Egy San Franciscó-i bíróság pénteken 289 millió dolláros (kb. 82 milliárd forintos) kártérítést ítélt meg DeWayne Johnsonnak, annak a volt iskolai kertésznek, aki állítása szerint szerint az amerikai Monsanto által negyven éve gyártott gyomirtó használata miatt szenved halálos rákbetegségben. Az 1901 óta működő Monsanto vegyiparral és biotechnológiával, többek között génmódosítással foglalkozik. A világ legnépszerűbb gyomirtójának tartott Roundupot 1974 óta gyártják, és az egész világon, így Magyarországon is forgalmazzák és használják.

Több mint 4000 eljárás

Az ítéletet még egy Monsanto méretű óriáscég is megérezheti, ugyanis már régóta vádolják azzal, hogy rákkeltő vegyszereket forgalmaz, és hogy erről tud is, így valószínűleg Johnson után mások is pert fognak indítani. A következő per ősszel veszi majd kezdetét St. Louisban, de a férfi ügyvédei szerint csak az Egyesült Államokban több mint négyezer eljárást indítanak majd a jövőben.

A Monsanto globális stratégiáért felelős alelnöke, Scott Partridge szerint az esküdtszék hibázott, ugyanis semmi nem utal arra, hogy a Roundup és a többi glifozátos gyomirtó bármilyen panaszt okozna az embereknél. Ezt a cég szerint több mint nyolcszáz tudományos tanulmány támasztja alá, és fellebbez a döntés ellen. Brent Wisner, Johnson egyik ügyvédje szerint a cég egyszerűen hazudik, és bizonyítékai vannak rá a Monsanto belső levelezéséből, hogy a cég évtizedek óta tudott a szer rákkeltő hatásáról, a glifozát ártalmatlansága mellett érvelő tudósokat pedig lefizette vagy megfélemlítette.

Hiányzó vizsgálatok

A glifozát tartalmú gyomirtók diadalmenete 1974-ben vette kezdetét, ekkor mutatták be az első ilyen szert, a Roundupot, amely – legalábbis a cég szerint – anélkül pusztítja el a gyomokat, hogy kárt tenne a környezetben vagy az emberben. A Roundup és társai csakhamar a világ legtöbbet használt gyomirtóivá váltak, jelenleg több mint 130 országban használják őket – annak ellenére, hogy már 1984-ben felmerült, hogy fő hatóanyaga, a glifozát, amelynek gyomirtó hatására 1970-ben derült fény, rákkeltő lehet.

A cég a vádak szerint tudatosan nem foglalkozott a szer esetleges rákkeltő tulajdonságaival. Egy kiszivárgott levélváltás tanúbizonysága szerint a Monsanto alkalmazásában álló tudósok egyike azt javasolta, hogy ne folytassanak további vizsgálatokat a glifozát karcinogén tulajdonságairól. Donna Farmer, a Monsanto toxikológiai szakértője szerint ugyanakkor azért nem lehet azt állítani, hogy a glifozát nem rákkeltő, mert nem végezték el azokat a kísérleteket, amelyek alapján ezt ki lehetne jelenteni.

Boszorkányüldözés vagy összeesküvés?

Az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) állásfoglalása szerint biztonságos a Roundup használata, amennyiben az ember betartja az előírásokat – meginni például nem célszerű, de az EPA besorolása szerint a gyomirtók között a toxikusságot tekintve a harmadikba esik (ebben a rendszerben az első jelenti a leginkább mérgező szert, a negyedik pedig a leggyengébbet).

Az Európai Unió 2017-es döntésével 2022-ig meghosszabbította a szer használatának engedélyét, és a döntést Németország, Lengyelország és Nagy-Britannia is támogatta. Az Európai Bizottság állásfoglalása szerint is biztonságos a Roundup használata, és nem utal semmi arra, hogy rákot vagy génkárosodást okozhatna. Ugyanerre jutott az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság, illetve a kanadai, japán, ausztrál és új-zélandi hivatalok is.

A glifozát hatóanyagú Roundup gyomirtó Magyarországon is kapható: nálunk a Monsanto szerint összesen kilencféle termék használatát engedélyezték a Roundup Classictól a Superbig. Az egyes termékek glifozát- és sótartalmukban különböznek egymástól: a Roundup Handy és Express nevű szerben literenként 7,2 gramm, a legerősebb Forte literében 540 gramm glifozát található. A cég szőlőbe, gyümölcsösbe, szántóföldre, búzára, árpára, recpcére, napraforgóra, kukoricára, de erdőkbe és vízi gyomok irtására is ajánlja a Roundupot. Használják is: a glyphosate.eu szerint a szer betiltását alaposan megérezné az európai mezőgazdaság, Németországban például akár negyven százalékkal kevesebb cukorrépa teremne, ha nem használnák a gyomirtót. Egy másik kutatás kevésbé borúlátó: itt szintén a német mezőgazdaság vizsgálata alapján következtettek arra, hogy a kukoricatermesztésben legalábbis nem járna jelentős áremelkedéssel a Roundup mellőzése (legalábbis a nagybirtokoknak, a kisebb gazdaságok számára ez komoly érvágást jelentene).

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetéhez tartozó nemzetközi rákkutató központja, az IARC ugyanakkor egy 2015-ben közzétett tanulmányban „valószínűleg rákkeltőnek” nevezte a glifozátot – azonban a Reuters tavaly októberben közzétett oknyomozása szerint a publikációból kihagyták azokat a részeket, amelyek a gyomirtó ártalmatlansága mellett szóltak volna, és az sem derült ki, hogy ki hajtotta végre ezeket a módosításokat. Az eredeti tanulmányban többek között az is szerepelt, hogy több szakértő sem talált összefüggést az állatkísérletek során a szer használata és a rák között – a végső jelentésben mégis azt állapították meg, hogy a gyomirtó rákkeltő lehet. Partridge, a Monsanto alelnöke szerint a bíróság ebben az esetben ennek a vizsgálatnak az eredményeire alapozva hozta meg az ítéletét - mivel pedig az eredmények sem feleltek meg a valóságnak, az ítélet is téves.