlőtlenség. De mitől jobb a TikTok, mint a Facebook, és mi a baj azzal, ha egy gyereknek nincs számítógépe, csak okostelefonja?
Hogyan hat a gyerekekre a digitalizáció, mit kezdjünk vele az oktatásban, és mit tanulhatunk a finnektől? Erről beszélgetett csütörtökön Balatoni József történelemtanár, Vladár Zsuzsa, az ELTE docense, Halácsy Péter, a Budapest School alapítója és Fenyvesi Kristóf, a Finn Oktatáskutató Intézet munkatársa.
A felnőttek egy része még mindig az időkorlát felől közelíti meg a gyerekek digitális eszközhasználatának szabályozását, miközben a kutatók szerint el kell fogadni, hogy a világ megváltozott, és a gyerekek online és offline élete már nem válik úgy el egymástól, mint ahogy azt a szüleik elképzelik.
Az ellen, hogy a közoktatási intézmények legyenek a következő covidhullámok melegágyai, a szakértők szerint a hibrid oktatás bevezetése lenne a legjobb megoldás. Csakhogy a hazai iskolákban sem a módszertani tudás, sem a legalapvetőbb eszközök nem állnak ehhez rendelkezésre. A kormányzati oldalról a legkevésbé sem támogatott újításoktól pedig a pedagógusok, a szülők és a diákok is idegenkednek.
A magyar hálózati infrastruktúra fejlett, de a kis- és középvállalatok digitalizációja, a technológiák integráltsága és a digitális közigazgatás terén sereghajtók vagyunk. Ha felgyorsíthatjuk a digitalizáció folyamatát, a következő generáció nem versenyhátrányból indul, és biztosabb jövőképet adhatunk neki, mondja Tajthy Krisztina, az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért főtitkára.
A magyar szülők több mint fele állítja, hogy gyerekének mentális egészségén nyomot hagyott a járvány, ami leginkább az alacsony jövedelmű és az egyszülős családokban élő gyerekeket sújtotta, derül ki az UNICEF Magyarország májusi reprezentatív felméréséből, amelynek eredményeit kedden mutatták be.
Sárváry Márk és Frank Castelli a Cornell Egyetemen végzett kutatása szerint a kisebbséghez tartozó diákok 38 százaléka tart attól, hogy a háta mögött feltűnik lakótársa, családtagja vagy rokona, 26 százalékuk pedig azért nem kapcsolja be a kamerát, mert szerinte nem megfelelő az a fizikai környezet, ahol tartózkodik.
Mától elérhetők a Tansegéd.hu középiskolai tanárok által összeszedett, egyetemi tanárok által lektorált tartalmai kémia és földrajz témakörben, de hamarosan további természettudományokkal bővül az adományokból összehozott platform felhozatala.
A pandémia miatt távtanításra kényszerült természettudományos oktatók napi munkáját is könnyíteni kívánja egy magyar közhasznú alapítvány kezdeményezése, amely 2020. október 5-én debütál az interneten.
A digitális oktatás a fejlett országokban egyre jobban kiszorítja a kézírást, de fontos lenne, hogy a gyerekek megtanuljanak kézzel írni. Bár a billentyűzettel hatékonyabban dolgozhatunk, a kézírás a szenzomotoros készségek és a memória fejlődésére is jó hatással van.
Bár a tanév végén a kormány sikeresnek és eredményesnek ítélte a járvány miatt bevezetett távoktatást, a szülők közül sokan magukra maradtak, egy oktatási szakértő pedig egyenesen szörnyszülöttnek nevezte az új rendszert. A sajátos nevelési igényű gyerekeknek és szüleiknek az esetek többségében az átlagosnál is nehezebb dolguk volt.
Van, ahol internet híján a falugondnok vagy a postás kézbesíti a házi feladatot a gyerekeknek, de egy friss hazai kutatás szerint a megfelelő infrastruktúra hiánya nem kizárólagos oka annak, hogy a hátrányos helyzetű és roma diákok jelentős része kiesik az oktatásból. Az egzisztenciális gondok mellett sok helyen a szülői háttér sem áll rendelkezésre az új helyzethez való alkalmazkodáshoz.
Eredetileg csak a kapcsolattartás és a szinten tartás volt a célja, de kiderült, hogy a távoktatás a kutyáknál is működik, bár kétségtelen, hogy az ebek kissé másképp reagálnak a virtuális szituációkra, mint az emberek.
A 6., 8. és 10. évfolyamon a diákok 12, 10 és 7 százaléka egyáltalán nem elérhető, további 7, 7 és 6 százalék pedig erősen korlátozottan elérhető az online oktatás számára, derül ki az országos kompetenciamérés 2017-es egyéni adatainak elemzéséből. A lemaradásokat a következő tanévben kellene kompenzálni.