Van, ahol internet híján a falugondnok vagy a postás kézbesíti a házi feladatot a gyerekeknek, de egy friss hazai kutatás szerint a megfelelő infrastruktúra hiánya nem kizárólagos oka annak, hogy a hátrányos helyzetű és roma diákok jelentős része kiesik az oktatásból. Az egzisztenciális gondok mellett sok helyen a szülői háttér sem áll rendelkezésre az új helyzethez való alkalmazkodáshoz.
Eredetileg csak a kapcsolattartás és a szinten tartás volt a célja, de kiderült, hogy a távoktatás a kutyáknál is működik, bár kétségtelen, hogy az ebek kissé másképp reagálnak a virtuális szituációkra, mint az emberek.
A 6., 8. és 10. évfolyamon a diákok 12, 10 és 7 százaléka egyáltalán nem elérhető, további 7, 7 és 6 százalék pedig erősen korlátozottan elérhető az online oktatás számára, derül ki az országos kompetenciamérés 2017-es egyéni adatainak elemzéséből. A lemaradásokat a következő tanévben kellene kompenzálni.
Az elkövetkezendő időszak egyik legnagyobb kérdése, hogy lehet-e most digitális fejlesztést rákényszeríteni a teljes tanártársadalomra, illetve hogy mindez milyen következményekkel és áldozatokkal fog járni. Az már biztos, hogy most nem jön jól a magyar közoktatást jellemző nagyfokú egyenlőtlenség.
Magyarországon indítja be elsőként a régióban Grow with Google platformját a Google. A tavaly országosan szponzorált Kódklub program alapján a Google a Magyarországon tanultakkal bővíti globális karitatív programját. A Qubitnek Jacquelline Fuller, a Google alelnöke nyilatkozott.
Miközben a 14-18 éves kamaszök körében szinte teljes a mobilpenetráció, tanulássegítő appokat csak a negyedük ismer. Pedig az okoseszközök segíthetnék a tanárok és diákok közti kölcsönösség kiépítését, és hozzájárulnának a frontális oktatás leépítéséhez.
Miről lehet felismerni az álhíreket? Mi az a deep web, mi az a dark web, és mi van ott? A budapesti II. Rákóczi Ferenc Közgazdasági Szakgimnázium diákjai és tanárai a gyakorlatban próbálták ki az álhírgyártást a digitális témahéten.