Az elmúlt több mint tíz évet tekintve az idén a legmagasabb a felsőoktatásba jelentkezők száma. Legtöbben az ELTE-re mennének, dobogós a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem.
A mérvadónak tekintett négy globális rangsorban a magyar egyetemek az utóbbi években meg sem közelítették az első százat: átlagosan az 600-800. helyen álltak. Hogy miért? Erről és a magyar középiskolai rangsorról is szó esett a CEU Határtalan Tudás sorozatának szerdai rendezvényén.
A Milestone Institute azt tűzte ki célul, hogy az oda járó középiskolás gyerekeket felvegyék a világ legjobb egyetemeire. De ki tudja ezt megfizetni, és jó-e ez egyáltalán a gyerekeknek? Greskovits György társalapítót állandó szerzőnk, Kende Ágnes oktatáskutató faggatta.
Ma zajlanak a középiskolai felvételik, mi pedig ebből az alkalomból rászabadítottuk a 2022-es magyar és matematika feladatsorokra a világ leghíresebb chatbotját. A képekkel, a grafikonokkal és az ábrákkal elakadt, a metafora és a hasonlat viszont jól ment neki. De felvették volna?
Évről évre diákok tízezreinek életpályáját dönti el, hogy felveszik-e őket a megcélzott egyetemi szakra. De vajon igazságos-e a felvételi rendszer? A felvételi pontszám akkor működik, ha megbízhatóan előre jelzi a későbbi egyetemi teljesítményt – két kutató most azt vizsgálta, mennyire működik ez a mérőszám Magyarországon.
Íme egy értékes lelet, egy nyolcadikosoknak szánt felvételi feladatsor az 1999/2000-es tanévből, és egy friss, 2022-es. Szerinted is a régi a könnyebb? Próbáld ki magad!
A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok esetében szépen összeérnek a konzervatív és a liberális elit érdekei: az ő gyerekeik mennek a jó egyházi, elit vagy alternatív középiskolákba, míg az alacsony jövedelmű, információhiányos családokból származók maradnak az általánosban. Tankönyvbe illik, ahogy Magyarországon előáll a világ egyik legszelektívebb oktatási rendszere.
Egy magyar részvétellel végzett friss kutatás arra figyelmeztet, hogy a komoly téttel bíró vizsgák okozta stressz a fiatalok mentális egészségére is káros lehet, így a döntéshozóknak végig kellene gondolniuk, mekkora árat érdemes megfizettetni a diákokkal azért, hogy a végén a legmegfelelőbb jelentkezőket vehessék fel a középiskolákba.
Abban, hogy kit vesznek fel középiskolába vagy egyetemre, a kutatások szerint szerepet játszik, hogy fiú-e vagy lány, milyen a bőrszíne, tájszólásban beszél-e, diplomások-e a szülei, vagy hogy hol él. A felvételi rendszer igazságtalansága nem elsősorban a tesztek értékelésében, hanem a társadalmi egyenlőtlenségekben rejlik.
A középiskolai felvételi teszt nem kifejezetten készséget mér, sőt nem is csupán lexikális tudást, hanem azokat a gyerekeket sorolja előre, akik motiváltak, nyomás alatt is tudnak teljesíteni, hozzáférnek bizonyos, az iskolában nem értékelt és nem tanított készségekhez, és támogató háttér áll mögöttük.
Idén összesen 54 344 diák írt középiskolai felvételit magyar nyelvből, és egyikük sem érte el a maximális 50 pontot, de 49-et is csak négyen szereztek. Nem tűnik fel, hogy valami baj lehet a feladatlapokkal, ha senki nem tudja őket hibátlanul megoldani?
Te vajon átmennél a világ legnehezebb felvételi vizsgáján? Fejtsd ki érveidet egy legfeljebb 1500 szavas esszében, és nyerj!
Az oxfordi All Souls College-ban évente legfeljebb két új jelentkezőnek jut hely. Téged felvennének?
A világ egyik legjobb egyetemén a magyarok a legsikeresebbek, ami a felvételi arányokat illeti. A legfrissebb adatok szerint a magyarok nemcsak az összes többi külföldit, de még az angol diákokat is lekörözték.