A bronzszobrok közül az egyiket valószínűleg az i. e. 3. évezredben élt Imhotep, az első ismert építész, orvos és mérnök tervezte; a szarkofágok múmiákat is tartalmaznak; a papiruszon pedig valószínűleg temetkezési szövegek olvashatók – lesz mit kiállítani a tervek szerint még idén nyitó Nagy Egyiptomi Múzeumban.
A Varsói Egyetem régészei szerint Mehtjetju, a férfi, akit a sírba temettek, valószínűleg a legelőkelőbb körökhöz tartozott, és ő kezelte a fáraó titkos dokumentumait is. A hivatalnok sírja viszont szegényesen díszített, ebből azt a következtetést vonják le, hogy hirtelen érhette a halál.
A kosz és a korom megóvta a festmények élénk színeit, a freskók Uadzset kobraistennőt és a keselyűfejű Nekhbetet ábrázolják.
Még az 1910-es évek elején kezdődtek az ásatások, miután írásos emlékek egy Kaszioszi Zeusz-templom létezéséről tanúskodtak a helyszínen. Ennek a romjaira találtak rá most az ókori Pelusium városának területén.
A CT-vizsgálat szerint a 169 centiméter magas, ép fogazatú I. Amenhotep 35 éves kora körül hunyt el, halálát azonban nem baleset vagy erőszakos esemény okozta, mert a kutatók a körülmetélésen kívül nem találtak jelentősebb, még életében elszenvedett fizikai sérülésre utaló nyomot a testén.
Elefántcsontból készült fésűt, egyiptomi skarabeuszokat és aranyékszereket is találtak a régészek egy ciprusi feltáráson. A sírban mezopotámiai és egyiptomi ékszereket, skarabeuszokat, cseréptárgyakat és használati tárgyakat is találtak, a kincsek pedig valóban fejedelmiek voltak, akkoriban csak Nefertiti egyiptomi királyné viselhetett hasonlókat.
A kifogástalan minőségben fennmaradt falfestmény II. Ramszesz fáraó kincstárnokának sírját díszítette, és életének fontos jeleneteit ábrázolta – meg egy borjúvágást.
Korábban azt hitték, hogy egy férfi pap holttestét őrzik az egyiptomi gyűjteményben, az újabb vizsgálatok után azonban kiderült, hogy a múmia nő, és halálakor állapotos volt. Ez az első ilyen lelet a világon.
A Szuezi-csatornán megfeneklett, kétszázezer tonnás teherszállító hajót hétfő délután sikerült kiszabadítani – de mi tartott ilyen sokáig? Milyen megoldások jöttek szóba, miért nem működtek, és hogyan segítettek a számítógépes modellek?
A Koppenhágai Egyetem egy egyiptológusa megfejtette a louvre-i és a carlsbergi papiruszt. Kiderült, hogy a 3500 éves iratokban a múmiák arcának bebalzsamozását is leírták, ez mindössze a harmadik eredeti egyiptomi forrás, amiben a mumifikálás mesterfogásaival foglalkoznak.
A Queenslandi Egyetem evolúcióbiológusának gyanús lett, hogy a 4600 éve elhunyt Nofermaat herceg sírkamjárát díszítő festményen szereplő madarak egyetlen ma látható fajnak sem felelnek meg. Kiderült, hogy a meidumi ludak néven ismert festmény egy mára eltűnt faj képviselőit ábrázolja.
A felbecsülhetetlen értékű fadarabok évekig kallódtak az Aberdeeni Egyetem raktárában, ahol az egyetem egy egyiptomi származású munkatársa találta meg őket véletlenül. Összesen három tárgy került elő a nagy piramis belsejéből, a másik kettőt Londonban őrzik.
A négyes számú Hawara-múmia nem középkorú nő volt, ahogy azt a szarkofágra festett kép sugallta. A röntgendiffrakciós vizsgálat egy különös tárgyat is kimutatott a holttest mellett.
A Koppenhágai Egyetem kutatói szerint az egyiptomi írnokok már időszámításunk szerint 100 és 200 között is ólmot használtak a tinta száradásának elősegítésére, ez a technika Európában csak a reneszánsz idején terjedt el.
Tizennégy gazdagon díszített szarkofágot tártak fel Egyiptomban, egy szakkarai lelőhelyen, ezzel összesen 27 érintetlen koporsó került eddig elő a helyszínről. A régészeti minisztérium szerint ez az utóbbi évek második legnagyobb fogása, a kutatók további leletekre számítanak.
Az extravagáns milliárdos kinyilatkoztatására szívélyes invitálással reagált az egyiptomi kormány egyik tagja, a régészeti szakma azonban már kevésbé finomkodott.
A ókori temetkezési szertartások szerint eltemetett múmia hangképzőszervei olyan állapotban maradtak meg, hogy a számítógépes technológia segítségével emberi hangon szólalt meg.
Az egyiptológusokat régóta foglalkoztatja, mi is lehet az a tölcsér alakú valami, amit a papíruszokon és egyéb ábrázolásokon látni az emberek fején. Glória? Parfümadagoló? Lélekszimbólum?
A régészek infravörös fény alatt vizsgálták hét múmia tetoválásait, és kereszt, pávián, hieroglifa motívumokat is találtak. Eddig szinte csak női testeken találtak ilyen díszítő elemet, ami meghatározta a tudományos magyarázatok irányát is.
A bostoni Peabody Múzeum egyiptomi gyűjteményében őrzött edényekben talált élesztőkultúrát élesztette fel és azzal sütött ehető kenyeret Seamus Blackley, az ismert amerikai videojátékfejlesztő.
A szobatudósnak tartott Hérodotosz Történelem című, i.e. 450-ben megejtett egyiptomi élményeit is összefoglaló művében hatalmas kereskedelmi hajókról írt. A régészek találtak is egyet.
Kairó túlnépesedett, a tőle keletre található új városba 6,7 millió embert költöztetnének. A munkálatok nagy erőkkel zajlanak, júniusra kellene kulcsrakészre építeni az új megapoliszt.
Korábban úgy hitték, hogy a legrégebbi múmiák csak kiszáradtak a napon, most kiderült, hogy ugyanazt a balzsamot alkalmazták 5600 évvel ezelőtt, mint amilyennel a híres múmiákat, így például Tutanhamon testét kezelték bő háromezer évvel később.
Az ország stratégiai vállalást tett, miszerint 2022-re a villamosenergia-ellátás 20 százalékát megújuló forrásokból fedezi. Meg is kezdődtek a gigantikus fejlesztések.
Múmia helyett sima csontvázakat rejtett a rekordméretű alexandriai szarkofág, amely július eleje óta lázban tartotta az Indiana Jones emlőin nevelkedett ókorikincs-rajongókat.