Mi történt a GMO gyűjtőnéven hírhedtté vált genetikailag módosított organizmusokat létrehozó első próbálkozások óta eltelt négy évtizedben? Van-e különbség a GMO-növények és az orvosi génterápiák között? Aki válaszol: Varga Máté, az ELTE TTK Genetikai Tanszékének fejlődésgenetikusa.
Egy friss kutatás szerint minden harmadik amerikai rengeteg 2,4-D-vel találkozik az élete során, és bár korábban már felmerült, hogy a szer nagy mennyiségben rákot okozhat, továbbra is a legelterjedtebb növényvédő szer a világon.
2022 végén lejár a gyomirtó korlátozás nélküli forgalmazási engedélye az Európai Unióban, és az EP-képviselők többsége nem akarja megújítani. A több kutatás szerint rákkeltő és természetkárosító glifozátról nemrég egy magyarok által is jegyzett jelentés állapította meg, hogy kockázatmentes.
Több mint kilencezer rákbeteg perelte már be a Bayer-Monsantót a glifozátalapú gyomirtói miatt, de a cég ragaszkodik hozzá, hogy a szernek nincs köze a betegséghez. Egy új tanulmány most számszerűsítve állítja, hogy de, van.
Pénteken egy amerikai bíróság 289 millió dollár megfizetésére kötelezte a Monsantót, mert az esküdtszék szerint egy volt iskolakertész a cég gyomirtójától kapott halálos rákot. Perek sora következhet az USA-ban; az európai, így a magyar hatóságok szerint a szer biztonságos.
Immár semmi sem gátolja a vetőmagok és növényvédőszerek világpiacát uraló óriáskonszern létrejöttét.
Az Európai Unió tagállamainak minősített többsége november 27-én megszavazta a glifozát nevű gyomirtó-hatóanyag 5 éves uniós újraengedélyezését, korlátozások nélkül.
A GMO-szektor agresszívan terjeszkedik, a piac és a vetésterületek 91 százalékán mindössze öt ország osztozik. Az Európai Parlamentből nemrég kitiltották az egyik érdekelt mamutcég lobbistáit.