Átmennél a világ legnehezebb vizsgáján?

Az oxfordi All Souls College Nagy-Britannia legmagasabb egy főre jutó vagyonnal rendelkező kollégiuma, ahol mindössze 6-8 diák tanul, posztgraduális képzés keretében. Az intézményt, amelynek teljes neve College of the souls of all the faithful departed (A hithű eltávozottak lelkeinek kollégiuma), 1438-ban alapította VI. Henrik angol király és az akkori canterbury érsek, Henry Chichele.

Akkoriban az egyetemi kollégiumok főként vallási intézményként funkcionáltak, akadémiai szerepük másodlagos volt. Az All Souls eleinte csak jogászokat és történészeket fogadott, aztán az 20. század elején bővítette a kutatható tárgyak listáját, és 1979-ben a legtöbb oxfordi kollégiummal egyetemben megnyitotta a kapuit a nők előtt is. Máig megmaradt azonban a szokás, hogy a kollégiumba, amelynek céljai között szerepel a törvényhozókkal, véleményvezérekkel való kapcsolattartás, továbbra is csak olyanok iratkozhatnak be, akiknek már van alapszakos diplomájuk.

link Forrás

Két napig tart a vizsga

A kollégiumba tanárként kinevezéssel, diákként pedig különleges felvételi vizsgával lehet bekerülni, amely két napon át tart, és négy darab, egyenként háromórás feladatsort foglal magába. Ezt a megmérettetést tartják a világ legnehezebb vizsgájának. Azok jelentkezhetnek, akik az elmúlt három évben fejezték be alapszakos képzésüket Oxfordban, vagy akik most kezdték el a mester- vagy doktori képzésüket az egyetemen. Az évi nagyjából nyolcvan jelentkezőből négyet-hatot hívnak meg a második körös, szóbeli vizsgára, ahol egy, legfeljebb két sikeres vizsgázót választanak ki az ösztöndíjra.

A diákok egy általános kérdéssort kapnak, egy témát pedig ők maguk választhatnak ki az ókori művészetek, a közgazdaságtan, az angol irodalom, a történelem, a jog, a filozófia és a politikatudomány területéről. Másnap ugyanebben a két témában két új kérdéssort oldanak meg. A rendelkezésükre álló három óra alatt alatt három esszékérdést kell megválaszolniuk.

2010-ig a vizsgázóknak ezen felül egy háromórás esszét is írniuk kellett, amelynek tárgyaként csak egyetlen szó volt megadva – ez volt a legfélelmetesebb az összes vizsga közül. A címek között olyanok szerepeltek, mint az Ártatlanság, a Hiba, a Víz, az Újdonság, az Igazság, a Siker, a Bűntudat, az Ízlés, a Világűr és az Önáltatás. 2010 után ezt a rendszert megszüntették, mert az All Souls College vezetője, John Vickers brit közgazdász, aki máig az intézmény élén áll, a college vezetésén kívül tanít is az Oxfordi Egyetemen, és akit tudományos munkájáért az angol királynő 2005-ben lovaggá ütött, úgy találta, hogy a feladat teljesítése nem mond el túl sokat a jelentkezők tudásáról. Szerinte azt jobban tudták mérni akkor, amikor a vizsgázók maguk választhatják ki a megírandó esszé tárgyát a megadottak közül.

A vizsgáztatótól származó jelentés szerint „a legjobb vizsgázók erős hozzáértést demonstrálnak a tárgyban, meggyőzően érvelnek az általuk létrehozott egyszerű szövegben. A legkiválóbb szövegek különlegesek is, nagyon frappánsak vagy érzékenyek a részletekre, és erős az írójuk vitakészsége. Nincsenek jó és rossz válaszok, nincs egy mód, ahogy felvételt nyerhetsz.”

Az elmúlt években többek között a következő címek közül választhattak az All Soulsba felvételizők:

Általános

• Hogyan készüljünk a világvégére?
  
• Kinek az érdekeit szolgálja a WikiLeaks?
  
• Mivel tartozik az Európai Unió a Római Birodalomnak?
  
