felvételi

Mit árul el egy diákról az egyetemi felvételi pontszáma?

Évről évre diákok tízezreinek életpályáját dönti el, hogy felveszik-e őket a megcélzott egyetemi szakra. De vajon igazságos-e a felvételi rendszer? A felvételi pontszám akkor működik, ha megbízhatóan előre jelzi a későbbi egyetemi teljesítményt – két kutató most azt vizsgálta, mennyire működik ez a mérőszám Magyarországon.

Olyan gyerek, akinek közmunkások a szülei, hát olyan itt nincs

A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok esetében szépen összeérnek a konzervatív és a liberális elit érdekei: az ő gyerekeik mennek a jó egyházi, elit vagy alternatív középiskolákba, míg az alacsony jövedelmű, információhiányos családokból származók maradnak az általánosban. Tankönyvbe illik, ahogy Magyarországon előáll a világ egyik legszelektívebb oktatási rendszere.

Egy előítéletes társadalomban az iskola is előítéletes

Abban, hogy kit vesznek fel középiskolába vagy egyetemre, a kutatások szerint szerepet játszik, hogy fiú-e vagy lány, milyen a bőrszíne, tájszólásban beszél-e, diplomások-e a szülei, vagy hogy hol él. A felvételi rendszer igazságtalansága nem elsősorban a tesztek értékelésében, hanem a társadalmi egyenlőtlenségekben rejlik.