A városi parkok és kertek tele vannak idegenhonos fákkal és dísznövényekkel, amelyekhez a rovarok nem tudnak alkalmazkodni, így a rovarevő énekesmadarak táplálkozási és szaporodási sikere is csökken – derítették ki magyar kutatók, akik nyomkövetővel vizsgálták a városi cinegék szokásait.
Magyar, osztrák, dán és holland kutatók az Egyesült Államok 50 legnagyobb városának viszonyait vizsgálták a közúti infrastruktúra tükrében.
A kultúrára sokat hivatkoznak a városfejlesztési projekteknél, de a politikai és a befektetői akarat előbb-utóbb kitakarja az eredeti célokat. A két hazai EKF-város, Pécs és Veszprém példája nyomán keressük a választ a kérdésre, hogy létezik-e kulturális alapú városfejlesztés.
A Katona József utcát 113 éve borítják a jellegzetes sárga keramitkövek, amiket Teknős Miklós varázslatos fotón örökített meg, de a 13. kerületi önkormányzat most biztonsági okokra hivatkozva bejelentette, hogy örökre eltünteti őket. A lakók tiltakoznak.
Néhány emblematikus épület eltűnése kezdte felrázni a közvéleményt: a 70-es évek épített örökségével kezdeni kellene valamit. Miközben a kor megítélésében a nosztalgia és a borzongás egyaránt jelen van, az építészete lassan divatba jön. De mit szeretünk rajta?
Kutatásunk eredményei szerint a fővárosban az utóbbi években egyre nő a kivágott fák száma, de ezt nem lehet szimplán a gonosz fűrészes emberre fogni. Bardóczi Sándor főtájépítész segít megérteni, milyen ma fának lenni Budapesten.
Az óbudai Pünkösdfürdői Park vagy az Örs vezér téri IKEA zöldtetőjének példáján látjuk, hogy a városok visszavadítása nemcsak reális, de szükséges lépés is ahhoz, hogy ne süljünk meg a betondzsungelben.
Ha reziliens városokban akarunk élni a klímaváltozás korában, parkokra, közkertekre, kötelező zöldfelületekre van szükség. Engloner Gyöngyvér építész és Mandel Mónika tájépítész tanácsai a túléléshez.
A négysávos Weesperstraaton hat hétig nem járhatnak autók, a holland főváros vezetése így méri fel a közlekedés hatását a helyiek egészségére és jólétére. Sokaknak nem tetszik a kísérlet.
Miért volt kár néhány hete elbontani a sokak által otrombának tartott Szentháromság téri Diplomataházat, és mért kellett volna megőrizni a Teherelosztó épületét? Városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunkban Vincze Miklós újságíróval, a városi történetek kutatójával beszélget Édes Balázs urbanista.
Kérdés, hogy mire használjuk a közösségi költségvetést: tényleg innoválunk és újat adunk Budapestnek, vagy csak a rosszul végzett munkát, a rosszul működő rendszert toldozgatjuk-foltozgatjuk – mondja a fővárosban 2020-ban bevezetett, de eddig kevés konkrét eredményt produkáló módszerről Le Marietta, a főpolgármesteri hivatal részvételiségért felelős ex-főtanácsadója.
Hogyan éljük meg a tereket? Mitől függ, hogy valamit kicsinek vagy nagynak, tágasnak vagy szűknek élünk meg? Miért vetítjük rá a XX. század traumáit a kor építészetére? Városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunkban Somogyi Krisztina építészetkritikussal, vizuáliskörnyezet-kutatóval beszélget Édes Balázs urbanista.
A méhlegelőkről elhíresült Bardóczi szerint a legelő-ökoszisztémák kialakításához fontos lenne, hogy legyen Budapestnek egy vagy több nyája. A szürke marhák és juhok legeltetésére a III. kerületi Mocsárosdűlő, az újbudai Tétényi-fennsík és a X. kerületi Felsőrákosi-rétek jöhetnek szóba.
Mi jön most, túlturizmus vagy tartós visszaesés? Mért nem kell a budai várból sosemvolt birodalmi díszletet csinálni? Mit rontottak el Prágában, és mit csinálnak jól Bécsben? Városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunkban Kádár Bálinttal, a Kortárs Építészeti Központ elnökével beszélget Édes Balázs urbanista.
Milyen lehetőségek előtt áll a főváros? Mire van pénze? Mért áll olyan sok ház üresen Magyarországon? Mi hajtja fel az árakat? Miért nem jók a zöldmezős beruházások? Most induló, városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunk első epizódjában Erő Zoltánnal, Budapest főépítészével Édes Balázs urbanista beszélget.