Robotok is simán el tudnák végezni a Magyarországon ledolgozott munkaórák közel felét. A gépek által is elvégezhető összes munka nagyjából 2,2 millió ember összes munkaórájának felel meg – derül ki a McKinsey Global Institute (MGI) május 24-én este ismertetett friss, a magyar munkaerőpiac sajátosságaihoz igazított lokális elemzéséből. 

A McKinsey & Company nemzetközi tanácsadó cég elemzői egy percig sem aggodalmaskodnak, és szerintük a magyaroknak sincs félnivalójuk az automatizálástól. A gépek ugyanis nem szükségképpen teszik emberek tömegeit munkanélkülivé – feltéve, hogy a ma még a robotok munkáját bitorolók sikeresen képezik át magukat kevésbé vagy egyáltalán nem automatizálható, emberszabású munkákra. 

„Teherautósofőrből persze nemigen lesz holnapra adattudós, de a munkaerő tömeges átképzése nem is akkora ördöngösség, mint amilyennek látszik” – mondta a Qubit kérdésére a munkafolyamatok automatizálásának szakértője, Solveigh Hieronimus, a McKinsey németországi vezető partnere.

Szerelő kell? Képezz magadnak!

Hieronimus szerint egy átlagos 1980-as évekbeli autószerelőnek a legkivételesebb esetekben volt bármilyen szakképesítése is. Jó eséllyel nem végzett iskolákat, mégis bárki beleült az általa megbütykölt verdákba. Mára viszont – legalábbis Németországban – az autószerelők fedélzeti számítógépekről hívják le az autók adatait, átfogó elektronikai és mechatronikai ismeretekkel és nagyon speciális szaktudással rendelkeznek. Máskülönben hozzá se tudnának szagolni egy Teslához, de még egy BMW-hez vagy Audihoz sem – mondta az elemző.

Hogy ne legyen gond a Tesla-modellekhez értő szerelőket alkalmazni, Elon Musk cége Amerikában saját képzést volt kénytelen indítani. Ez például a McKinsey szakértői szerint jó módja a digitális ipar kihívásaira való felkészülésnek. Nem elég ugyanis támogatni a digitális oktatást, hagyni kell az ipar szereplőinek is, hogy megszervezzék a saját igényeikre szabott ismeretanyag átadásának a menetét. Musk a múlt hónapban személyesen tartott idegenvezetést robotokkal dugig rakott gyárában:

Különösen fontos a felnőttképzések szerepe, a munkavállalók digitális generációja ugyanis csak évtizedek alatt váltja le a teljes dolgozógárdát. Öt éve indított programja során az AT&T amerikai telekommunikációs cég negyed milliárd dollárt költött alkalmazottai átképzésére. Fejükbe vették, hogy 2020-ig a munkavállalóik felét, mintegy 140 ezer embert segítenek hozzá 21. századi, a robotokkal való együttműködéshez nélkülözhetetlen tudáshoz.

Meglepő lehet, de a magyarországi automatizálási potenciál még meg is haladja a nyugati országokét. Nem kizárt, hogy azért, mert utóbbi államokból a drága munkaerő miatt a legtöbb cég külföldre költöztette a gyártást. Magyarországon ugyan viszonylag olcsó a munkaerő, a cégeknek mégis megérné automatizálni. A robotok, különösen azok emberekkel együttműködő fajtái, az ipari automatizálás legújabb celebjei, a kobotok ugyanis nagyban fokozzák a vállalati termelékenységet.

Minél képzetlenebb a munkaerő, annál könnyebb kiváltani robotokkal

Azzal azért mégiscsak lehet számolni, hogy miközben a humán munkaerő bevételeit összességében növeli, az automatizálás a már amúgy is meglévő bérszakadékot ugyancsak mélyíti. Pedig az automatizálás, csakúgy, mint a gazdaság más dinamikus változásai, az előrejelzések szerint szép számmal teremt munkahelyeket. Csak a robotizálás esetében lehet, hogy olyanokat, amelyekre egyelőre nemigen van megfelelően képzett humán munkaerő. A McKinsey tavaly év végi globális elemzése szerint a digitalizáció mértékének a növekedésével az elkövetkező egy-két évtizedben világszerte legalább 75-375 millió embernek kell majd az alkalmazkodás jegyében pályát módosítania.