• Állítsuk-e meg a globalizációt?
  
• Számít-e, ha kihal egy nyelv?
  
• Mitől lesz valaki jó állampolgár?
  
• Mit tehetünk az akaratlan előítéletek ellen?
  
• Mi az értelme annak, hogy a diákoknak esszéket kell írniuk?
  
• Lehet-e a szegénység védekezés a bolti lopás vádja ellen?
  
• Szükség van-e nemzeti kerettantervre az általános iskolákban?
  
• Miért preferálunk egy eredeti festményt a tökéletes minőségű másolata helyett?
  
• Az internet a legrosszabbat hozza ki az emberekből?
  
• Erkölcstelen-e több milliós táskát vásárolni?
  
• Irracionális-e a vágy, hogy az ember halála után híres legyen?
  
• Amikor mindenki fontos, akkor senki sem számít. (W.S. Gilbert) Fejtsd ki!

Filozófia

• Mi a kapcsolat a megértés és a tudás között?
  
• Rasszista-e a liberalizmus?
  
• Kényszeríthetnek-e arra, hogy szabadok legyünk?
  
• Van-e a zenének jelentése?
  
• Lehet-e valami igazságtalan, ha senki nem csinált semmi rosszat?
  
• Mi a különbség a modern és a posztmodern között?
  
• Mi a baj a zsarolással?
  
• Mi a végtelen?
  
• Problémaközpontúnak kell-e lennie a filozófiának?
  
• Mi a célja a hitnek?
  
• A hit választás kérdése?
  
• Lehetnek-e szabadok az állatok?

Közgazdaságtan

• Van-e ellentmondás nemzeti és nemzetközi egyenlőség között?
  
• Lehet-e árat adni egy emberi életnek?
  
• Aláássa-e Kína esete azt a gondolatot, hogy a demokrácia segíti a gazdasági növekedést?
  
• Csökkenti-e a robotok megjelenése a béreket?
  
• Mikor támogatja egy törvény jobban a szabad választást: ha kötelezi az állampolgárokat, hogy hozzanak meg egyes döntéseket, vagy ha van egy alapbeállítás, amit meg lehet változtatni?
  
• Önzőbben viselkednek-e az emberek, ha vannak gazdasági piacok, mint azok hiányában?
  
• Szabályozni kellene-e a magas fizetéseket?
  
• Milyen feltételeket (ha van ilyen) kellene szabni a nemzetközi segélyek kiosztásakor?
  
• Kötelezni kell-e a szegényebb országokat, hogy tartsák tiszteletben a szerzői jogokat?
  
• Szabáyoznia kellene-e az államnak, hogy mire költik az emberek a nyugdíjmegtakarításukat?

Politika

• A politikaelméletnek mindig a jövő pártját kell fognia a múlt helyett?
  
• Miért nem jó az anarchizmus?
  
• Legalizálni kellene-e a prostitúciót?
  
• „Olyan sokat fogunk nyerni, ha megválasztotok, hogy lehet, hogy meg fogjátok unni a sok győzelmet” (Donald Trump). Többről szól-e a politika, mint a folyamatos nyerésről?
  
• A politika szükségszerűen lokális?
  
• A jó gazdasági teljesítményüktől függ-e az autoriter rendszerek megmaradása?
  

A Qubit pályázatán az alábbi, az All Souls felvételijén korábban feladott kérdésre várjuk a választ:

Rossz emberek voltak-e az ókori rabszolgatartók?

A bírálatot Kabos Eszter, az Oxfordi Egyetem mesterszakos közgazdászhallgatója végzi.

Az esszéket legfeljebb 1500 szó terjedelemben kérjük szeptember 15-ig az alábbi emailcímre elküldeni: eszter.kabos@nuffield.ox.ac.uk. A pályázatra kizárólag eredeti, máshol meg nem jelent írásokat várunk.

A legjobb beérkezett munkát közzétesszük a Qubiten. A győztes pályamű szerzőjét ezen kívül megajándékozzuk Yuval Noah Harari slágerkönyvével, a Homo Deusszal és a Quarto logikai társasjátékkal. Sok sikert!