Bitang nehéz kvíz: ki tud többet a magyar nőkről és férfiakról?

Vajon többen vannak a nők Magyarországon, mint a férfiak? És ha igen, mennyivel? Ez csak a bemelegítő kérdés abból a feleletválasztós kvízből, amelyet az ELTE Társadalomtudományi Karának két oktatója, Gregor Anikó és Kövér-Van Til Ágnes állított össze. 

Utána jönnek a nehezebb kérdések: vajon a 25-35 éves férfiak hány százaléka lakik még a szüleivel? Hát a nőké? Melyik képzési terület a leginkább elnőiesedett? Hogyan viszonyul a férfiak és a nők fizetése egymáshoz a legnépesebb magyar szakmában, a bolti eladóknál? Hány százalékban idéznek női forrásokat az újságírók?

Megannyi kérdés, amit a gyanús, következésképp az állami intézményekben betiltott gender (vagy társadalmi nemek) képzésben részt vevő hallgatók valószínűleg játszva megválaszolnak. 

A Nők a tudományban Facebook-oldal szerint a gender szak szakigazgatója és oktatója által összeállított teszt célja az is, hogy némi felvilágosítással szolgáljon azoknak, akik csak szalagcímek és politikai nyilatkozatok alapján tájékozódnak arról, hogy mi is folyik egy ilyen társadalmi nemek képzésen.

A kitöltők a kérdőív végén ellenőrizhetik, hogy jól válaszoltak-e, a helyes megoldásokat alátámasztó adatokat forrásmegjelöléssel ismertetik.

A tesztet bevezető szöveg szerint aki jól válaszol, a társadalmi nemek koronázatlan királya vagy királynője lehet. Elég az hozzá, hogy a Qubit szerkesztőségében 13-ból 7 pont lett a legjobb eredmény.

Itt a teszt, jó szórakozást!

Orbán Viktor kihúzta a Hadrianus-palotát a világörökségi pályázatból, mire az UNESCO az egész nemzetközi projekttől megvonta a támogatást

Húsz év kutatói és kultúrdiplomáciai munkája veszhet kárba. A múlt héten Bakuban ráadásul vizsgálatot kezdeményeztek a Duna-partot, a budai várnegyedet és az Andrássy utat is magában foglaló budapesti világörökségi helyszíncsoport státuszáról. A világszervezet a Várban, a Városligetben és a Kopaszi-gátnál zajló, a városképet radikálisan alakító építkezések láttán nyomta meg a vészcsengőt.