Februárban megsültünk, áprilisban megfagytunk, március 25-én mérték a legnagyobb hóvastagságot. Elmaradtak a hőhullámok a nyáron, viszont özönvíz volt bőven. Az OMSZ összegzése szerint 2020 csak a hatodik legmelegebb év volt Magyarországon, de szélsőségekben nem volt hiány.
Csak a La Niña miatt nem kell tartani a rekordmelegtől, legalábbis ami a globális átlaghőmérsékletet illeti.
Egy százévente egyszer előforduló, szakadatlan esőkkel és hidegfrontokkal együtt járó éghajlati változás súlyosbította a történelem egyik legpusztítóbb járványát – állapították meg amerikai kutatók több mint százéves gleccsermintákból.
Ha a békát forró vízbe dobják, azonnal kiugrik belőle. De ha hideg vízbe teszik, és lassan melegítik, fokozatosan hozzászokik a változó körülményekhez, és a végén megfő. A globális felmelegedéssel ugyanez vár az emberiségre is.
A rekordméretű esőzésekkel járó február után 180 fokos fordulattal bekövetkezett minden idők legfelhőtlenebb brit tavasza. A szélsőségek váltakozása aggasztja a brit meteorológusokat.
A szokásosnál két héttel hamarabb kezdett olvadni az arktiszi jég, az április rekordmeleg után akár 15-20 fokkal is magasabb lehet a hőmérséklet az átlagosnál a térségben. Szibériában bozóttüzek is súlyosbítják a helyzetet.
Több mint 102 ezer település és közigazgatási egység időjárásának öt évtizedes adatait összesítették a Copernicus adatai alapján. Úgy tűnik, Riga után Budapest melegedett a legtöbbet, 4 Celsius-fokot, de az Országos Meteorológiai Szolgálat korábban jóval kisebb melegedést mért.
Az emberiség mindig is a mérsékelt égövi területeken koncentrálódott, de az elkövető évtizedekben milliárdok lakóhelyén válik tolerálhatatlanná a klíma Afrikában, a Közel-Keleten, Indiában, Délkelet-Ázsiában és Ausztráliában. Különféle forgatókönyvekkel számolva ötven év múlva 1-3,5 milliárd ember életét lehetetleníti el a forróság.
A 20. század közepe óta jelentősen változott a klíma Ausztrália legsűrűbben lakott szubtrópusi, illetve mérséklet égövi területein: a nyárias hőmérsékletek átlagosan 31 nappal tovább kitartanak, míg a tél 23 nappal rövidült.
124 km/h-val süvített a szél a János-hegyen, ezzel megdőlt a napi szélrekord, de az abszolút rekord egyelőre nincs veszélyben.
1970 óta Budapesten csak 10 évben mértek összefüggő hóréteget, az pedig 2002-ben fordult elő utoljára, hogy december 24-én este az egész országban havazott.
Egy különleges időjárási jelenség hatására jéggömbök borítottak el a tengerpartot a Botteni-öbölben.
Párizsban 42,6 Celsius-fokot mértek csütörtökön, de Hollandia és Németország is 41 fok feletti kánikulával küzd. A hőség képekben.
Az amerikai kukoricaövben saját klímát alakított ki az ott állandósult nagyüzemi növénytermesztés. A jelenség nyaranta még elviselhetetlenebbé teszi a városok időjárását.
Klímakutatók szerint ha így folytatódik ez a július, akkor borul minden rekord: 1880 óta, vagyis amióta mérik a Föld hőmérsékletét, még egy hónap sem volt melegebb, mint a mostani.
Az amerikai főváros, valamint Virginia és Maryland államok egyes területein több mint 130 milliméteres eső árasztotta el az utakat, a közlekedés több órára leállt.
Észak-Indiában és Pakisztánban már egy hete 50 fok közelében, illetve fölötte van a hőmérséklet, és egyelőre nincs jele enyhülésnek.
Tavaly volt minden idők legmelegebb, idén pedig leghidegebb májusa Magyarországon. Az éghajlatkutatók szerint a hőmérsékleti rekordok már jelzik a jövőben egyre gyakoribbá váló időjárási szélsőségeket, amelyeket a klímaváltozással átalakuló globális légköri folyamatok generálnak.
Ha választhatnál, hogy szupergyors mobilinterneted legyen, vagy pontos időjárási előrejelzéseket kapj, hogyan döntenél?
Alig eszmélt rá a világ a klímaváltozásra, félő, hogy rögtön rá is un a témára, mutat rá egy interdiszciplináris kutatás. Több milliárd tweet elemzéséből az derült ki, hogy az emberek a változó időjárást is képesek megunni, ha túl sok az extrém jelenség.
