A szokatlan meleg június közepe óta 12 ezer halálos áldozatot szedett Európában. A szakszervezetek szerint a 2-3 órás ebédszünetek segíthetnének elkerülni a hőgutát és a munkahelyi baleseteket.
A több hónapos aszályokat tetéző hőhullámok, a brutális hóviharokkal járó hidegbetörések, a felhőszakadások nyomán kialakuló pusztító villámáradások szinte mindennapossá váltak az elmúlt években. A Live Science annak járt utána, hogy ezek az anomáliák tartósnak bizonyulnak-e.
A 2011-es queenslandi árvízre azt mondták, évszázadonként egyszer fordul elő ilyen – most, 11 évvel később elég hasonló események zajlanak. A kutatók szerint egy egyre ritkább, de annál intenzívebb légköri jelenség áll a katasztrófák mögött, amit a klímaváltozás is táplál.
A villám egyszerre három déli államon, Mississippin, Louisianán és Texason csapott át. A Meteorológiai Világszervezet aggasztónak tartja a szélsőséges időjárási rekordok megszaporodását.
A Szenegáltól Dzsibutiig 8 ezer kilométer hosszan elnyúló, sok millió hektáros erdősáv megváltoztathatja a nagyobb légköri áramlások, az El Niño és a trópusi ciklonok pályáit is – derül ki a zöldítés klimatikus hatásait szimuláló legújabb időjárási modellszámításokból.
A Meteorológiai Világszervezet friss jelentése szerint az 1970-es években évente átlagosan 711 természeti csapást jegyeztek fel, 2000 és 2009 között évi 3536-ot, 2010-19 között pedig 3165-öt.
Csak rajtunk múlik, hogy a következő évezredben az Édenkertben vagy a Mad Maxben él majd az emberiség. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület jelentése lesújtó jövőképet fest, és arra figyelmeztet, hogy a tétlenség végzetes következményekkel járhat. Az államoknak, a cégeknek és a magánembereknek is cselekedniük kell.
Hosszú jégeső, majd órákig tartó eső áztatta a környéket. A karszthegység vízgyűjtőin a víz a barlangba, onnan pedig Jósvafőre zubogott. Áradás volt a híres Hangversenyteremben is.
Az éghajlati modellszámítások alapján a klímaváltozás egyértelmű hozadéka az extrém csapadékkal járó nyári zivatarok gyakoriságának növekedése. A bajt tetézi, hogy még ma is nehéz megmondani, pontosan hol csap le a vihar, hol történik a legnagyobb pusztítás.
Kanadai meteorológusok nagyrészt a klímaváltozásnak tulajdonítják a példátlan időjárást, amely háromszorosára növelte a halálozást Brit Kolumbiában, és elpusztított egy falut. Észak-Amerika nyugati része fölött szokatlan mértékű hőkupola alakult ki a La Niña hatás gyengülése miatt.
Az oroszországi Nyizsnaja Pesa mérőállomáson csütörtökön mért érték több mint 20 fokkal haladja meg a sokévi átlagot.
A klímamodell-szimulációk és a mérési adatok szerint a Kárpát-medencében a jövőben a ciklontevékenységhez köthető viharok száma együtt emelkedik az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedésével. Viharos jövő elé nézünk.
Kis Anna meteorológus, az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa a Másfélfokon kedden megjelent elemzésben öt évtized hőmérsékleti adatait hasonlította össze.
A mérsékelt övi ciklonoknak gyakran már csak a déli ága érinti a Kárpát-medencét, ami sok esőt nem hoz magával, de erős szelet igen – mondta Bozó László meteorológus, aki arról is beszélt, hogyan lehet felkészülni a változásokra.
Julius Caesar a viharos szelek miatt nem tudta bevenni Britanniát, Amszterdamot egy 14. századi áradás és egy elsüllyedt város tette a világ kereskedelmi központjává, Dzsingisz kán pedig hiába hódította meg a fél világot, a mongol hordák Európa zordra fordult időjárása miatt fordultak vissza kelet felé. Az időjárás és a történelem című könyvből kiderül, hogyan változtatta meg a birodalmak és a hatalmi pozíciók alakulását a klímaváltozás és a különböző természeti csapások.
