Fergeteges majomsiker: a panamai csuklyásmajmok beléptek a kőkorszakba

A panamai Coiba Nemzeti Parkban élő közönséges csuklyásmajmok beléptek a kőkorszakba: kövekkel nyitják fel a kókuszdiót és a rákok páncélját. Ez az első eset, hogy a faj egyedeinél kőeszközök használatát figyelték meg. Külön érdekesség, hogy a képességet csak a Jicarón szigetén élő egyedek sajátították el, hiába élnek a park egész területén csuklyásmajmok. Ráadásul a jelek szerint csak a hímek használnak köveket: a nemzeti parkban felállított 205 kamera kizárólag hím egyedek kőeszköz-használatát örökítette meg, nőstényről egyelőre nem létezik bizonyító erejű felvétel.

A helyi populáció nem csak ebből a szempontból különleges: a nemzeti park szigetein élő majmok hatmillió éve szárazföldi rokonaitól függetlenül fejlődnek, és a kutatók, a Max Planck Intézetnél dolgozó Brendan Barrett és társai szerint ez is hozzásegíthette őket a kőeszközök használatához. 

Köztudott, hogy a fogságban tartott főemlősök hamarabb sajátítják el az eszközhasználatot, mivel bőven van idejük a kísérletezgetésre, és nem fenyegetik őket a ragadozók. A kutatást végző tudósok szerint a Coiba területén élő csuklyásmajmokkal is hasonló lehetett a helyzet, a nemzeti parkban ugyanis nem található olyan ragadozó, amely majmokra vadászna. Érdekes módon annak ellenére, hogy a faj egyedei vándorolnak a szigeten belül, csak egy adott helyszínen élő hímek esetében figyelték meg a kőeszközök használatát, és bár tanult viselkedésről van szó, a többi csuklyásmajom nem tartott a társaival a kőkorszakba.

Majomtárgyak nyomában

A főemlősök között nem ritka az eszközhasználat, de inkább növényeket használnak, a köveket valamiért kerülik – Michael Haslam, az Oxfordi Egyetem primatológusa szerint valószínűleg azért, mert az idő nagy részében növények veszik őket körül, így inkább a botok mellett döntenek. A bonobók, gorillák és orangutánok esetében például sosem figyeltek meg kőhasználatot.

A jicaróni majmokon kívül még három olyan főemlősfajról tudunk, amely már belépett a kőkorszakba: Haslam szerint a brazíliai apella csuklyásmajmok már legalább hétszáz éve használnak kőeszközöket, ezzel pedig egy érdekes új tudomány létrejöttét tették lehetővé – a főemlősök által használt holmik vizsgálatával primatológus-archeológusok foglalkoznak. 

Egy thaiföldi szigeten, Piak Nam Yain a helyi makákók már legalább fél évszázada használnak köveket a rákászathoz. A legkomolyabb múltra a csimpánzok eszközhasználata tekint vissza: az Elefántcsontparton élő főemlősök tanulmányozása után arra jutottak a kutatók, hogy már 4300 évvel ezelőtt is kövekkel törték fel az általuk fogyasztott csonthéjasokat.

Gondolatkísérlet: ahhoz, hogy a főemlősök vagy a majmok a következő régészeti korszakba – kőrézkor, rézkor, esetleg bronzkor – lépjenek, mindenképpen el kell még telnie egy kis időnek. Az embernek például nagyjából 3,5 millió évébe telt, hogy a kőeszközökről áttérjen a fémmegmunkálással létrehozott eszközökre. 

Hidra

Két ki nem nőtt, de majd egyszer kinövő fej vagyunk. Nyolc élő testvérünk egyikének meg nem született másolatai vagyunk, itt szunnyadunk a lét határán.

Jövőszökőnk

Anya megmondta, hogy senkit se engedjek be, én meg tessék, nem hallgattam rá, de a jövőszökőnk azt mondta, őt apám küldte, aztán megmondta a titkos jelszót is, amit apával beszéltünk meg ilyen esetekre.

Gyufa

– Azt kérdeztem, hogy honnan szerezted ezeket a szép szárnyakat, mert én is angyalnak akarok öltözni – Julcsi a gyertyaárus háta mögé, a temető betonkerítésére mutat.