Ki hitte volna, hogy Budapest jobban olvasható, mint Varsó, és Delhit egyszerűbb átlátni, mint Riót?

A városlakók, városhasználók komfortérzetét jelentősen ronthatja, illetve javíthatja, hogy az általuk bejárt urbánus térről milyen gyorsan és hatékonyan tudnak úgynevezett mentális térképet készíteni. Kevin Lynch amerikai építész-várostervező  volt az elsők egyike, akik már több mint fél évszázaddal ezelőtt felismerték, mennyire fontos az úthálózat és az épületstruktúra által formált tér olvashatósága. Az urbanisztikai szakirodalomban az olvashatóság azóta is kiemelt értékmérője egy városnak. 

Geoff Boeing, a Berkeley urbanisztikai tanszékének városinformatikai tanársegédje saját honlapján publikálta a disszertációjában ismertetett adatvizualizációs kutatásainak folytatását. Elsőként az amerikai nagyvárosok utcaszerkezetének az égtájakhoz igazított hisztogramjait készítette el. 

Fotó: Geoff Boeing

Ha eddig nem lett volna nyilvánvaló, akkor a fentiekből kitűnik, hogy az amerikai városok térszerkezetét az észak-dél, illetve nyugat-kelet irányok mentén futó utcák határozzák meg, ritkán más irányban is el-eltájolódva. Boston és Charlotte jelenti a két kivételt: e két város kanyargós utcáiról híres, olyan gyakori irányváltásokkal, hogy rajtuk végighaladva könnyű elveszteni a tájékozódási képességet – magyarázza Boeing saját posztjában. 

Hogy miről is van szó, azt Manhattan példáján mutatja be a Berkeley kutatója:

Fotó: Geoff Boeing

Az egymásra merőleges, irányt alig váltó utcák hálózata alapján rajzolt hisztogram jól olvasható városi térről árulkodik, amelynek mentális letérképezése sem ördöngösség. Nem úgy Boston utcarácsáé, amelynek hisztogramja is elég kusza.

Fotó: Geoff Boeing

Az amerikai városi terek adatvizualizációja után Boeing a világ fővárosait is sorravette. Érdemes megfigyelni, hogy a még a budapestiek által is sokszor átláthatatlannak érzett magyar főváros mennyivel egyszerűbb szerkezetű, mint mondjuk London vagy Párizs, de még a lebombázása után tervszerűen újjáépített Varsó is nehezebben olvashatónak tűnik Budapestnél.

Fotó: Geoff Boeing

Boieng az olvashatóság, vagyis a mentális térképezhetőség fokának meghatározásához nemcsak az utcák tájolását vette figyelembe, hanem azok beépítettséget és egymáshoz való viszonyát is. E metrikusan is skálázható tulajdonságok alapján készültek el a rendezettséget, vagy ha úgy tetszik, az átláthatóságot szemléltető infografikák. 

Az urbanisztika történeti vetületeivel korábban az alábbi cikkünk foglalkozott:


Mi kerül ezen a gyógyszeren 23 millió forintba?

A gyógyszeriparban a „jobb, mint a Beatles” probléma azt jelenti, hogy mivel már rengeteg nagyon hatékony gyógyszer van sok betegség kezelésére, ezeknél jobbat kifejleszteni hatalmas erőforrásokat igényel, magyarázza Gál Bálint, a Stanford Egyetem szerves kémikus PhD-hallgatója.