
25 perzselő fotó a Föld valaha mért legforróbb júliusáról
Mit tesz a földjeinkkel, folyóinkkal, városainkkal a rekordhőség? Hogy hűtik magukat az emberek? És az állatok? Kánikulakörkép Uruguaytól a Vatikánon át Pekingig.
Mit tesz a földjeinkkel, folyóinkkal, városainkkal a rekordhőség? Hogy hűtik magukat az emberek? És az állatok? Kánikulakörkép Uruguaytól a Vatikánon át Pekingig.
Az 1990-es évek eleje óta minden évben annyi vizet vesztettek a legnagyobb tavak, mint ha évente 11-szer eltűnne a Balaton.
A Kanári-szigeteken különleges hálókkal fogják be a ködcseppeket a tudósok, hogy ezzel a nedvességgel is próbálják segíteni a hónapok óta aszállyal küszködő Spanyolországot. Az Ibériai-félszigeten szinte sivatagi állapotok uralkodnak, és ezen is keveset enyhít, hogy a héten már oda is megérkezett az eső.
A folyóban idén 61 százalékkal kevesebb a víz, mint a korábbi évek hasonló időszakában, ami azért is óriási probléma, mert a Pó által ellátott terület felel Olaszország mezőgazdasági terméshozamának egyharmadáért.
A mai Törökország területének jelentős részét uraló birodalom hirtelen összeomlása egy több évig tartó aszályos időszakhoz köthető, ami élelemhiányhoz, járványokhoz és a gazdasági-politikai rendszer bukásához vezetett.
A jordániai városokban hetente legfeljebb 36 órán át van vezetékes víz, és egy emberre nem jut több napi 61 liternél. A legrosszabbul a szegények járnak, akik nem tudják megfizetni a magáncégek luxusvizének árát.
A hazai szakértők egybehangzóan azt állítják, hogy a folyók síkvidéki duzzasztása és az iparszerű öntözésfejlesztés helyett a többletvizek tájban tartása az egyetlen válasz a tartós aszályokkal és extrém csapadékeloszlással fenyegető klímaváltozásra.
Az USA megszenvedte az idei nyarat: a legmagasabb fokú aszályhelyzet nyolc államot érintett. Amellett, hogy a szárazság elképesztő mezőgazdasági károkat okoz, az ivóvíz- és az energiaellátást is veszélyezteti.
A vízerőművek tározói kiszáradnak, az atomerőművek hűtővizét szolgáltató folyók és tavak túlmelegszenek, de még a napelemek sem működnek a korábbi hatékonysággal az extrém hőségben. Európában sok áramot termelnek vízenergiával, ezért most mindenki a csapadékos őszben reménykedik.
Az elmúlt két hétben a felére csökkent a Duna vízállása Budapesten, de Szerbiában az energiaellátást, Bulgáriában a halak túlélését is veszélyezteti a folyó kiszáradása.
Az ELTE Természettudományi Karának Pinke Zsolt által vezetett kutatócsoportja szerint a magyar földeket sem kíméli a súlyos nedvességvesztés, ugyanakkor léteznek olyan megoldások, amelyekkel megállítható és akár vissza is fordítható a katasztrófa felé vezető folyamat.
Kelet-Európában, Észak-Olaszországban, Dél-Franciaországban és Németországban a legkritikusabb a helyzet, de a Duna több szakaszán is negatív rekordokat mérnek. A tartósnak mutatkozó szárazság veszélyeztetheti a vízellátást – olvasható az Európai Bizottság elemzésében.
A magyar kormány a rendkívüli aszályhelyzet és a gazdák megnövekedett energiaköltségei miatt alakít újabb operatív törzset, de azt nem tudni, hogy klímakutatók és környezetvédelmi szakértők is helyet kapnak-e a szervezetben – nélkülük könnyen lehet, hogy a kiváltó okok helyett csak a tüneteket igyekeznek majd kezelni.
Eddig úgy volt, hogy nyár elejére véget ér a La Niña, most azonban úgy tűnik, marad őszig. Emiatt a Csendes-óceán hűvösebb marad, cserébe Európában extrém hőség és szárazság várható a nyáron, majd az észak-atlanti térségben a szokásosnál több lehet a hurrikán.
Az afrikai országban egyre nagyobb a hőség és a szárazság, Zimbabwe példája pedig most megmutatja, hogy milyen népmozgásokra számíthatnak majd az érintett régiókban. Ha nem változik semmi, 2050-re 216 millió embernek kell elhagynia az otthonát a klímaváltozás miatt, azonnali cselekvéssel ennek a 80 százaléka megelőzhető lenne.