Vér nélkül lezajlik az információs forradalom, vagy lesznek áldozatai is?

A beszéd és az írás megjelenéséhez hasonló alapvető civilizációs változásnak, információs forradalomnak tartja napjaink mindent átható technológiai jellegű innovációs folyamatait Bojár Gábor. Az építészeti szoftvereiről világszerte ismert Graphisoft alapító tulajdonosa az általa is kezdeményezett márciusig tartó, Beszélgetések a jövőről című nyilvános vitasorozat múlt szombati nyitó konferenciáján osztotta meg hallgatóságával gondolatait. A hvg.hu-n aznap publikált vitaindító előadás legfőbb üzenete az volt, hogy „az informatika eszközeinek használatából eredő legnagyobb haszon (és veszély) nem az emberi munka gépesítése, hanem sokkal inkább az információ hatalma”. 

Csatlakozzunk a forradalomhoz?

A nem titkoltan az Economist Open Future című rendezvénye által inspirált vitasorozat első fordulóját az egykori óbudai Gázgyár területét revitalizáló Graphisoft Parkban, az egyik gázgyári műhelyből a Bojár által alapított Aquincum Institut of Technology (AIT) részére átépített egyetemi pavilonban rendezték meg, mintegy demonstrálva, milyen is az, amikor a szóban forgó forradalom vívmányai materializálódnak. 

A vitasorozat „nyílt eszmecserék keretében a technológiai változásokra, a gazdasági, társadalmi és geopolitikai következményre keresi a kreatív válaszokat”. A 2019. márciusában záródó, internetes fórumokon folyamatosan zajló Beszélgetések szervezői ezért olyan személyiségeket invitálnak a témakijelelölő kiselőadásokkal felvezetett vitákra, akiknek „részvétele garantálja a kezdeményezés komolyságát és jelentőségét”.

Szép új világ

A szombati vitaindítót ifj. Duda Ernő, a Solvo Biotechnológiai Zrt. elnök-vezérigazgatója tartotta. A prezentációja elején figyelmeztette a kezdeményezők mellett zömmel a húszas éveiben járó hallgatóságot, hogy provokatív listát állított össze a legújabb innovációkból. A mesterséges hústól a szintetikus genetikán és az életkorhosszabításon át a valódiaknál jóval hatékonyabb emberi szervek fejlesztéséig tartó felsorolásban szereplő példák a Qubit olvasóknak valószínűleg nem újak, ahogy az sem, hogy a robotizációnak, illetve a gépi tanulás különféle fajtáit ötvöző mesterségesintelligencia-fejlesztéseknek miféle, ma még csak sejthető perspektívái lehetnek. Duda szerint a nem is távoli jövőben a következő négy alapvetés mindenképpen megváltozik: 

  • az öregedés megfordíthatatlan;
  • az emberi a legmagasabb intelligencia;
  • a húsért állatokat kell ölni;
  • az életben maradáshoz dolgozni kell. 

A biotech magyar guruja úgy vélte a technológiai fejlődés demokratizálása a trendek jelenlegi állása szerint nem biztosított. Az elitek és a plebejus tömegek közötti szakadék továbbra is mélyül, amin legfeljebb a politikai akarat vagy egy új társadalmi szerződés segíthet. 

Kilátás kosárral és Neumannal a megnyitórólFotó: Qubit

Technológia vs. humanitás

A vitaindítót követő panelbeszélgetés jórészt az utóbbit járta körbe. A közgazdász-szociológus Kozák Ákos által moderált beszélgetésben Bögel György, a CEU közgáztanára, a jelenleg a bécsi  Lauder Business School-ban tanító Braun Róbert történész-esztéta, valamint Csepeli György szociológus és Frankó-Csuba Dea, a digitáliában járatlan cégeket a szép új világ felé kalauzoló Spark Institute vezérigazgatója vett részt.

A több félreértéssel és -értelmezéssel tarkított beszélgetésen említést kapott Martin Heidegger és Hannah Arendt, a lineárisan gondolkodó bürokratikus algoritmus, illetve az önvezérelt oktatás, amely túlléphet az elitek hatalmát kiteljesítő mai oktatási intézményrendszeren. A másfél órás eszmecsere újra és újra visszatért ahhoz a kérdéshez, hogy a technológiai erőforrásokért folytatott harc bekövetkezik-e, vagy vértelenül megy végbe a forradalom, illetve, hogy az innovációs szingularitásból mikor lesz elege a Földnek, mint ökoszisztémának, ahogy egy efféle globális „igényre” egyre gyakoribbak az ember számára katasztrofális természeti példák.

Pódiumbeszélgetés a jövőrőlFotó: Qubit

„A paradigmaváltások jellemzője, hogy a leváltott paradigmából szemlélve nem lehet megmondani, hogy milyen is lesz a következő paradigma” – mondta ki a végszót Braun Róbert. Abban ugyanakkor a résztvevők mindegyike egyetértett, hogy a technológiai disztópiát csak úgy lehet elkerülni, amennyiben az eljövendő nemzedékek oktatását áthatja a humanitás, vagyis a művészetek, az empátia és az etika, jelentsen ez bármit is. 

A Beszélgetések a jövőről sorozat a technológia után a következő hónapokban a gazdaság, a társadalom, a jó kormányzás és geostratégia témáit járja körbe, hasonló módon.