A Mimomyia elegans több fajból is táplálkozik, de ha békát talál, kizárólag az orrából szív vért. A szúnyognak sajátos módszere is van a táplálkozásra, más fajok ott csípik a békákat, ahol érik.
Az Országos Vérellátó Szolgálat szerint két budapesti kerület és Szeged lakosai nem adhatnak vért, ha egy tigrisszúnyog megcsípte őket. Az általunk megkérdezett szakértők túlzásnak érzik a korlátozást, és szerintük nem a tigrisszúnyogra kellene koncentrálni.
Az idei szúnyogszezonban mintha a korábbi években nem látott mennyiségben támadnának a vérszívók. Magyarországon az uniós tilalom ellenére még mindig kémiai, repülős gyérítés zajlik, ami más rovarokat is elpusztít, így a madaraknak is kevesebb táplálék jut.
Kezdődik a szezon és van, aki mindent megtenne azért, hogy távol tartsa magától a vérszívókat. A kedvelt szappanok és tusfürdők illata viszont lehet, hogy még vonzóbbá teszi az embereket a szúnyogok számára.
Az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa az invazív szúnyogfajták, köztük a tigrisszúnyog által is terjesztett betegség, a kutyaszívférgesség terjedését vizsgálja a nagyközönség bevonásával. Te is segíthetsz!
A déli sarkvidék egyetlen őshonos rovarfajának lárvái lefagyasztva vészelik át a félévnél is hosszabb hideg teleket. A magasabb hőmérséklet azonban kifejezetten negatívan befolyásolja a 40 millió év alatt kialakult túlélési stratégia sikerét.
A lakossági tudomány, azaz a citizen science művelői önként szállítják az adatokat, amiket aztán a kutatók feldolgoznak. Íme 4 feljelentőapp, amivel a lelkes házmesterek a hód mellett szúnyogot, kullancsot és ufót is feljelenthetnek.
Az Ökológiai Kutatóközpont Szúnyogmonitor programja segíti a hatékony, de kevésbé vagy egyáltalán nem környezetszennyező gyérítési programok kidolgozását, de kulcsfontosságú a járványtani szempontból leginkább veszélyes inváziós fajok magyarországi elterjedésének feltérképezésében is.
Valakinek a piócákat is meg kell etetni és a nyálkahal nyálkáját is össze kell gyűjteni, hogy előrébb menjen a tudomány. De holttestfarmernek, kórházi szervdarálónak vagy szennyvízcsatorna-búvárnak sem áll olyan, aki nem elég eltökélt.
Az amerikai Florida Keys szigetcsoport szigetein egy éve megkezdett nagyszabású kísérlet első eredményei szerint a betegségterjesztő nőstények gyérítését célzó géntechnológiai módosítás legalább három szúnyognemzedéken át érvényesült a vadon élő populációban.
Az éghajlatváltozás G20-országokra mért hatásait bemutató elemzés szerint lényegesen gyakoribb és elhúzódóbb hőhullámokkal kell számolni a fejlett országokban és az EU-ban. A szúnyogok által terjesztett betegségek világszerte egyre több embert érintenek, az itthoni helyzetet azonban nem elsősorban a felmelegedés mértéke, hanem a csapadékmennyiség ingadozása határozza majd meg.
A jelenleg használt egyetlen vakcina, a Mosquirix mindössze 39 százalékos hatásosságú, a BioNTech oltása a tervek szerint 90 százalékos lenne, és nonprofit alapon terjesztenék Afrikában.
A gene drive technológiával évek óta kísérleteznek a maláriát terjesztő szúnyogoknál és a Lyme-kórral fertőzött egereknél; most kipróbálnák, működhet-e patkósorrú denevéreken. Bár a megvalósításnak komoly korlátai vannak, ha a módszer beválna, a koronavírusokat már maguk a denevérek elpusztítanák, és így esélytelen lenne, hogy átterjedjenek az emberre.
A nőstény szúnyogoknak jó okuk van rá, hogy fejünk közelében repkedjenek, bár a maguk részéről jobban kedvelik a lábfejet borító baktériumok szagát. A zümmögésük csak melléktermék, és nem is nekünk szól.
Vannak, akik kéretlen emberkísérletnek tartják a programot, de az amerikai járványügy szerint a nőstény ivadékok túlélését gátló génekkel ellátott egyedekkel biztosítható a dengue- és Zika-vírust is terjesztő egyiptomi csípőszúnyogok populációinak megfékezése.