Íme Veronika, az első bizonyítottan eszközhasználatra képes tehén
Osztrák kutatók két héten át figyelték a Karintia tartományban élő svájci barna tehén különleges viselkedését, aminek során az állat botokkal és seprűvel vakarózott.
Osztrák kutatók két héten át figyelték a Karintia tartományban élő svájci barna tehén különleges viselkedését, aminek során az állat botokkal és seprűvel vakarózott.
2023-ban valami elkezdte fosztogatni a rákcsapdákat, de a kutatók nem tudtak rájönni, hogy mi. A kameracsapdák felvételei szerint a farkasok rájöttek, hogy hogyan kell kiemelni a kosarat a vízből, hogy hozzájussanak a benne elhelyezett csalihoz.
A fosszíliákon talált fognyomok alapján az emberelődre kétmillió évvel ezelőtt is vadásztak még a leopárdok, nem is eredménytelenül.
A drónok segítségével megfigyelt viselkedést a kutatók eszközhasználatnak tekintik, ami segíthet egészségesen tartani a tengeri emlősök bőrét és elmélyíteni társas kapcsolataikat.
A Journal of Anthropological Archaeology folyóiratban megjelent vaskos tanulmány visszafejtette, hogy kik készítették a legkorábbi ismert kőszerszámokat.
A 7500 éves szarvasagancsból a gazdái mindent kihoztak, amit csak ki lehetett: baltanyélként és szigonyként is használták, mielőtt feláldozták volna.
Több mint kéttucat, elefánt és víziló csontból készült eszköz került elő egyetlen tanzániai lelőhelyről. Ekkoriban így már bevett dolog lehetett a csonteszközök készítése.
A csimpánzok pont úgy választják ki a köveket és használják például a dió feltöréséhez, ahogyan az ember tette 2,5 millió évvel ezelőtt. Sőt, ez a készségük öröklődik is.
A testméretük viszont csökkent.
Német kutatók most először írták le a Schöningenből előkerült fantasztikus leletanyagot, amelynek részeként 20 vadászfegyvert és 35 házi szerszámot is azonosítottak. Az eszközöket, amelyek átgondolt tervezésről árulkodnak, neandervölgyiek használhatták.
A kátrány és sárgaföld keverékéből készült anyaggal nem nyelet rögzítettek a kőszerszámokra, hanem ez volt maga a nyél.
A Kalambo-vízesésnél talált, eszközökkel végzett megmunkálás nyomait rejtő fadarabok valószínűleg egy folyóparti stég vagy kunyhó részét képezték.
65 ezer évvel ezelőtt az egész kontinensen őrületes népszerűségre tett szert a korabeli svájci bicska, a mindenre alkalmazható pattintott kőpenge, ami ugyan egyszerű, mint a faék, de a hasonló technikai megoldások miatt a kutatók úgy gondolják, hogy a különböző törzsek egymástól tanulhatták el a nyelezés és a ragasztás fortélyait.
A Cacatua goffiniana vadon élő példányai több különböző eszközt is bevetnek azért, hogy hozzáférjenek a manghasfa gyümölcséhez. Úgy tűnik, hogy a kakaduk ebben a híresen jó eszközhasználó varjúféléknél is jobbak.
Inuit vadászok és sarkvidéki felfedezők már évszázadokkal ezelőtt is beszámoltak olyan esetekről, amikor jegesmedvék gondos tervezés után törték be legnagyobb zsákmányuk fejét, nagyobb kő- és jégtömböket hajítva feléjük.