A százezres zimbabwei populációt azokban a régiókban kezdik el ritkítani, ahol a leggyakoribbak az ember-állat konfliktusok.
Nagykörűben a rekordalacsonyhoz közelítő vízállás lehetővé tette (volna), hogy a képviselők és az illetékes miniszterek a valósággal szembesülve megvitathassák az egyre égetőbb vízügyi és agrárpolitikai problémákat.
40 éve árasztották el a települést, azóta csak egyszer látszottak ki az épületek romjai a vízszintcsökkenés miatt.
Egy friss kutatás szerint a döntéshozók következetesen a vízben szegény, ám politikai szempontból támogatott régióknak kedveznek azzal, hogy olyan régiókból vonják el a vizet, ahol etnikai kisebbségek élnek.
A WWF Magyarország a vízügyi és nemzeti parki igazgatóságokkal, valamint a helyi önkormányzatokkal és gazdálkodókkal közösen kíván minél többet visszatartani az ár- és belvizekből az egyre gyakoribb és tartósabb száraz időszakokra.
Hetek óta olyan súlyos a szárazság, hogy mostanra korlátozó intézkedéseket kellett bevezetni, hogy ne legyen zavar az ivóvízellátásban.
Az ELTE kutatói szerint a „párologtató területek” az Alföld legalacsonyabb zónáiban, a mezőgazdaságilag legkevésbé értékes, alacsonyabb „aranykorona értékű” földeken alakíthatók ki, ahol a talaj amúgy sem optimális a szántóföldi művelésre.
Mit tesz a földjeinkkel, folyóinkkal, városainkkal a rekordhőség? Hogy hűtik magukat az emberek? És az állatok? Kánikulakörkép Uruguaytól a Vatikánon át Pekingig.
Az 1990-es évek eleje óta minden évben annyi vizet vesztettek a legnagyobb tavak, mint ha évente 11-szer eltűnne a Balaton.
A Kanári-szigeteken különleges hálókkal fogják be a ködcseppeket a tudósok, hogy ezzel a nedvességgel is próbálják segíteni a hónapok óta aszállyal küszködő Spanyolországot. Az Ibériai-félszigeten szinte sivatagi állapotok uralkodnak, és ezen is keveset enyhít, hogy a héten már oda is megérkezett az eső.
A folyóban idén 61 százalékkal kevesebb a víz, mint a korábbi évek hasonló időszakában, ami azért is óriási probléma, mert a Pó által ellátott terület felel Olaszország mezőgazdasági terméshozamának egyharmadáért.
A mai Törökország területének jelentős részét uraló birodalom hirtelen összeomlása egy több évig tartó aszályos időszakhoz köthető, ami élelemhiányhoz, járványokhoz és a gazdasági-politikai rendszer bukásához vezetett.
A jordániai városokban hetente legfeljebb 36 órán át van vezetékes víz, és egy emberre nem jut több napi 61 liternél. A legrosszabbul a szegények járnak, akik nem tudják megfizetni a magáncégek luxusvizének árát.
A hazai szakértők egybehangzóan azt állítják, hogy a folyók síkvidéki duzzasztása és az iparszerű öntözésfejlesztés helyett a többletvizek tájban tartása az egyetlen válasz a tartós aszályokkal és extrém csapadékeloszlással fenyegető klímaváltozásra.
Az USA megszenvedte az idei nyarat: a legmagasabb fokú aszályhelyzet nyolc államot érintett. Amellett, hogy a szárazság elképesztő mezőgazdasági károkat okoz, az ivóvíz- és az energiaellátást is veszélyezteti.