A mexikói gazdák a Volkswagen jégesőoszlató ágyúit vádolják az aszályért

Mexikóban a pueblai Volkswagen-gyár idén rendszeresen jégesőellenes ágyúval lőtte az eget, hogy az időjárás ne tegyen kárt az autóiban. A környékbeli gazdák szokatlan szárazságot tapasztaltak, és most a gyárat vádolják, hogy túlmanipulálta az időjárást. Pedig nem is tudni biztosan, egyáltalán hatásosak-e a hasonló időjárás-alakító szerkezetek.

A gazdák szerint az ágyúk miatt május óta nem esett semmilyen csapadék a környéken, dacára annak, hogy az esős évszak elvben júniustól szeptemberig tart. Az aszály kétezer hektárnyi földet érint, a gazdák 3,7 millió dolláros kártérítést várnak. A tiltakozás élére álló gazda, Gerardo Perez szerint ha az ágyúkat elsütik, „az ég szó szerint kitisztul, és egyszerűen nem esik”.

2016-os kép egy kiszáradt tóról a mexikói-amerikai határ közelébenFotó: JOHN MOORE/AFP

A Volkswagen válaszképpen közölte, hogy az autóit ezentúl hálóval fogja védeni a természeti károk ellen, és kikapcsolja azt a berendezést, amely eddig bizonyos időjárási körülmények között automatikusan elsütötte az ágyúkat. Miután a hálót felszerelik, az ágyúk legfeljebb másodlagos szerepet töltenek majd be az időjárás elleni védelmi rendszerben, és legfeljebb kézi irányítással hozhatják működésbe őket – ígérte egy szóvivő.

A pueblai gyár kapuja 2014. januárbanFotó: Friso Gentsch / Volkswagen/dpa Picture-Alliance/AFP

Rafael Ramirez, a helyi környezetvédelmi hatóság vezetője szerint azonban még ez is elfogadhatatlan: a cég másképpen is védheti a termékeit, a környékbeliek számára azonban a termőföld az egyetlen megélhetési forrás.

Senki nem tudja, működik-e, de használják

A cég csak idén szerelte fel az ágyúkat, az az elképzelés viszont, hogy az ember manipulálhatja az időjárást, egészen régre nyúlik vissza. Egy 1965-ös tanulmányban fejtették ki a brit Királyi Meteorológiai Társaság kutatói, hogy már az i.e. 5. században élt Hérodotosz beszámolt arról az egyes barbár törzseknél élő szokásról, hogy felhők nyilazásával próbálják befolyásolni az időjárást. Európa egyes részein később lőfegyvert is bevetettek, amíg Mária Terézia 1750-ben be nem tiltotta ezt a gyakorlatot. Már akkor is az volt a probléma, hogy az időjárás-manipulátorok szomszédságában élő lakosság érdekei sérültek az emberi beavatkozás miatt.

1896-ra új típusú viharágyúkat fejlesztett ki egy osztrák borász, bizonyos M. Albert Stiger. Ezek óriási dörrenéssel füstkarikákat juttattak a légkörbe, hogy a füst részecskéi megakadályozzák a jeget hozó viharfelhők keletkezését. Amikor először kipróbálták vihar közben a találmányt, elmaradt a jégeső, így egy időre beköszöntött a viharágyúk aranykora. Mindenfelé óriástölcsérek emelkedtek ki a földből, 1899-ben csak Olaszországban kétezer darab működött belőlük.

Viharágyúvásár 1901. május 11-én PadovábanFotó: leemage

Ettől még senki sem tudta biztosan, valóban működik-e a viharágyú. Néha elmaradt a jégeső, és a viharágyukat dicsérték érte, máskor a zivatar nagy ívben tett a lövöldözésre, és pusztította a jég a termést. Néhány év alatt a viharágyúzás ki is ment a divatból.

Hangosnak hangos, viszont nem biztos, hogy hatásos

A modern viharágyúk, mint amit a pueblai gyárnál is használnak, füst és egyéb lövedékek helyett már hanghullámokkal működnek. A vihar közeledtével néhány másodperces időközönként hanghullámokkal bombázzák meg a felhőket. A hullámot hangos füttyszerű hanghatás kíséri, majd a hangsebességgel közlekedő löket eléri a felhőket, és ott megszakítja a jég keletkezésével járó folyamatot. Állítólag.

A felhőoszlató ágyúkat főként borászok és autógyártók használják terményeik, illetve termékeik védelmére. 2005-ben egy mississippi Nissan-üzem került összetűzésbe a környéken lakókkal a hangos durrogtatás miatt.

Bár viharágyú-konfliktusra van számos példa, tudományosan nem bizonyított, hogy a hasonló szerkezeteknek bármi hatása lenne az időjárásra. Sok gazda mégis ezt választja, mert olcsóbb, mint fizetni a jégkárt fedező biztosítást.

Harold Brooks, a Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Intézet (NOAA) meteorológusa 2005-ös nyilatkozatában nem zárta ki, hogy ezek a gépek működhetnek, de ha így van, tudományosan akkor sem leírható a hatásmechanizmusuk – mondta. A szkeptikusok álláspontját erősíti az is, hogy a vihar is óriási hanghatásokkal jár, a jégeső mégis zuhog.

Az időjárás manipulálásra elméletben tehát nem lehetetlen, de a folyamat megjósolhatatlan kimenetelű és nehezen irányítható. Azt sem tudni biztosan, vajon a Volkswagen viharágyúi valóban alkalmasak-e rá, hogy szárazságot okozzanak Mexikóban.