A régészek 3 éve bukkantak az obszervatórium maradványaira, ami elmondásuk szerint az első és az eddig ismert legnagyobb lehetett az ókorban.
A kutatók szerint a hullamerevség egy ritka, gyorsan beálló fajtája miatt a balzsamozók nem tudták becsukni a holttest száját, ezért néz ki úgy, mint ha kiáltana. Nem mindenki ért egyet az elmélettel.
Egy friss kutatás a régészeti leletek és művészeti emlékek összehasonlításával próbálta kideríteni, hogy milyen hatással lehetett a hivatalnokok életvitele az egészségükre.
Az 1600-2700 éves leletek rámutathatnak az ókori Egyiptomban uralkodó betegségekre is, több nőnél például medencecsont-sérülés nyomait találták.
Spanyol régészek csont- és orrgaratrák jeleire és a valószínűleg azok kezelése során keletkező ütés- és vágásnyomokra bukkantak az ókori koponyákon.
A piramistól nyugatra található temetőben két méteres mélységben találtak rá az L-alakú formációra. A feltáró ásatások jelenleg is folynak, így hamarosan kiderülhet, hogy tényleg épített struktúráról van-e szó, és ha igen, mi lehetett a funkciója.
A szobor alsó részét már 1930-ban megtalálták, most egyesíthetik a két darabot. A papiruszokra szakosodott kutatók szinte véletlenül találtak rá a fáraó szobrára.
A Menkauré-piramist az eredeti állapotához hasonlóan gránittömbökkel burkolta volna be Egyiptom régiségügyi vezetője, de a tiltakozások hatására végül vizsgálóbizottságot állítottak fel.
Bár az ország régiségügyi főnöke szerint a felújított Menkauré-piramis Egyiptom ajándéka lesz a 21. századnak, egyiptológusok és régészek szerint a projekt az örökségvédelem alapvető elveit sem veszi figyelembe.
A terület régészeti szempontból felbecsülhetetlen értékű: az óriási nekropoliszban több dinasztia is temetkezett. Most a római korból kerültek elő maszkok.
Dzsehutiemhatot halála után Ízisz, Nephthüsz, Imentet és kígyók is védelmezték, a sírt mégis kifosztották.
Több mint 2500 éve úgy volt páviánalakú istenük az ókori egyiptomiaknak, hogy az állat nem volt őshonos a birodalom területén. Most DNS-elemzéssel eredtek a rejtély nyomába.
Méhviasz, különböző növényi olajok, gazdag állati zsírok, tűlevelű fák gyantája és még bitumen is szerepelt a balzsamreceptben, illatát pedig a vaníliára emlékeztető kumarin adta.
Az emberiség a történelem kezdete óta az arany bűvöletében él, de miért? A világ egyik leghasznosabb anyagának legnagyobb részéből cicomákat, ékszereket és aranytömböket készítenek, miközben sokkal értelmesebb célokra is lehetne használni.
A helyenként több mint 3000 éves hullámtörőket Núbia őslakosai kezdhették építeni, majd Egyiptomban folytatták, és Szudánban még ma is használják földművelésre az általuk visszatartott termékeny iszapot.