A Cacatua goffiniana vadon élő példányai több különböző eszközt is bevetnek azért, hogy hozzáférjenek a manghasfa gyümölcséhez. Úgy tűnik, hogy a kakaduk ebben a híresen jó eszközhasználó varjúféléknél is jobbak.
Inuit vadászok és sarkvidéki felfedezők már évszázadokkal ezelőtt is beszámoltak olyan esetekről, amikor jegesmedvék gondos tervezés után törték be legnagyobb zsákmányuk fejét, nagyobb kő- és jégtömböket hajítva feléjük.
Egy friss kutatás szerint azok a tücskök, amelyek maguktól nem tudnak elég hangosan ciripelni, a skót gumószeg nevű növény leveleit használják hangerősítőnek. Az eszközt a kisebb, emiatt halkabb hímek használják, ezzel akár háromszor olyan hangosan tudnak ciripelni, mint a megafon nélküli társaik.
Egy friss kutatás szerint a hangyák meglepően kreatív eszközhasználók: ha nedves környezetben akarnak élelmet gyűjteni, homokkal védekeznek a víz ellen. A Solenopsis richteri fajhoz tartozó hangyák öt perc alatt elhárították a cukrozott vízzel előidézett árvizet, utána pedig boldogan összegyűjtötték a cukrot.
Minden eddiginél régebbi kötéldarabra bukkantak a régészek a francia Abri du Maras lelőhelyen. A leletből arra következtetnek, hogy a neandervölgyiek ötvenezer éve már tisztában voltak a számok fogalmával.
A csontmaradványok és az eszközök egyértelműen a jobbkezesség preferenciáját mutatják, sőt a neandervölgyi leletek alapján még nagyobb is lehetett az eltérés a két oldal között.
Az eddig ismertnél 600 ezer évvel korábban jelenhettek meg az emberek ősei Észak-Afrikában, ahol erre utaló kőeszközöket és állati csontokat találtak.
A Jicarón szigetén élő majmok eljutottak odáig, ahová az ember néhány millió évvel ezelőtt: kővel nyitják fel a rákok páncélját és a kókuszdiót.