Egyelőre NAC-nak, azaz Új Adminisztratív Fővárosnak hívják Egyiptom leendő új fővárosát. A grandiózus terv szerint, amelyet Egyiptom nemrég fedett fel, az új város 6,5 millió embernek nyújt majd lakhatást. Az NAC a Nílus és a Szuezi-csatorna közötti területen, Kairótól keletre terül el mintegy 270 négyzetkilométeren.

Az elővárosaival együtt ma már 19 milliós Kairó az elmúlt években annyira túlzsúfolttá és élhetetlenné vált, hogy – több ezer éves történelmi örökség ide vagy oda – muszáj volt tenni valamit. Ez hívta életre az új főváros ötletét, amit 2015-ben egy Sarm es-Sejk-i konferencián jelentettek be.

A NAC-hoz már meg is épültek az autópályák, és számos lakóházat is felhúztak, de jövő júniusig el kell készülnie az új parlamentnek, a központi banknak, egy repülőtérnek, az elnöki palotának (ami nyolcszor akkora lesz, mint a Fehér Ház), egy üzleti negyednek és Afrika legmagasabb tornyának is. Ott fog állni Egyiptom legmagasabb minaretje is, nem beszélve egy új vidámparkról, ami nagyobb lesz, mint a Disneyland. Az új város külsejében az Egyesült Arab Emírségek mintáját fogja követni, a terveket a Skidmore, Owings és Merrill nevű New York-i tervezőirodára bízták.

A város is azok közé a megaprojektek közé tartozik, amellyel Abdel-Fattáh esz-Szíszi szeretné fémjelezni elnöksége korszakát, illetve Egyiptomot stabil és nyitott, fejlődő országként bemutatni, amely a múlt titkainak megőrzése mellett a jövő kérdéseivel is foglalkozik. Hasonló, bár jóval kisebb léptékű zászlóshajó projekt a világ legnagyobb napelemparkjának épülése az asszuáni gátnál.

A befektetők az egyiptomi hadsereg mellett természetesen Kínából és az Emírségekből érkeznek. A semmiből kinövesztett város ötlete is az Emírségeket juttathatja eszünkbe a Vakond a városban című mese mellett.

Pedig a mesterséges városok sokszor kellemetlen, sőt jogtipró mellékmunkálatokkal (pl. kitelepítés) járó építése sokak szerint segíthet a túlnépesedés kezelésében. 2060-ra az ENSZ előrejelzése szerint 10 milliárdan leszünk, és a megaprojektek sokfelé már el is kezdődtek: a Sri Lanka-i Colombo Port Citynek nemzetközi pénzügyi funkciót szánnak, míg Szaúd-Arábiában az Abdullah Király Tudomány- és Műszaki Egyetemből valóságos egyetemvárost építenek, és a fenntartható városok is gombamód szaporodnak, Georgiától Malajziáig.