Az alkalmazkodásnál kifejezetten hátrányos, hogy – némi egyszerűsítéssel – minél kevésbé képzett valaki, a munkájának annál nagyobb részét tudják gépek is ellátni. Miközben a legmagasabb végzettséget igénylő munkáknak a mai technológiákkal többnyire a hatoda-ötöde tehető önjáróvá, a gyártás, a közigazgatás, a kereskedelem és a szállítmányozás egyes részfeladatai akár 60-80 százalékban is automatizálhatók. Az ügyfélszolgálati és raktárnoki munkakörök például szinte minden iparágban jóformán teljesen automatizálhatók.

Nem elvenni, megosztani akarják a munkát

A foglalkozások túlnyomó többségének automatizálhatósága 30 és 60 százalék között változik, és a munkaköröknek legfeljebb a 3-5 százalékát tudnák teljesen átvenni a robotok. Másrészt a technológiai követelmények, a társadalmi elfogadottság és a szükséges infrastruktúra hiányosságai miatt jó néhány évbe, esetleg évtizedbe telhet az ipar digitalizációja. A digitalizáció átlagos mértékével számolva a McKinsey számításai szerint az automatizáció a feladatkörök nagyjából negyedét, az összes önműködővé tehető tevékenység felét éri majd el 2030-ig. Ez még így is egymillió munkahely megreformálását teszi szükségessé.

A magyarok viszont már most is rühellik a robotokat. Egy tavalyi európai uniós felmérés szerint a hazai robotellenesség nemzetközi viszonylatban is kirívó. A McKinsey értelmezésében előfordulhat, hogy a rendszerváltás környéki gazdasági átrendeződés munkaerőpiaci következményei még ma is élénken élnek a magyarok emlékeiben, ez okozhatja a munkaerőpiacot újfent felforgató robotok iránti ellenszenvet.

Miután az automatizálás elkerülhetetlen, a robotokkal való versengés helyett az emberiségnek inkább azt kellene kiaknáznia, amitől nélkülözhetetlen. A robotok például nem nagyon tudnak együttérezni és nem is túl kreatívak. Ezeknek a képességeknek a kidomborítása jöhet jól azoknak, akik még egy-két évtized múlva is dolgozni akarnak.

Igazságosztó robotok

Más kérdés, hogy ha empátiát nem is nagyon éreznek, a robotok mégis növelhetnék a társadalmi igazságosságot. A munkaerőtoborzás digitalizálása Hieronimus szerint jó esetben azt eredményezheti, hogy csökken a jelentkezőkkel szembeni előítéletesség. Ha jól tanítják, a mesterséges intelligenciát nem befolyásolják külsőségek, a különféle etnikai vagy épp nemi csoportokkal szembeni sztereotípiák. Kizárólag a felvételi eljárásban mért teljesítményt értékeli.

A munkaerőpiac átfogó automatizálása a nemek közti egyenlőtlenségek felszámolásában különösen hasznos lehetne. A gépek által is elvégezhető munkafolyamatok kiiktatásával nőhetne a részmunkaidős foglalkoztatás aránya, ami leginkább a kisgyermekes anyák munkavállalását segítené. A részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya ma Magyarországon nemcsak siralmasan alacsony, de az utóbbi néhány évben még csökkent is.

Nem kizárt, hogy rosszul teszik fel az embereknek a kérdéseket – mondta az elutasítás lehetséges okairól Hieronimus. Ha valakitől azt kérdezik, hogy a banki ügyintézéshez, vagy pláne az egészségi állapota monitorozásához egy robot vagy egy ember segítségét igényelné-e, persze, hogy mindenki az utóbbit választja. Mindjárt más lesz a helyzet, ha rájön, hogy a robot választása után 45 helyett mindössze 4-5 percet diskurál a call centerrel. Tovább nő a bizalma a robotok iránt, ha megtapasztalja, hogy a naponta a legjobb esetben is 15-20 percre beugró, túlterhelt ápolóval ellentétben a digitális nővér a nap 24 órájában figyeli, hogy nem romlik-e az állapota.