Öten meghaltak, milliók maradtak áram nélkül a polar vortex nevű jelenség által okozott szokatlan hidegben. Texasban ilyenkor 20-24 fok szokott lenni, most -22 fokot is mértek.
Egy friss kutatás szerint a legrosszabb forgatókönyv sem volt olyan rossz, mint a valóság: mindössze 0,5 fokos felmelegedés elegendő ahhoz, hogy fél méterrel megemelje a tengerszintet a század végére, ez pedig nagyon rossz hír a partvidékek lakóinak.
Februárban megsültünk, áprilisban megfagytunk, március 25-én mérték a legnagyobb hóvastagságot. Elmaradtak a hőhullámok a nyáron, viszont özönvíz volt bőven. Az OMSZ összegzése szerint 2020 csak a hatodik legmelegebb év volt Magyarországon, de szélsőségekben nem volt hiány.
Csak a La Niña miatt nem kell tartani a rekordmelegtől, legalábbis ami a globális átlaghőmérsékletet illeti.
Egy százévente egyszer előforduló, szakadatlan esőkkel és hidegfrontokkal együtt járó éghajlati változás súlyosbította a történelem egyik legpusztítóbb járványát – állapították meg amerikai kutatók több mint százéves gleccsermintákból.
Ha a békát forró vízbe dobják, azonnal kiugrik belőle. De ha hideg vízbe teszik, és lassan melegítik, fokozatosan hozzászokik a változó körülményekhez, és a végén megfő. A globális felmelegedéssel ugyanez vár az emberiségre is.
A rekordméretű esőzésekkel járó február után 180 fokos fordulattal bekövetkezett minden idők legfelhőtlenebb brit tavasza. A szélsőségek váltakozása aggasztja a brit meteorológusokat.
A szokásosnál két héttel hamarabb kezdett olvadni az arktiszi jég, az április rekordmeleg után akár 15-20 fokkal is magasabb lehet a hőmérséklet az átlagosnál a térségben. Szibériában bozóttüzek is súlyosbítják a helyzetet.
Több mint 102 ezer település és közigazgatási egység időjárásának öt évtizedes adatait összesítették a Copernicus adatai alapján. Úgy tűnik, Riga után Budapest melegedett a legtöbbet, 4 Celsius-fokot, de az Országos Meteorológiai Szolgálat korábban jóval kisebb melegedést mért.
Az emberiség mindig is a mérsékelt égövi területeken koncentrálódott, de az elkövető évtizedekben milliárdok lakóhelyén válik tolerálhatatlanná a klíma Afrikában, a Közel-Keleten, Indiában, Délkelet-Ázsiában és Ausztráliában. Különféle forgatókönyvekkel számolva ötven év múlva 1-3,5 milliárd ember életét lehetetleníti el a forróság.
A 20. század közepe óta jelentősen változott a klíma Ausztrália legsűrűbben lakott szubtrópusi, illetve mérséklet égövi területein: a nyárias hőmérsékletek átlagosan 31 nappal tovább kitartanak, míg a tél 23 nappal rövidült.
124 km/h-val süvített a szél a János-hegyen, ezzel megdőlt a napi szélrekord, de az abszolút rekord egyelőre nincs veszélyben.
1970 óta Budapesten csak 10 évben mértek összefüggő hóréteget, az pedig 2002-ben fordult elő utoljára, hogy december 24-én este az egész országban havazott.
Egy különleges időjárási jelenség hatására jéggömbök borítottak el a tengerpartot a Botteni-öbölben.
Párizsban 42,6 Celsius-fokot mértek csütörtökön, de Hollandia és Németország is 41 fok feletti kánikulával küzd. A hőség képekben.
Az amerikai kukoricaövben saját klímát alakított ki az ott állandósult nagyüzemi növénytermesztés. A jelenség nyaranta még elviselhetetlenebbé teszi a városok időjárását.
