Egyetlen hét alatt négyen, nyár eleje óta összesen öten jelentkeztek a háziorvosuknál furcsa, nyomokban az influenza és a malária tüneteire emlékeztető panaszokkal. A magas lázzal, izomfájdalmakkal, kiütésekkel kísért esetekről a laboratóriumi vizsgálatok alapján mára bebizonyosodott, hogy nyugat-nílusi lázról van szó, még ha az érintettek az emblematikus afrikai folyó közelében sem jártak.

Nem Magyarország az egyetlen európai ország, ahol július közepe óta felütötte a fejét az amúgy trópusi betegség. Olaszországból július 20-a és 26-a között húsz, Görögországból tíz, Romániából pedig három esetet jelentettek. Szerbiában az MTI szerint eddig hetvenen betegedtek meg, közülük öten meg is haltak. Három országból, Magyarországról, Görögországból és Olaszországból a lovak között pusztító nyugat-nílusi lázról is érkeztek jelentések az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központhoz (ECDC).

Miután a magyar médiában felmerült, hogy a hazai járványügyi hatóságok esetleg igyekeznek eltitkolni az eseteket, mi is az Országos Epidemiológiai Központhoz (OEK) fordultunk. Ott a járványügyi szakemberek csak engedéllyel nyilatkozhatnak, viszont a sajtóosztály vezetője úgy tudta, hogy az ügyben nem az OEK az illetékes, kérésünket így egyenesen az Emberi Erőforrások Minisztériumába irányították. Onnan cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz, így csak a minisztérium Kórházhigiénés és Járványügyi Főosztályának vezetője, Molnár Zsuzsanna hivatalos nyilatkozatára tudtunk támaszkodni, amelyben főként a szúnyogok elleni védekezés fontosságáról beszélt.

Gyakori vendég a Fehér-Nílus környékéről

Az óvatoskodás indokolatlannak tűnik, hiszen az egzotikus kór magyarországi felbukkanása legfeljebb annak lehet furcsa, aki az utóbbi öt-tíz évben messze elkerülte az összes létező híradást. A nyugat-nílusi láz az ezredforduló óta rendszeresen felüti a fejét az Egyenlítő környékén található őshazájától messze, az északi féltekén is. Az Egyesült Államokban 1999-es első felbukkanása óta minden évben monitorozzák a legészakibb államokig eljutó, sőt Kanadából is rendszeresen jelentett vírust.

Tavaly az EU-országokból 204 megbetegedést jelentettek, ebből az ECDC honlapja szerint 21-en, Molnár Zsuzsanna szerint 23-an Magyarországon jelentkeztek az orvosi rendelőkben. 2010-ben Görögországból 262 megbetegedést és 35 halálos áldozatot jelentettek. A szomszédos Szerbiából eddig 2013-ban jelentették a legsúlyosabb járványt, akkor 238-an betegedtek meg, közülük 32-en meg is haltak. Az ECDC honlapján minden ezzel kapcsolatos információ, köztük a magyar adatok is hozzáférhetők.

Nincs rá orvosság

A nyugat-nílusi láz vírusát szúnyogok terjesztik. A vírust közvetítő fajok a maláriaszúnyoggal ellentétben többnyire nappal aktívak. A tünetekért felelős úgynevezett flavivírus egy családba tartozik a kullancsok által terjesztett agyvelőgyulladás, a szúnyogok által terjesztett Dengue-láz és a sárgaláz vírusával, valamint a Zika-vírussal.

A kórokozót először 1937-ben izolálták egy szokatlan lázzal küzdő beteg véréből Ugandában, a Fehér-Nílus mentén. Eleinte arra gyanakodtak, hogy a beteg atipikus sárgalázban szenved, miután azonban azonosították a szervezetét megtámadó kórokozót, kisült, hogy az közelebbi rokonságban van két agyvelőgyulladást okozó vírussal, és leginkább a központi idegrendszerre jelent veszélyt.

Ám efféle, gyakran végzetes központi idegrendszeri szövődményekkel csak nagyon ritkán, a megbetegedések egy százalékánál sem kell számolni. A fertőzöttek négyötöde többnyire észre sem veszi, hogy a vírus megtámadta. A kevésbé szerencsés 15-20 százaléknak számolnia kell fejfájással, lázzal, izületi fájdalmakkal, hányással, hasmenéssel és kiütésekkel. A tünetek enyhülésével a betegek teljesen felépülnek, még ha néhány hétig gyengének és fáradékonynak érezhetik is magukat. A kór emberről emberre nem, kizárólag fertőzött szúnyogok révén terjed.

A kórokozót a Nílus környékéről északabbra a vándormadarak juttatják. Sem gyógyszer nem létezik az általa kiváltott betegség kezelésére, sem vakcina a megelőzésére. A tüneteket láz- és gyulladáscsökkentőkkel, illetve fájdalomcsillapítókkal lehet enyhíteni, megelőzésére pedig egyelőre a szúnyogcsípés elleni védekezés az egyetlen hatékony módszer.

A legnagyobbakat sem kímélte?

Tizenöt éve John Marr amerikai járványügyi szakértő a nyugat-nílusi vírusban találta meg a 32 éves korában elhunyt makedón hadvezér, Nagy Sándor halálának okát, amit a mai napig nem sikerült megnyugtatóan tisztázni. Noha legtöbben az influenzára, a maláriára és a tífuszra gyanakodnak, mások ezeket a kórképeket vagy a tömeges megbetegedések hiányában, vagy egyes jellegzetes tünetek – például a maláriára jellemző feketébe hajló vizelet, vagy a tífusznál gyakori véres széklet – hiánya miatt cáfolják.

John Marr választása két okból esett a nyugat-nílusi lázra: az uralkodó magas láza, hidegrázása, izomfájdalmai, általános és kiterjedt gyengesége, súlyos önkívületi állapotai végül agyvelőgyulladásba torkolltak. Ráadásul a legendás ókori görög történetíró, Plutarkhosz összefoglalója szerint a Babilonba bevonuló Nagy Sándor lába elé, annak legnagyobb meglepetésére váratlanul egy csapat holló teteme hullott alá az égből. Márpedig a nyugat-nílusi lázt okozó vírus gyakran végzetes a varjakra és a hollókra nézve.