1900 óta nagyobb mértékű felmelegedést mértek Magyarországon, mint globálisan. Különösen az április és a május volt forró az átlaghoz képest. A tíz legmelegebb évből nyolc az ezredforduló utáni.
A NASA űrszondája az eddigi legpontosabb időjárás-állomást vitte magával a Marsra, ami jó ötletnek bizonyult. A szeizmográffal és a magnetométerrel minden rendben, de az ütvefúró vakond sajnos elakadt.
Egy mai 5 napos előrejelzés már olyan pontos, mint amilyen egy egynapos volt 1980-ban. Egy tanulmány szerint a meteorológusok ma már 9-10 nappal előre viszonylag pontosan meg tudják jósolni a várható időjárást, és ezzel több tízmilliárd dolláros károktól mentik meg a lakosságot.
Iskolák, kormányhivatalok, cégek ezrei maradtak zárva az amerikai Közép-Nyugaton. Egy délre húzódó sarkvidéki légörvény miatt Chicagóban hidegebb lesz, mint az Antarktiszon.
A legtöbbünket valószínűleg meglepné, ha pókeső hullana a nyakába, de ez egészen hétköznapi esetnek számít a brazíliai Espírito Santo do Dourado városában. Az egyetlen jó hír, hogy a pókok ártalmatlanok, mi több, a helyiek még hálásak is lehetnek nekik.
Egyre több veszélyeztetett kékúszójú tonhal fordul meg a brit partok környékén, a lelkes horgászok már a vörös listán szereplő halak kifogásának engedélyezését követelik a kormánytól.
Gátak szakadtak át, házakat öntött el a víz, Velence is víz alá került – az olasz ítéletidőnek eddig 29 halálos áldozata van. Északon és délen is rossz a helyzet.
A világ leghíresebb cseresznyefáit a Japánt megtépázó tájfunok téveszthették meg. A jövő tavaszi sakuraszezon azért nem került veszélybe.
A német Penny Marketekben és a Rewe üzletekben kis testi hibás gyümölcsöket és zöldségeket is árusítanak az év végéig, mert az idei forró nyár nehéz helyzetbe hozta a termelőket.
Különleges, alulról építkező forgószél támadt az M3-as mellett hétfő délután.
Több millió dolláros kártérítést követelnek a német autógyártól, mert szerintük a pueblai VW-gyár jégesőoszlató ágyúi miatt nem esett csapadék az esős évszakban.
A Kismaros és Nagymaros közötti ártéren a vízállás 0 centiméter. Hajóvonták találkozása tilos.
A kiszáradt brit földeken csodás leletek rajzolódtak ki. Kösz, globális felmelegedés!.
A New York-i rendőrtől a bajor miniszterelnökig mindenki szenved a rég látott kánikulában. Európában van, ahol 1944 óta nem volt olyan hőség, mint most.
Emberemlékezet óta nem sújtotta ilyen súlyos aszály az ausztrál farmereket, de mások sem jártak jobban: Svédország legmagasabb pontja elolvadt, a Balti-tengerben elszaporodtak a gyilkos baktériumok, Németországban pusztulnak a halak, a franciák pedig bezárták az atomerőműveket. Izzad a világ.
Tikkadt állatok és szikkadt tarlók mindenfelé, erdőtüzek lángolnak, Észak-Európában pedig lassan zsúfoltabbak a tengerpartok, mint délen. És itt a titokzatos kínai módszer is a hőség átvészelésére.
A füstgomolyfelhők heves, villámlással kísért, a vulkáni hamu összetétételének függvényében akár savas esőkkel kísért zivatarokat okozhatnak.
Skandinávia legészakibb csücskét leszámítva egész Európában dermesztő hideg uralkodik. A magyarázat: a sarkvidék felmelegedése és a jégtakaró olvadása.
A hétvégén jégcsipkébe öltözött a Balaton, péntekig nem enged a fagy. Nehéz elképzelni, hogy tavaly ilyenkor 20 fok fölötti hőmérsékleteket is mértünk.
Több százezer mérőállomás működik a Földön, de nincs tökéletes időjárás-előrejelzés, pedig a tét pénzben sem kicsi. A szimulációs modelleknél egyelőre rosszabbul teljesítő mesterséges intelligencia még forradalmasíthatja az időjóslást, de a meteorológusok nem féltik a munkahelyüket.
3 fokkal melegebb az idei magyar tél, mint az 1981-től 2010-ig tartó időszak átlaga. Ezt a lokális jelenséget nem a klímaváltozás magyarázza, azt viszont igen, hogy globálisan zsinórban követik egymást a forró évek – legalábbis a NASA mérései szerint. Az űrhivatal térképre vitte az elmúlt évtizedek melegedési trendjét.