Klímakutatók szerint ha így folytatódik ez a július, akkor borul minden rekord: 1880 óta, vagyis amióta mérik a Föld hőmérsékletét, még egy hónap sem volt melegebb, mint a mostani.
Az amerikai főváros, valamint Virginia és Maryland államok egyes területein több mint 130 milliméteres eső árasztotta el az utakat, a közlekedés több órára leállt.
Észak-Indiában és Pakisztánban már egy hete 50 fok közelében, illetve fölötte van a hőmérséklet, és egyelőre nincs jele enyhülésnek.
Tavaly volt minden idők legmelegebb, idén pedig leghidegebb májusa Magyarországon. Az éghajlatkutatók szerint a hőmérsékleti rekordok már jelzik a jövőben egyre gyakoribbá váló időjárási szélsőségeket, amelyeket a klímaváltozással átalakuló globális légköri folyamatok generálnak.
Ha választhatnál, hogy szupergyors mobilinterneted legyen, vagy pontos időjárási előrejelzéseket kapj, hogyan döntenél?
Alig eszmélt rá a világ a klímaváltozásra, félő, hogy rögtön rá is un a témára, mutat rá egy interdiszciplináris kutatás. Több milliárd tweet elemzéséből az derült ki, hogy az emberek a változó időjárást is képesek megunni, ha túl sok az extrém jelenség.
1900 óta nagyobb mértékű felmelegedést mértek Magyarországon, mint globálisan. Különösen az április és a május volt forró az átlaghoz képest. A tíz legmelegebb évből nyolc az ezredforduló utáni.
A NASA űrszondája az eddigi legpontosabb időjárás-állomást vitte magával a Marsra, ami jó ötletnek bizonyult. A szeizmográffal és a magnetométerrel minden rendben, de az ütvefúró vakond sajnos elakadt.
Egy mai 5 napos előrejelzés már olyan pontos, mint amilyen egy egynapos volt 1980-ban. Egy tanulmány szerint a meteorológusok ma már 9-10 nappal előre viszonylag pontosan meg tudják jósolni a várható időjárást, és ezzel több tízmilliárd dolláros károktól mentik meg a lakosságot.
Iskolák, kormányhivatalok, cégek ezrei maradtak zárva az amerikai Közép-Nyugaton. Egy délre húzódó sarkvidéki légörvény miatt Chicagóban hidegebb lesz, mint az Antarktiszon.
A legtöbbünket valószínűleg meglepné, ha pókeső hullana a nyakába, de ez egészen hétköznapi esetnek számít a brazíliai Espírito Santo do Dourado városában. Az egyetlen jó hír, hogy a pókok ártalmatlanok, mi több, a helyiek még hálásak is lehetnek nekik.
Egyre több veszélyeztetett kékúszójú tonhal fordul meg a brit partok környékén, a lelkes horgászok már a vörös listán szereplő halak kifogásának engedélyezését követelik a kormánytól.
Gátak szakadtak át, házakat öntött el a víz, Velence is víz alá került – az olasz ítéletidőnek eddig 29 halálos áldozata van. Északon és délen is rossz a helyzet.
A világ leghíresebb cseresznyefáit a Japánt megtépázó tájfunok téveszthették meg. A jövő tavaszi sakuraszezon azért nem került veszélybe.
A német Penny Marketekben és a Rewe üzletekben kis testi hibás gyümölcsöket és zöldségeket is árusítanak az év végéig, mert az idei forró nyár nehéz helyzetbe hozta a termelőket.
Különleges, alulról építkező forgószél támadt az M3-as mellett hétfő délután.
Több millió dolláros kártérítést követelnek a német autógyártól, mert szerintük a pueblai VW-gyár jégesőoszlató ágyúi miatt nem esett csapadék az esős évszakban.
A Kismaros és Nagymaros közötti ártéren a vízállás 0 centiméter. Hajóvonták találkozása tilos.
A kiszáradt brit földeken csodás leletek rajzolódtak ki. Kösz, globális felmelegedés!.