Így érintette Európa atomerőműveit a nyári szárazság
Nemcsak Pakson okozott gondot az extrém aszályos időjárás, hanem Franciaországban, Romániában és Bulgáriában is.
Nemcsak Pakson okozott gondot az extrém aszályos időjárás, hanem Franciaországban, Romániában és Bulgáriában is.
Vajon hogyan függ össze egy tó felszínének és a benne lévő víz mennyiségének változása? E heti feladványunkban egy egyszerű tómeder-modell segítségével keressük a választ.
A klímaváltozás és a gombaként szaporodó, transzparens vízfelhasználási tervek nélkül üzemelő ipari parkok komoly krízist okoznak a történelmi városban, és a kritikusok szerint ehhez az inkompetens városvezetés is hozzájárul.
Több százezer hektárnyi területen ég a kontinens; a déli országok után az északi és közép-európai államokat is elérték a tűzvészek.
A Kew Gardens botanikus kert meteorológiai állomásán a felállítása óta még nem mértek csapadékmentes hónapot. Aztán jött 2026 júliusa.
Az apadó folyó minden korábbinál nagyobb területet hagyott szárazon a kisoroszi Szigetcsúcsnál és a Nagymarosi-zátonyon. Drónfelvételeken mutatjuk meg a helyzetet.
Mamutcsontok, német tüzérségi töltényhüvely, Trenka Szamanta horgászbotja és egy évekkel ezelőtt ellopott türkizkék Opel: ahogy csökken a vízszint, úgy adja vissza a folyó, amit eddig rejtegetett.
Az elmúlt napokban olyan mederszakaszok tárultak fel, amik a mérések kezdete óta sosem voltak még szárazon. Friss drónfelvételeinken a Margit-sziget, a Hajógyári-sziget, a Népsziget és a Római-part környéke.
Az élő környezetért felelős miniszter a jelek szerint nem csupán a szavak szintjén hajlik a Magyarország teljes kiszáradását megakadályozni képes víz- és tájgazdálkodási paradigmaváltásra. Kedden több mint kétórás megbeszélésen fogadta a kis léptékű vízmegtartást megvalósító önkéntes mozgalmárokat.
A Stockholmi Egyetem kutatói rekonstruálták a Földközi-tenger keleti és déli medencéjét bibliai szárazsággal sújtó klimatikus együttállásokat.
Az extrém aszály miatt a legtöbb mederben csak mutatóba maradt némi víz. Így csörgedeznek most a budapesti patakok, a Duna, a tatai Öreg-tó és a Jászság folyói – már amelyik csörgedezik egyáltalán.
A HungaroMet legújabb agrometeorológiai elemzése szerint július közepére a vegetáció sokfelé a 2022 nyarán tapasztaltnál is rosszabb állapotban van.
Az elmúlt 16 év állami sikerpropagandája képtelen volt helyrebillenteni a súlyosan deficites magyar vízmérleget, pedig enélkül biztosan megállíthatatlan az ország teljes kiszáradása.
Már az ország területének csaknem 90 százalékát érinti a súlyos szárazság.
Miért súlyosbodik évről évre az aszály? Hogyan mélyítette el a NER vízpolitikája és hatalmi logikája a válságot? Mit jelent a tájba integrált vízvisszatartás? A Qubit podcastjának vendégei a Vízválasztó Mozgalom alapítói, Balogh Péter és Keresztes László Lóránt.