Miért volt kár néhány hete elbontani a sokak által otrombának tartott Szentháromság téri Diplomataházat, és mért kellett volna megőrizni a Teherelosztó épületét? Városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunkban Vincze Miklós újságíróval, a városi történetek kutatójával beszélget Édes Balázs urbanista.
Kérdés, hogy mire használjuk a közösségi költségvetést: tényleg innoválunk és újat adunk Budapestnek, vagy csak a rosszul végzett munkát, a rosszul működő rendszert toldozgatjuk-foltozgatjuk – mondja a fővárosban 2020-ban bevezetett, de eddig kevés konkrét eredményt produkáló módszerről Le Marietta, a főpolgármesteri hivatal részvételiségért felelős ex-főtanácsadója.
Hogyan éljük meg a tereket? Mitől függ, hogy valamit kicsinek vagy nagynak, tágasnak vagy szűknek élünk meg? Miért vetítjük rá a XX. század traumáit a kor építészetére? Városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunkban Somogyi Krisztina építészetkritikussal, vizuáliskörnyezet-kutatóval beszélget Édes Balázs urbanista.
A méhlegelőkről elhíresült Bardóczi szerint a legelő-ökoszisztémák kialakításához fontos lenne, hogy legyen Budapestnek egy vagy több nyája. A szürke marhák és juhok legeltetésére a III. kerületi Mocsárosdűlő, az újbudai Tétényi-fennsík és a X. kerületi Felsőrákosi-rétek jöhetnek szóba.
Mi jön most, túlturizmus vagy tartós visszaesés? Mért nem kell a budai várból sosemvolt birodalmi díszletet csinálni? Mit rontottak el Prágában, és mit csinálnak jól Bécsben? Városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunkban Kádár Bálinttal, a Kortárs Építészeti Központ elnökével beszélget Édes Balázs urbanista.
Milyen lehetőségek előtt áll a főváros? Mire van pénze? Mért áll olyan sok ház üresen Magyarországon? Mi hajtja fel az árakat? Miért nem jók a zöldmezős beruházások? Most induló, városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunk első epizódjában Erő Zoltánnal, Budapest főépítészével Édes Balázs urbanista beszélget.
A magyar főváros büszkesége, a Széchenyi lánchíd gyalogosan és főleg biciklivel csaknem használhatatlan, és ebben a formában valószínűleg teljesen hiányzik a mindennapi városlakó mentális térképéről. Mi a megoldás? Finomabb, karcsúbb szerkezet?Járdaszélesítés? Az autók kitiltása?
A szűk utcák, a burkolt felületek, a növényzet hiánya és az épületek nagy hőkapacitása miatt a városi légkör a környezeténél melegebb, szárazabb és aktívabb felszíni áramlási rendszerrel bír. A magyar főváros jelenleg alig tud védekezni a globális éghajlatváltozással egyre sűrűsödő hőhullámok ellen, pedig számos urbanisztikai módszer létezik az épített környezet hatékony klimatizálására.
A 17. században akár 10 ezren is lakhatták a dél-afrikai Kweneng középkori városát. A lézerszekkennert és a földradart ötvöző LiDAR technológia segítségével most részletesen feltérképezett egykori település átírhatja a kontinens eddig ismert történetét.
A 86 éves korában elhunyt francia urbanista gondolkodó az elmúlt évszázad technológiai, tudományos és életmódbeli gyorsulásának szentelte életművét. Szerinte az emberiség mára eljutott a falig, amelyet a jelenlegi módszerekkel sem átugrani, sem megkerülni nem képes.
A városi terek és utcák hálózatának rendezettségéről, más szóval olvashatóságáról készített vizuális elemzést egy amerikai kutató, meglepő eredménnyel.
A budapesti grand avenue alapítását és építését kísérő események közül több is bekerülhetett volna a magyar gazdaságtörténet fekete krónikájába, a végeredmény azonban elhalványította a negatívumokat.
A város ma már azért nem mindenkié, mert az utcák kitisztítása, a nyüzsgő sokadalmak leszabályozása kiszorította az urbánus terekből a nyilvánosságot, az önrendelkező és érdekérvényesítő szabadságot, a demokrácia alapfeltételéül szolgáló párbeszédet. Legalábbis ezt állítja Eberhard Straub német történész magyarul most megjelent civilizációtörténeti kötetében.