A szűk utcák, a burkolt felületek, a növényzet hiánya és az épületek nagy hőkapacitása miatt a városi légkör a környezeténél melegebb, szárazabb és aktívabb felszíni áramlási rendszerrel bír. A magyar főváros jelenleg alig tud védekezni a globális éghajlatváltozással egyre sűrűsödő hőhullámok ellen, pedig számos urbanisztikai módszer létezik az épített környezet hatékony klimatizálására.
A 17. században akár 10 ezren is lakhatták a dél-afrikai Kweneng középkori városát. A lézerszekkennert és a földradart ötvöző LiDAR technológia segítségével most részletesen feltérképezett egykori település átírhatja a kontinens eddig ismert történetét.
A 86 éves korában elhunyt francia urbanista gondolkodó az elmúlt évszázad technológiai, tudományos és életmódbeli gyorsulásának szentelte életművét. Szerinte az emberiség mára eljutott a falig, amelyet a jelenlegi módszerekkel sem átugrani, sem megkerülni nem képes.
A városi terek és utcák hálózatának rendezettségéről, más szóval olvashatóságáról készített vizuális elemzést egy amerikai kutató, meglepő eredménnyel.
A budapesti grand avenue alapítását és építését kísérő események közül több is bekerülhetett volna a magyar gazdaságtörténet fekete krónikájába, a végeredmény azonban elhalványította a negatívumokat.
A város ma már azért nem mindenkié, mert az utcák kitisztítása, a nyüzsgő sokadalmak leszabályozása kiszorította az urbánus terekből a nyilvánosságot, az önrendelkező és érdekérvényesítő szabadságot, a demokrácia alapfeltételéül szolgáló párbeszédet. Legalábbis ezt állítja Eberhard Straub német történész magyarul most megjelent civilizációtörténeti kötetében.